Jordánia semmisnek nyilvánította az izraeli bíró Templom-hegyi Smá imára vonatkozó döntését

0
Templom - Hegy, Jeruzsálem. Fotó: Reuters/Ammar Awad

ujkelet.live

Figyelmeztetve, hogy megsérti a nemzetközi jogot, Jordánia kritizálta a három zsidó tinédzser javára szóló izraeli bíró ítéletét, akik meghajolva elmondták a „Smá Jiszrael” imát a Templom-hegyen.

„A döntés lehetővé teszi a szélsőségesek számára, hogy szertartásokat tartsanak az Al-Aksza épületegyüttesben” – áll a jordán külügyminisztérium közleményében.

Amman arra hivatkozott, hogy a helyszínen imádkozó tinédzserek megszegtek egy régóta fennálló, ugyanakkor informális megállapodást, amely szerint a zsidók felkereshetik a szent helyet, de nem imádkozhatnak ott.

„Az ítélet semmis a nemzetközi jog szerint, amely nem ismeri el az izraeli igazságszolgáltatási rendszer hatalmát az 1967-től megszállt palesztin területeken, beleértve Kelet-Jeruzsálemet is” – ezenkívül a jordánok szerint az izraeli ítélet „a nemzetközi döntések súlyos megsértését jelenti Jeruzsálemmel kapcsolatban, beleértve az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa által elfogadott határozatokat, amelyek mind tisztázzák, hogy a status quot fenn kell tartani a szent városban.”

Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke hivatala révén a jeruzsálemi döntést „a történelmi status quo súlyos megsértésének” nevezte, és felszólította Washingtont, hogy „sürgősen avatkozzon be a népünk és szentségei elleni izraeli támadások megállítása érdekében.”

Olajat öntve a tűzre, a közelgő Jeruzsálem – napon az óvároson keresztül zajló „zászlómenetre” utalva, Abbász irodája „felszólította népünket, hogy szálljon szembe ezekkel a támadásokkal.”

A Hamász terrorszervezet szerint az ítélet révén Izrael „minden vörös vonalat átlépve a tűzzel játszik, és a veszélyes eszkaláció következményeit a megszállás vezetői fogják viselni.”

A Miniszterelnöki Hivatal korábbi közleménye tisztázta, hogy a Templom – hegyre vonatkozó status quo vonatkozásában nem terveznek változtatásokat.

„A Kerületi Bíróság döntése kizárólag a szóban forgó eset szerinti kiskorúak magatartásának kérdésére összpontosít, és nem jelent tágabb meghatározást a Templom-hegyi imádkozás szabadságát illetően. A szóban forgó konkrét ügy kapcsán a kormányt arról tájékoztatták, hogy az állam fellebbezést fog benyújtani a Kerületi Bírósághoz.”

Vasárnapi ítéletében Cion Szaharaj bíró kijelentette, hogy a meghajlást és az ima elmondását nem tartja elégséges oknak a vallásszabadság megnyirbálására.

Szaharaj bíró Kobi Sábtáj, a rendőrség főnökére hivatkozott, aki tavaly májusi megjegyzéseiben arra utalt, miszerint a tisztek biztosítják a vallásszabadságot „az ország és a területek minden lakosa számára” a szent helyen.

A 12-es csatorna riportja szerint a rendőrség tisztviselői tagadták a döntés alapjául szolgáló hivatkozást, azzal vádolva a bírót, hogy elferdítette a rendőrfőnök korábbi megjegyzéseit.

„A bírósági ítélet a rendőrbiztos kijelentésein alapul, ami az általánosságban vett gyakorlatra és nem a Templom-hegyre vonatkozott” – állította a csatornának a névtelenül nyilatkozó rendőrtiszt.

„Amikor a rendőrkapitány az istentisztelet szabadságáról beszél, nem a Templom-hegyre utal, ahol a kormány politikája és a Legfelsőbb Bíróság évek óta hozott döntései által meghatározott status quo érvényes” – tette hozzá a névtelenül nyilatkozó rendőrtiszt, mondván a hivatkozás Sábtáj megjegyzéseinek torz értelmezése.

Az Államügyészség állítólag fellebbezni fog Szaharaj ítélete ellen.

A muzulmánok által Haram al-Sarif néven ismert Templom-hegy, a zsidók számára legszentebb hely ugyanakkor az iszlám harmadik legfontosabb szentélye, így az izraeli-palesztin konfliktus elsődleges feszültségforrása. A rendszerint a muzulmán böjthónap idején felerősödő feszültségek hozzájárultak a tavaly májusi 11 napos gázai háború kirobbanásához.

A helyszínre vonatkozó izraeli – jordán status quo megállapodás vagyis a zsidók számára az imádkozást a helyszínen tiltó rendelet lazítására egy tavalyi bíróság rendelet nyomán reményteli fellángolást biztosítva Jeruzsálem alsóbb szintű bírósága helyt adott annak a fellebbezésnek, amelyet arra a 15 napra vonatkozó eltiltás ellen adtak be, miszerint az izraeli rendőrség által előállított vallásos férfi a Templom – hegyen halkan mormolva imádkozott.

Bilha Jalon bírónő tavaly októberi döntését azzal indokolta, hogy a férfi „mint sokan mások naponta imádkozik a Templom -hegyen.”

Továbbá, a sértett „a sarokban állt egy -két barátjával, nem volt tömeg körülötte, imája csendes volt, suttogta azt.”

Az indoklás szerint nem nyert megállapítást, hogy a fellebbező által elkövetett vallási magatartás kívülről érzékelhető illetve látható lett volna. A bíróság szerint az ilyen ima „nem sérti a rendőrségi utasításokat”, és semmisnek nyilvánította a sértett helyszínről való ideiglenes kitiltását.

A döntés annak ellenére, hogy az izraeli igazságszolgáltatás legalacsonyabb szintjét képező városi bíróságon történt és az állam fellebbezett ellene, anno precedens értékűnek számított, és a várakozásoknak megfelelően széleskörű arab elutasítást vont maga után, mint minden, akár szóbeszéd útján terjedő a status quot érintő változás meglebegtetett híre.

A közelmúltban a héber média először kezdett el mélyebben foglalkozni a Temlom – hegyen történő, tulajdonképpen 2019 óta zajló szembetűnő változásokkal. Jáir Serki, a 12-es csatorna vallási ügyekért felelős szerkesztője egy korábbi riportja során egyenesen forradalomnak nevezte a fejüket elfordító rendőrök és a Waqf szeme láttára úgymond a radar alatt zajló eseményeket, ugyanakkor a Haaretz riportere Sam Sokol is terjedelmes cikkben foglalkozott az immár tényként kezelhető, a zsidók helyszínen történő rendszeres imádkozásával és a nagyon is valóságos Tóra-órák megrendezésével.

A Templom-hegy a judaizmus [Móriá-hegy], ugyanakkor az iszlám harmadik legszentebb kegyhelye, az Al-Aksza mecset helyszíne, ugyanakkor jelentős a kereszténység számára is, az Újszövetség evangéliumaiban többször is említésre kerül.

Izrael a 1967-es hatnapos háborúban egyesítette a Templom-hegyet és az óvárost valamint kiterjesztette Jeruzsálem szuverenitását. A békemegállapodás szerint Izrael beleegyezett abba, hogy a jordániai Waqf továbbra is fenntartsa vallási tekintélyét a Templom – hegyen, így a 67’ után létrejött status quo értelmében a Templom-hegyet a Waqf irányítja Jordánia védnöksége és Izrael ellenőrzése alatt. 

A zsidók bár látogathatják, de nem imádkozhatnak a helyszínen.

Jelenleg a zsidók vasárnaptól csütörtökig, reggel 7:30 – 11:00, illetve délután 13:30 – 14:30 között látogatják a helyszínt, de elvileg nem imádkozhatnak. A helyszín szentségét az ortodoxia nem vitatja, ugyanakkor az ultraortodox és a vallásos-cionista zsidók között heves vita folyik a helyszín tisztaságát illetőleg. Sok vallási tanító közöttük szinte az összes ultraortodox rabbi a rituális tisztasággal összefüggő aggodalmak miatt tiltja híveinek a Tempom – hegy látogatását. Egyre több modern ortodox rabbi azonban ellenkezőleg, a látogatásra ösztönzi híveiket, azzal indokolva a döntést, hogy amíg a zsidók olyan kísérőkkel mennek, akik ismerik a helyszínt és a zsidók számára megengedett útvonalat, nem tilos a látogatás.

Amikor az izraeli erők 1967 júniusában elfoglalták Jeruzsálem óvárosát a Jordánoktól, nagyon kevesen látogatták a helyszínt, és akik mégis, azokat szélsőségeseknek tartották, nyilatkozta Jáir Seleg, a Shalom Hartman Intézet tudományos munkatársa és a Makor Rishon újságírója, a Haaretz kérdésére.

Az egyetlen prominens vallási vezető, aki a zsidóság fokozott jelenlétét szorgalmazta, Slomo Goren rabbi [izraeli hadsereg főrabbija a hatnapos háború idején és később izraeli askenázi főrabbi] volt, aki jesiva létrehozását szorgalmazta a hegyen. A fő vallási-cionista közösség, olyan vezetőkkel az élen, mint Cvi Jehuda Kook rabbi, határozottan ellenezte a zarándoklatokat egészen az Oslói – megállapodások 1993-as aláírásáig, amikor Jeruzsálem óvárosának egyes részein a zsidó szuverenitás veszélybe került. Az emberek attól féltek, hogy a Templom-hegyen elveszíthetik az irányítást állandó zsidó jelenlét nélkül – magyarázta Seleg, hozzátéve, hogy ez a nyomás a zsidó jelenlét növelésére a helyszínen fokozódott a második Intifáda kitörését követően, kevesebb mint egy évtizeddel később.

Ariel Saron Templom-hegyen tett látogatása miatt bekövetkezett második Intifáda, során a zsidó fél azt mondta: oké, ha ez Izrael egész földje elleni küzdelem lényege, akkor ezen a helyen is küzdenünk kell – mondta Seleg, hozzátéve, hogy bár a Templom-hegy iránti igény elsősorban és a vallásos csoportoktól származó igény, a fő motiváció inkább nacionalista jellegű, mintsem vallásos.

Az elmúlt években felerősödött izraeli jogi nyomás egyik precedensértékű döntése volt, amikor három évvel ezelőtt egy izraeli bíróság úgy határozott, hogy a Templom-hegy látogatói kimondhatják az “Ám Jiszráel Cháj”-t (“Izráel népe él”) a helyszínen, mert ez egy hazafias szlogen, nem pedig ima.

Az elmúlt évek során az izraeli közvélemény lassan megváltozott a zsidó ima betiltásáról az évek óta tartó a vallásszabadságra és az emberi jogokra felszólító összehangolt, lassú víz partot mos kampánynak köszönhetően.

Mára a vallásos aktivisták úgynevezett „Templom – hegy menedzsment” testületet is felállítottak, akik védnöksége alatt árnyékos kunyhót építettek a hegy felé vezető bejáratnál, frissítőket és az ősi zsidó templom mintáját tartalmazó prospektust kínálva a látogatóknak.

A Templom-hegy aktivistái közül néhányan üdvözlik a lassú, de egyértelmű változást, mások szerint még hosszú út áll előttünk.

Sajnos ez nem ima, abban az értelemben, mint egy zsinagógában vagy a Siratófalnál – nyilatkozta Arnon Szegál, Serki riportjábanhozzátéve – Nagyon csendes ima. Gyakran félbeszakítják amiatt, aki messzebbre megy annál, mint amennyit megengedtek, vagy túl hangosan mormol.

Az Új Kelet Live éjszakai hírei július 5-én Új Kelet Live

Lekerült az asztalról a Metró-és Vízummentességi-törvény; Michaeli nyilatkozata az ultraortodox pártokról és a Meretzcel való közös indulásról; Ami kimaradt; Időjárás
  1. Az Új Kelet Live éjszakai hírei július 5-én
  2. Az Új Kelet Live éjszakai hírei július 4-én
  3. Az Új Kelet Live éjszakai hírei július 3-án
  4. Az Új Kelet Live éjszakai hírei július 2-án
  5. Úton: Budapest-Tel Aviv-tengely Nagy Gabival és Seres Lászlóval

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .