ujkelet.live
A nemzetállam-törvény módosítására irányuló felhívások közepette Ajelet Saked belügyminiszter hétfőn kijelentette, hogy Jamina pártja meg fog vétózni minden ilyen tervet.
„Azt javaslom, hogy barátaim a koalícióban ne játszanak el azzal a gondolattal, hogy olyan változtatásokat hajtatnak végre az alaptörvényekben, amelyekről nincs megállapodás” – írta Saked hétfő reggel Twitteren. „Ez nem fog megtörténni, a koalíciós megállapodásnak megfelelően.”
Sakedet két párttársa, Nir Orbach és Abir Kara is támogatta, akik a Twitteren kijelentették, hogy a párt hivatalos álláspontja továbbra is ellenzi az Izraelt zsidó államként rögzítő, vitatott 2018-as törvény bármilyen módosítását.
Avigdor Liberman pénzügyminiszter vasárnap kijelentette, hogy a kormánynak módosítania kell a nemzetállam-törvényt, a benne lévő „ellentmondások” miatt.
Vasárnap reggel nyilvánosságra hozták az izraeli különleges erők drúz tisztjének nevét, akit 2018 novemberében egy titkos hadműveletben megöltek a Gázai övezetben.
A 41 éves Mahmúd Kheir el-Din alezredest Naftali Bennett miniszterelnök „izraeli hősnek” nevezte.
,,Egyértelmű ellentmondás van a nemzetállam-törvény jelenlegi formája és a Mahmúd Kheir el-Din alezredesnek címzett dicséret között” – írta Liberman Twitteren. „Lehetőségünk van a nemzetállam-törvény rendbetételére és a Függetlenségi Nyilatkozat alaptörvénnyé való formálására”.
Liberman továbbá felszólította az ellenzéket és a koalíciót, hogy értékeljék át a vitatott törvényt, és „tegyék meg, ami szükséges, ahelyett, hogy megelégszenek olyan szavakkal, mint pl. ‘bajtársak’ a drúz közösséggel kapcsolatban.”
Jáir Lapid külügyminiszter megosztotta Liberman Twitter-bejegyzését azzal a kommentárral: ,,Egyetértünk minden szavával.”
2017-ben, a törvény megvitatása közben Liberman azzal érvelt, hogy az veszélyeztetheti Izrael nem-zsidó kisebbségei helyzetét és jogait, és Izraelt teokráciává változtathatja. Ellenkezése dacára pártjával végül támogatta a törvényt.
A 13-as csatorna vasárnap felfedte, hogy hetekkel a halála előtt interjút készített Kheir el-Dinnel. Az interjúban az alezredes Alon Ben-David riporterrel beszélt a nemzetállam-törvényről.
„Mindig is szeretettel és teljes szívünkkel szolgáltunk egy olyan ország hadseregében, amelyről tudtuk, hogy zsidó állam” – mondta vasárnap Ben-David felidézve a tiszt interjú során tett megjegyzéseit. „Még az életünket is hajlandóak voltunk feláldozni ezért az országért, de amikor olyan törvényt hozol, ami nem más, mint a hátba szúrásunk, amely azt mondja, hogy nem vagyunk része ennek az országnak – ez számunkra személyes sértés.”
Ben-David szerint hetekkel a végzetes gázai hadművelet előtt, a tiszt egyértelműen helytelenítette a törvényt.
,,Azt mondta nekem: ‘Várom, ki lesz az első [elesett izraeli katona], aki másodrendű lesz’” – emlékezett vissza Ben-David. ,,Sajnos ő volt.”
A 2018 nyarán elfogadott nemzetállam-törvény – amely először nevezi Izraelt a zsidó nép nemzeti otthonának, és kimondja, hogy a nemzeti önrendelkezési jog Izrael Államban a zsidó nép számára egyedülálló, valamint az arab nyelv hivatalos státuszát speciálisra fokozza, széleskörű felháborodást váltott ki az izraeli kisebbségek és az ellenzék, valamint a nemzetközi közösség és külföldi zsidó csoportok részéről.
A Legfelsőbb Bíróság tavaly júliusban azonban úgy vélte, hogy az emberi méltóság és szabadság alaptörvénye magában foglalja az egyenlőség elvét, bár ez nincs kifejezetten rögzítve benne.
A nemzetállam-törvény ,,rögzíti az állam zsidó államként azonosító alkotóelemeit, anélkül, hogy csökkentené az állam demokratikus identitásának más alaptörvényekben rögzített elemeit”.
Az egyedüli ellenvéleményt George Kara bíró fogalmazta meg, mondván, a törvény egyes részei megkérdőjelezik Izrael demokratikus természetét. Kara szerint az izraeli arab és drúz polgárokat figyelmen kívül hagyó törvény sérti az egyenlőség elvét, amelyet a törvény kifejezetten nem rögzít.
A Legfelsőbb Bíróság 11 fős kibővített testülettel 2020 decemberben összeült meghallgatni a vitatott nemzetállam-törvény ellen benyújtott 15 petíciót.
A meghallgatást online közvetítették. Az indítványozók között zsidó és arab akadémikusok és ügyvédek, valamint Akram Haszon volt Kneszet-tag, az izraeli hadseregben tisztként szolgáló hét beduin, a baloldali Meretz párt, az Adalah nonprofit szervezet, a többnyire arab törvényhozók alkotta Egyesült Lista, az arab polgármesterek szövetsége, Baka al-Gharbije város polgármestere, az Izraeli Emberi Jogok Szövetsége, az Integritásért Mozgalom (Tohar Hamidot) és Daliat al-Karmel helyi tanács voltak.
Mivel alaptörvényről van szó, kvázi alkotmányos státusszal ruházza fel az izraeli jogrendszerben; ilyen törvényt még soha nem vontak vissza, és szakértők már akkor is úgy vélték, hogy nagyon kicsi az esély arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság elkaszálja a törvényt.
Alaptörvény: Izrael, mint a zsidó nép nemzetállama
1 - Alapelvek
A. Izrael földje a zsidó nép történelmi hazája, amelyben Izrael Állam megalakult.
B. Izrael Állam a zsidó nép nemzeti otthona, amelyben eleget tesz természetes, kulturális, vallási és történelmi jogának az önrendelkezéshez.
C. A nemzeti önrendelkezési jog gyakorlása Izrael Államban a zsidó nép számára egyedülálló.
2 - Az állam szimbólumai
A. Az állam neve “Izrael”.
B. Az állam zászlaja fehér, két kék csíkkal közel a szélekhez és egy kék Dávid csillag a közepén.
C. Az állami jelkép egy hétágú menóra, mindkét oldalon olajfalevéllel, és alatta az “Izrael” szó.
D. Az állam himnusza a “Hatikva.”
E. Az állami jelképekre vonatkozó adatokat törvény határozza meg.
3 - Az állam fővárosa
Jeruzsálem, Izrael teljes és egységes fővárosa.
4 - Nyelv
A. Az állam nyelve a héber.
B. Az arab nyelv különleges státuszt élvez; Az arab nyelv használatának szabályozásá az állami intézményekben vagy azok által, törvényben kerül meghatározásra.
C. Ez a záradék nem sérti az arab nyelv e törvény hatálybalépése előtti státuszát.
5 - A száműzöttek befogadása
Az állam nyitva áll a zsidó bevándorlás és a száműzöttek előtt.
6 - Kapcsolat a zsidó néppel
A. Az állam arra fog törekedni, hogy gondoskodjon a zsidó nép tagjainak biztonságáról, akik zsidóságuk vagy állampolgárságuk miatt bajba vagy fogságba kerülnek.
B. Az állam a diaszpórán belül az állam és a zsidó nép közötti kapcsolatok megerősítére törekszik.
C. Az állam a zsidók kulturális, történelmi és vallási örökségének megóvása érdekében jár el a diaszpórában.
7 - Zsidó telepek
A. Az állam a zsidó telepek fejlődését nemzeti értéknek tekinti, és ösztönözni és promótálni fogja azok létrehozását és konszolidációját.
8 - Hivatalos naptár
A héber naptár az állam hivatalos naptára, mellette a Gergely-naptárt használják hivatalos naptárként. A héber naptár és a Gergely-naptár használatát törvény határozza meg.
9 - Függetlenségi nap és emléknapok
A. Jom Háácmaut az állam hivatalos nemzeti ünnepe.
B. Jom Hazikaron és Jom Hasoá az állam hivatalos emléknapjai.
10 - Pihenőnapok és Sábát
A szombat és az izraeli ünnepek pihenőnapnak minősülnek; A nem-zsidóknak joguk van megőrizni a pihenőnapokat és az ünnepeket; Ennek részleteit törvény határozza meg.
11 - Megváltoztathatlanság
Ez az alaptörvény nem módosítható, kivéve, ha a Kneszet tagok többségével elfogadásra kerül egy másik alaptörvény.
