Izrael tábori kórház létrehozását tervezi Ukrajnában

4
Nitzan Horowitz egészségügyi miniszter egy sajtótájékoztatón 2022. január 4. Fotó: Egészségügyi Minisztérium/Youtube képernyőfotó

ujkelet.live

Izrael egy tábori kórház előkészítésén dolgozik a következő humanitárius segélyszállítmánya részeként Ukrajnának, mondta Nitzan Horowitz egészségügyi miniszter a Kan közrádiónak csütörtökön.

Horowitz hangsúlyozta, hogy a kórházat kizárólag civilek fogják irányítani. „Nem szándékozunk katonákat küldeni Ukrajnába” – mondta az izraeli egészségügyi miniszter.

Jevgen Kornicsuk, Ukrajna izraeli nagykövete kedden jelezte, arra kérték az izraeli külügyminisztériumot, hogy a sebesült katonáknak és civileknek nyújtsanak orvosi ellátást tábori kórházban vagy kezelésekkel Izraelben.

A Kan közszolgálati műsorszolgáltató esti riportja számolt be először arról, hogy Izrael újabb humanitárius segélyprogramot dolgoz ki Ukrajnának, amelynek része egy terepkórház a háború sújtotta országban – valószínűleg már a jövő héten.

A kórházat várhatóan egy jótékonysági szervezet üzemelteti, nem pedig az Izraeli Védelmi Erők.

A média szerint Beni Gantz védelmi miniszter múlt csütörtökön az Ukrajnának nyújtott humanitárius segélyek megvitatása során azt mondta, hogy a segélynyújtás első vonala a civileket kell érintse, és mindent meg kell tenni, hogy ne vonják be az Izraeli Védelmi Erőket stratégiai megfontolásokból Oroszországgal szemben.

„A katonákat csak akkor szabad bevonni az Ukrajnának nyújtott humanitárius segélynyújtásba, ha nincs más választás” – mondta Gantz. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ha szükség lesz az izraeliek légi úton való kimentésére Ukrajnából, a hadsereg készen áll rá.

Valószínűleg a tábori kórház kérdése is felmerült abban a beszélgetésben, amely szerda este Naftali Bennett miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök között zajlott.

A Kreml közleménye szerint a szerdai beszélgetést, mely a második volt a felek között, Bennett kezdeményezte, és ő és Putyin megállapodtak abban, hogy továbbra is tartják a közvetlen kapcsolatot. A közleményben az is szerepelt, hogy az orosz elnök részletezte országa feltételeit a konfliktus megoldásához – beleértve Ukrajna demilitarizálását is.

Korábban a nap folyamán Bennett beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is, az orosz invázió kezdete óta másodszor. A beszélgetést kezdeményező ukrán elnök megismételte a katonai segélyre vonatkozó kérését.

Gantz védelmi miniszter szerdán azt mondta az Európában zajló háborúról, hogy „látjuk a kemény és fájdalmas harcokat Ukrajnában, és nem állunk félre. Humanitárius segélyeket küldünk, segítünk polgáraink evakuálásában, a bevándorlók és menekültek befogadásában, és készek vagyunk a segélyek olyan módon történő kiterjesztésére, amely hozzájárul a harcok megállításához és az emberéletek megmentéséhez. Izrael partner és továbbra is partner lesz a nemzetközi közösségnek a rend helyreállítására irányuló erőfeszítésében.”

A külügyminisztérium szerint több mint egy héttel azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, izraeliek ezrei maradtak a háborús országban.

„Az elmúlt hét során körülbelül 3000 izraelit vontunk ki. Becsléseink szerint további 4000-5000 ember maradt Ukrajnában” – mondta Lior Hajat, a minisztérium szóvivője a Kan közrádiónak. „A nehéz problémát azok az izraeliek jelentik, akik Kijevben és Harkovban maradtak, és nem tudnak biztonságosan eljutni a határokhoz”.

Bennett szerdán a 13-as csatornán leadott interjú részletben kiállt Izrael stratégiája mellett, hogy nem ítélte el teljes mértékben Oroszországot az Ukrajna elleni támadás miatt, mondván, hogy az érintettek nagyra értékelik Jeruzsálem semlegességét, mint lehetséges tárgyalási közvetítőt.

,,Valójában ez előnyt jelent, és a különböző szereplők azt akarják, hogy olyan helyzetben legyünk, ahol mindenkivel párbeszédet tudunk folytatni” – mondta a csütörtökön teljes terjedelmében adásba kerülő interjúban.

Az ENSZ közgyűlése szerdán elfogadta az ukrajnai orosz inváziót elítélő határozatot.

Izrael és Magyarország is a 141 támogató ország egyike volt.

5 ország – Oroszország, Észak-Korea, Szíria, Fehéroroszország és Eritrea – nemmel szavazott.

35-en tartózkodtak, köztük Kína, India, Irak, Pakisztán és Dél-Afrika.

A plénum álló tapssal ünnepelt, miközben a szónok bejelentette az eredményeket.

,,Hálás vagyok mindenkinek és minden államnak, mely igennel szavazott. A történelem jó oldalát választottátok” – üdvözölte a fejleményt Zelenszkij ukrán elnök Twitteren.

Az Új Kelet Live éjszakai hírei május 26-án Új Kelet Live

Herzog elutasította a CNN riportjának megállapításait; Liberman csökkentené a Ben-Gurion Egyetem támogatását a pro-palesztin tüntetés miatt; Időjárás, Sábát bejövetele és Hetiszakasz
  1. Az Új Kelet Live éjszakai hírei május 26-án
  2. Az Új Kelet Live éjszakai hírei május 25-én
  3. Az Új Kelet Live éjszakai hírei május 24-én
  4. Az Új Kelet Live éjszakai hírei május 23-án
  5. Az Új Kelet Live éjszakai hírei május 22-én

4 Kommentek

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .