ujkelet.live
Eli Avidar, a Miniszterelnöki Hivatal minisztere kedd délután egy sajtótájékoztató keretében bejelentette, hogy lemond és visszatér a Kneszetbe, mint képviselő.
Avidar lépése valószínűleg jelentős politikai hatalmat biztosít számára mivel a minimális többséget élvező koalíciónak minden szavazatra szüksége van.
„Az elmúlt néhány hónap kormányzati politikája lehetetlenné tette a tartózkodásomat” – mondta, támadva a szigorú koronavírus-politikát, Naftali Bennett miniszterelnök pandémiával kapcsolatos sajtótájékoztatóit ,,hisztériásnak” nevezve, és azt állította, hogy ,,nem elkötelezett a miniszterelnöki rotáció betartására Jáir Lapiddal”.
A jelenlegi hatalommegosztó kormány rotációs megállapodása szerint Lapid 2023 augusztusában átveszi a miniszterelnöki posztot Bennettől.
,,[Bennett] Netanjahu mellett nőtt fel, és nem kíván szabadulni tőle. Minden mozdulatával őt másolja” – állította Avidar, azonban hangsúlyozta, hogy arra fog törekedni, hogy a kormány teljesítse mandátumát.
,,Én biztosan nem fogom megbuktatni a kormányt, és nem is törekszem rá. Azok fogják megdönteni, akik arra törekszenek, hogy [Benjamin] Netanjahu [ellenzéki vezető] releváns maradjon, és ellenezték a tengeralattjáró-bizottság felállítását”.
A kormány megalakulásakor Avidar, aki az Avigdor Liberman vezette Jiszráel Beitenu tagjaként jutott be a Kneszetbe, azt mondta, hogy csak akkor kötelezi el magát a koalíció mellett, ha miniszteri kinevezést kap. Nyilatkozatára azután került sor, hogy elutasította Liberman pénzügyminiszter ajánlatát egy posztra a kincstárban.
Innentől a feszültség csak nőtt kettejük között, Avidar pedig nemmel szavazott a koalíció törvényjavaslatánál, amely arra irányult, hogy megkönnyítse a Kneszet tagjainak a frakcióikból való kiválást.
Avidar nyilvánosan kritizálta a törvényjavaslatot, mondván, hogy „egy fokkal magasabbra teszi a lécet az izraeli politikai korrupció tekintetében”. Ellenkezése szimbolikus volt, hiszen a koalíciónak megvolt a többsége az elfogadásához.
Az esetet követően júliusban Avidart kinevezték a Miniszterelnöki Hivatalon belüli stratégiai tervezésért felelős miniszternek, ami a kormányüléseken való részvételen kívül semmilyen hatáskört vagy felelősséget nem biztosított számára. A „norvég törvény” értelmében azonban miniszterként távoznia kellett a Kneszetből.
Avidart kritizálták, amiért elfogadta ezt a semmitmondó portfóliót, amely csak növelte a kabinet minisztereinek számát és felesleges kiadásokat eredményezett. Az ügy ugyanakkor rámutatott a Naftali Bennett vezette kormány gyengeségére is, amely a politikai spektrum két végéről érkező néhány parlamenti képviselőtől függ a törvények elfogadásánál.
Amikor Avidar elfogadta a kinevezést, azzal a szándékkal történt, hogy később leváltja Elazar Stern hírszerzési minisztert (Jes Atid), aki azt tervezte, hogy versenybe száll a Szochnut elnöki posztjáért. Sternnek azonban vissza kellett lépnie, miután nyilvánosan bírálták az anonim panaszok kezelése miatt, amikor a hadsereg Személyi Állomány Igazgatóságát vezette. Így miniszter maradt.
Gideon Szá’ár igazságügy-miniszter (Új Remény) a várható lemondásról szóló hírek kapcsán reggel elmondta, hogy bár a koalícióban némi zűrzavar tapasztalható, Avidar keményen dolgozott a kormány megalakításán, és nem hiszi, hogy bármit is tenne annak létének veszélyeztetésére.
„Eli Avidar keményen dolgozott egy változást hozó kormány létrehozásán Izraelben, és biztos vagyok benne, hogy bár sokkal függetlenebb lesz a Kneszetben, nem fog ártani a kormány stabilitásának” – mondta Szá’ár.
Avidar soha nem rejtette véka alá a véleményét a kormányról. A héten például a Kneszet előtti, a koronavírus-korlátozások elleni tiltakozásul felállított tábor eltávolítását kifogásolta.
„A csendes tiltakozást folytató civileket erőszakkal kilakoltatták” – írta Twitteren. „Semmi sem változott az előző kormány óta. Szégyen.”
A hétfő sem alakult jól a kormány számára. Kénytelen volt visszavonni az összes olyan törvényjavaslatot, amelyet aznap Kneszet-szavazásra szántak, miután Beni Gantz védelmi miniszter, Kék-Fehér pártjával együtt azzal fenyegetőzött, hogy nem szavaz a kormánnyal, a törékeny izraeli kormánykoalícióban tapasztalható feszültség legújabb jeleként.
A védelmi miniszter kijelentette, hogy „csendes párbeszédet” folytat Naftali Bennett miniszterelnökkel és Jáir Lapid külügyminiszterrel, hogy megoldást találjon egy sor aggályra, ideértve az ultraortodox törvénytervezet elfogadását, a tartalékos katonák számára biztosított kedvezményeket, a nemzeti szolgálati rendszer reformját, valamint a katonai szolgálattól a felsőoktatásig vezető utat megkönnyítő jogszabályokat.
A párt nyilatkozata nem említette kifejezetten a katonai nyugdíjakat, Gantz azonban hétfő reggel mondott beszédében kritizálta a kormányt a kérdésben, azt állítva, hogy a nyugdíjemelések bírálói „vérvádat” terjesztenek a katonatisztek ellen.
A Kan közszolgálati műsorszolgáltató kedden arról számolt be, hogy a Meretz-párt javaslatot terjesztett elő a katonai nyugdíjtörvény-válság megszüntetésére, mondván, hogy a minimálbér emeléséért cserébe ők és a Munkáspárt megszüntetik a jogszabály ellen való ellenállásukat.
