A Jamina megvétózza a nemzetállam-törvény módosítására irányuló kezdeményezéseket

0
Ajelet Saked ex-igazságügyi miniszter, a Jamina képviselője 2021. május 26. Fotó: Twitter-videó képernyőfotó

ujkelet.live

A nemzetállam-törvény módosítására irányuló felhívások közepette Ajelet Saked belügyminiszter hétfőn kijelentette, hogy Jamina pártja meg fog vétózni minden ilyen tervet.

„Azt javaslom, hogy barátaim a koalícióban ne játszanak el azzal a gondolattal, hogy olyan változtatásokat hajtatnak végre az alaptörvényekben, amelyekről nincs megállapodás” – írta Saked hétfő reggel Twitteren. „Ez nem fog megtörténni, a koalíciós megállapodásnak megfelelően.”

Sakedet két párttársa, Nir Orbach és Abir Kara is támogatta, akik a Twitteren kijelentették, hogy a párt hivatalos álláspontja továbbra is ellenzi az Izraelt zsidó államként rögzítő, vitatott 2018-as törvény bármilyen módosítását.

Avigdor Liberman pénzügyminiszter vasárnap kijelentette, hogy a kormánynak módosítania kell a nemzetállam-törvényt, a benne lévő „ellentmondások” miatt.

Vasárnap reggel nyilvánosságra hozták az izraeli különleges erők drúz tisztjének nevét, akit 2018 novemberében egy titkos hadműveletben megöltek a Gázai övezetben.

A 41 éves Mahmúd Kheir el-Din alezredest Naftali Bennett miniszterelnök „izraeli hősnek” nevezte.

,,Egyértelmű ellentmondás van a nemzetállam-törvény jelenlegi formája és a Mahmúd Kheir el-Din alezredesnek címzett dicséret között” – írta Liberman Twitteren. „Lehetőségünk van a nemzetállam-törvény rendbetételére és a Függetlenségi Nyilatkozat alaptörvénnyé való formálására”.

Liberman továbbá felszólította az ellenzéket és a koalíciót, hogy értékeljék át a vitatott törvényt, és „tegyék meg, ami szükséges, ahelyett, hogy megelégszenek olyan szavakkal, mint pl. ‘bajtársak’ a drúz közösséggel kapcsolatban.”

Jáir Lapid külügyminiszter megosztotta Liberman Twitter-bejegyzését azzal a kommentárral: ,,Egyetértünk minden szavával.”

2017-ben, a törvény megvitatása közben Liberman azzal érvelt, hogy az veszélyeztetheti Izrael nem-zsidó kisebbségei helyzetét és jogait, és Izraelt teokráciává változtathatja. Ellenkezése dacára pártjával végül támogatta a törvényt.

A 13-as csatorna vasárnap felfedte, hogy hetekkel a halála előtt interjút készített Kheir el-Dinnel. Az interjúban az alezredes Alon Ben-David riporterrel beszélt a nemzetállam-törvényről.

„Mindig is szeretettel és teljes szívünkkel szolgáltunk egy olyan ország hadseregében, amelyről tudtuk, hogy zsidó állam” – mondta vasárnap Ben-David felidézve a tiszt interjú során tett megjegyzéseit. „Még az életünket is hajlandóak voltunk feláldozni ezért az országért, de amikor olyan törvényt hozol, ami nem más, mint a hátba szúrásunk, amely azt mondja, hogy nem vagyunk része ennek az országnak – ez számunkra személyes sértés.”

Ben-David szerint hetekkel a végzetes gázai hadművelet előtt, a tiszt egyértelműen helytelenítette a törvényt.

,,Azt mondta nekem: ‘Várom, ki lesz az első [elesett izraeli katona], aki másodrendű lesz’” – emlékezett vissza Ben-David. ,,Sajnos ő volt.”

A 2018 nyarán elfogadott nemzetállam-törvény – amely először nevezi Izraelt a zsidó nép nemzeti otthonának, és kimondja, hogy a nemzeti önrendelkezési jog Izrael Államban a zsidó nép számára egyedülálló, valamint az arab nyelv hivatalos státuszát speciálisra fokozza, széleskörű felháborodást váltott ki az izraeli kisebbségek és az ellenzék, valamint a nemzetközi közösség és külföldi zsidó csoportok részéről.

A Legfelsőbb Bíróság tavaly júliusban azonban úgy vélte, hogy az emberi méltóság és szabadság alaptörvénye magában foglalja az egyenlőség elvét, bár ez nincs kifejezetten rögzítve benne.

A nemzetállam-törvény ,,rögzíti az állam zsidó államként azonosító alkotóelemeit, anélkül, hogy csökkentené az állam demokratikus identitásának más alaptörvényekben rögzített elemeit”.

Az egyedüli ellenvéleményt George Kara bíró fogalmazta meg, mondván, a törvény egyes részei megkérdőjelezik Izrael demokratikus természetét. Kara szerint az izraeli arab és drúz polgárokat figyelmen kívül hagyó törvény sérti az egyenlőség elvét, amelyet a törvény kifejezetten nem rögzít.

A Legfelsőbb Bíróság 11 fős kibővített testülettel 2020 decemberben összeült meghallgatni a vitatott nemzetállam-törvény ellen benyújtott 15 petíciót.

A meghallgatást online közvetítették. Az indítványozók között zsidó és arab akadémikusok és ügyvédek, valamint Akram Haszon volt Kneszet-tag, az izraeli hadseregben tisztként szolgáló hét beduin, a baloldali Meretz párt, az Adalah nonprofit szervezet, a többnyire arab törvényhozók alkotta Egyesült Lista, az arab polgármesterek szövetsége, Baka al-Gharbije város polgármestere, az Izraeli Emberi Jogok Szövetsége, az Integritásért Mozgalom (Tohar Hamidot) és Daliat al-Karmel helyi tanács voltak.

Mivel alaptörvényről van szó, kvázi alkotmányos státusszal ruházza fel az izraeli jogrendszerben; ilyen törvényt még soha nem vontak vissza, és szakértők már akkor is úgy vélték, hogy nagyon kicsi az esély arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság elkaszálja a törvényt.

Alaptörvény: Izrael, mint a zsidó nép nemzetállama

1 - Alapelvek

A. Izrael földje a zsidó nép történelmi hazája, amelyben Izrael Állam megalakult.

B. Izrael Állam a zsidó nép nemzeti otthona, amelyben eleget tesz természetes, kulturális, vallási és történelmi jogának az önrendelkezéshez.

C. A nemzeti önrendelkezési jog gyakorlása Izrael Államban a zsidó nép számára egyedülálló.

2 - Az állam szimbólumai

A. Az állam neve “Izrael”.

B. Az állam zászlaja fehér, két kék csíkkal közel a szélekhez és egy kék Dávid csillag a közepén.

C. Az állami jelkép egy hétágú menóra, mindkét oldalon olajfalevéllel, és alatta az “Izrael” szó.

D. Az állam himnusza a “Hatikva.”

E. Az állami jelképekre vonatkozó adatokat törvény határozza meg.

3 - Az állam fővárosa

Jeruzsálem, Izrael teljes és egységes fővárosa.

4 - Nyelv

A. Az állam nyelve a héber.

B. Az arab nyelv különleges státuszt élvez; Az arab nyelv használatának szabályozásá az állami intézményekben vagy azok által, törvényben kerül meghatározásra.

C. Ez a záradék nem sérti az arab nyelv e törvény hatálybalépése előtti státuszát.

5 - A száműzöttek befogadása

Az állam nyitva áll a zsidó bevándorlás és a száműzöttek előtt.

6 - Kapcsolat a zsidó néppel

A. Az állam arra fog törekedni, hogy gondoskodjon a zsidó nép tagjainak biztonságáról, akik zsidóságuk vagy állampolgárságuk miatt bajba vagy fogságba kerülnek.

B. Az állam a diaszpórán belül az állam és a zsidó nép közötti kapcsolatok megerősítére törekszik.

C. Az állam a zsidók kulturális, történelmi és vallási örökségének megóvása érdekében jár el a diaszpórában.

7 - Zsidó telepek

A. Az állam a zsidó telepek fejlődését nemzeti értéknek tekinti, és ösztönözni és promótálni fogja azok létrehozását és konszolidációját.

8 - Hivatalos naptár

A héber naptár az állam hivatalos naptára, mellette a Gergely-naptárt használják hivatalos naptárként. A héber naptár és a Gergely-naptár használatát törvény határozza meg.

9 - Függetlenségi nap és emléknapok

A. Jom Háácmaut az állam hivatalos nemzeti ünnepe.

B. Jom Hazikaron és Jom Hasoá az állam hivatalos emléknapjai.

10 - Pihenőnapok és Sábát

A szombat és az izraeli ünnepek pihenőnapnak minősülnek; A nem-zsidóknak joguk van megőrizni a pihenőnapokat és az ünnepeket; Ennek részleteit törvény határozza meg.

11 - Megváltoztathatlanság

Ez az alaptörvény nem módosítható, kivéve, ha a Kneszet tagok többségével elfogadásra kerül egy másik alaptörvény.

Az Új Kelet Live éjszakai hírei július 5-én Új Kelet Live

Lekerült az asztalról a Metró-és Vízummentességi-törvény; Michaeli nyilatkozata az ultraortodox pártokról és a Meretzcel való közös indulásról; Ami kimaradt; Időjárás
  1. Az Új Kelet Live éjszakai hírei július 5-én
  2. Az Új Kelet Live éjszakai hírei július 4-én
  3. Az Új Kelet Live éjszakai hírei július 3-án
  4. Az Új Kelet Live éjszakai hírei július 2-án
  5. Úton: Budapest-Tel Aviv-tengely Nagy Gabival és Seres Lászlóval

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .