ujkelet.live
A Népesség- és Bevándorlási Hatóság az elmúlt hét évben illegálisan osztotta meg izraeliek millióinak arcképét egy meg nem nevezett kormányzati ügynökséggel, jelentette a Haaretz hírportál.
A Belügyminisztérium részlegének lépéseit Roy Friedman, az Izraeli Nemzeti Kiberigazgatási Igazgatóság személyazonossági és biometrikus alkalmazások egységének vezetője a múlt héten közzétett hivatalos jelentésben tárta fel.
Ez a gyakorlat 2015-ben kezdődött, és csak márciusban ért véget, miután Friedman a népességi hatósággal folytatott megbeszélésen értesült róla, melyen a jelentésben csak „kormányszervként” emlegetett képviselő is jelen volt. Friedman azt írta, hogy a „gyenge minőségű” képek adatbázisa minden szándékkal és céllal biometrikus adatbázis, és ennek átadása egy másik szervnek az Izrael biometrikus azonosítási projektjét irányító elvek illegális megsértésének minősül. Friedman azt mondta, hogy figyelemmel fogja kísérni a helyzetet, amíg nem orvosolják a hibát.
Az arcképeket tartalmazó másik biometrikus adatbázis birtoklásával kapcsolatban Friedman elmondta, hogy ez megfelel a törvénynek, de aZ ügy maga több mint két éve megoldatlan. A kabinet vasárnap tárgyalt a nemzeti biometrikus adatbázis bővítéséről.
Az adatbázis használatát szabályozó törvény felhatalmazza a népesedési hatóságot, hogy csökkentett felbontású képeket őrizzen meg munkavállalói használatra. A törvény elfogadása óta a technológia fejlődött, és a rossz minőségű képek használata ma már egyenértékű a nagy felbontású képekkel. Ezt állapította meg Friedman egysége, valamint a Népesség- és Bevándorlási Hatóság, amely ma már valódi biometrikus adatbázissal rendelkezik.
A Calcalist gazdasági lap internetes oldalán tavaly májusban számoltak be arról, hogy a népességi hatóság jogszabálysértően létrehozott egy rossz minőségű arcszkennelésekből álló biometrikus adatbázist, de próbálják orvosolni.
A népesedési hatóság közölte Friedmannal, hogy az adatbázist a szolgáltatók használatára hozták létre az irodáiban. Friedman három külön jelentésben követelte az ügynökségtől, hogy tegyen rendet, vagy zárja le az adatbázist. A Népesség- és Bevándorlási Hatóság közölte vele, hogy a szolgáltatóknak nagy szükségük van ezekre a rossz minőségű fényképekre, amelyek segítik munkájuk elvégzését, különösen akkor, ha a jelentkezők személyazonossági okmányok nélkül érkeznek valamelyik irodájukba.
Friedman mostani jelentésének elkészítésekor felfedezte, hogy egy további adatbázist hoztak létre, ezúttal a határellenőrző ügynökök számítógépein. Ezt az adatbázist rutinszerűen továbbadták a „másik szervnek”, és hét évig ott őrizték. A belügyminisztérium közölte a Friedmannal folytatott megbeszélésen, hogy leállították ezt az átadást, és megvizsgálják, hogy szükséges-e megtartani ezeket a képeket a határellenőrzési rendszerben.
A Haaretznek küldött írásbeli nyilatkozatában a részleg azt írta, hogy „a Népesség- és Bevándorlási Hatóság szakemberei naponta együtt dolgoznak a Biometrikus Alkalmazások Osztályának vezetőjével” – utalva Friedmanra – „és ez a kérdés az egyik találkozójukon felmerült. Azonnal intézkedéseket tettek.”
Friedman januárban a határellenőrzési apparátus vizsgálata során olyan dokumentumokat kapott, amelyekben felvázolták az adatbázisuk összes összetevőjét. Felfedezte, hogy a népességi hatóság munkatársai gyengébb minőségű biometrikus fényképeket készítenek az utasok azonosítására. Friedman bírálta az ügynökséget, mondván, a gyakorlat illegális, és rendszerszintű megoldást kell találni. Hozzátette: felfedezte, hogy a határellenőrzés rutinszerű részeként több éve illegálisan, hatalmas számban osztott meg izraeliekről készült képeket egy másik ügynökséggel.
Miután Friedman értesítette a népességi hatóságot erről a jogsértésről, februárban a hatóság bejelentette, hogy azonnal leáll a fotók átadásáról annak az ügynökségnek. A hatóság egy márciusi megbeszélésen azt mondta, hogy tőlük, illetve az állami hivataltól egyetlen más hivatal sem kapott ilyen fotókat. Friedman arra kérte a hatóságot, hogy tájékoztassa őt a továbbított információ terjedelméről és jellegéről, valamint tisztázza az információk állami hivatal általi törlésének mechanizmusát.
A Haaretz tudomása szerint a másik ügynökség nem az izraeli rendőrség, amely tagadta, hogy megkapta ezt az adatbázist. A rendőrség több alkalommal is megpróbált hozzáférni az adatbázishoz. Adatbázisuk személyes és demográfiai adatokat, valamint fényképet, valamint egyéb engedélyekről készült fényképeket tartalmaz. A kabinet a múlt héten jóváhagyta azt a rendőrségi kérelmet, hogy a közterületeken biometrikus kamerákat helyezzenek el, „a súlyos bűncselekmények megakadályozása és megelőzése, illetve a testi sértések és vagyoni károk megelőzése érdekében”. Ezeket a kamerákat a rendőrség döntése alapján a közösségek bejáratánál helyezik el.
„Azt ígérték nekünk, hogy az adatgyűjtés célja a személyazonosság-lopás megakadályozása” – mondta Zvi Dvir, a Digital Rights Movement munkatársa. „Azt mondták nekünk, hogy az információkat nem adják át más ügynökségnek. Ezt ígérték. A Biometrikus Alkalmazások Osztály vezetőjének jelentései ismételten bizonyítják, mennyire tévesek a törvény alapjául szolgáló alapfeltevések. A Népesség- és Bevándorlási Hatóság által kezelt, szabályozatlan adatbázison kívül most két további illegális is található, az utasok fényképeit tartalmazó és az egyik kormányhivatal szelleme, amely 2015 óta titokban lemásolta az országbók ki- vagy belépő emberek fotóit. A főügyésznek be kell avatkoznia, és követelnie kell az ügynökség illegális adatbázisának azonnali törlését” – mondta Dvir.
A biometrikus adatbázist szabályozó rendelet további három évvel történő meghosszabbításáról a Kneszet hozza meg a végső döntést. Ez azt jelenti, hogy Izrael 2025-ig továbbra is önkéntes alapon gyűjti az ujjlenyomatokat, ellentétben a Belügyminisztérium nyilatkozatával, miszerint ezt leállítják. A hosszabbítás oka, hogy az állam még nem szerezte be a szükséges arcfelismerő rendszereket. A rendelet meghosszabbítását vizsgáló csoport arra a következtetésre jutott, hogy a kétéves meghosszabbítás elegendő, de Ajelet Saked belügyminiszter és Jáir Hirsh belügyminisztériumi főigazgató úgy döntött, hogy három évre van szükség. Friedman múlt heti jelentése szerint a jelenlegi rendelet júniusi lejártakor minden attól kezdve kiállított személyazonosító okmány 10 évig lesz érvényes, az új ujjlenyomatokat már nem tárolják az adatbázisban. Javaslatait egy Kneszet-bizottság elé terjesztik jóváhagyásra, valamint egy vegyes bizottság elé, amelyet a kérdés megvizsgálására hívnak össze a Kneszet szavazás megtartása előtt.
