ujkelet.live
Több százezer izraeli tartozik a népesség „egyéb” kategóriájába, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal azokra a személyekre használ, akik nem minősülnek sem zsidóknak, sem araboknak.
Az „egyéb” kategóriában lévők jogosultak az állampolgárságra Izrael visszatérési törvénye értelmében, de a halacha vagy vallási törvény szerint nem zsidók. Más szóval, nem zsidó anyától születtek, de van legalább egy zsidó nagyszülőjük.
A túlnyomó többség orosz ajkú bevándorló, akik az 1990-es évek hatalmas alija-hulláma idején érkeztek Izraelbe, és utódaik.
Mivel a halacha szerint nem zsidók, az ebbe a kategóriába esők nem házasodhatnak törvényesen Izraelben, és nem temethetik el őket az ország zsidó temetőiben.
Azonban decemberben egy tanácsadó bizottság azt javasolta, hogy a hivatal módosítsa definícióját, és hozza létre a „kibővített zsidó népesség” kategóriát, amely magában foglalja az összes izraelit, aki jogosult a visszatérés törvénye alapján állampolgárságra, függetlenül attól, hogy zsidónak számít-e a halacha szerint.
Az „egyéb” kategória megszüntetésére vonatkozó ajánlást két hete nyújtotta be a hivatal igazgatóságának egy bizottság, amelyet Elijahu Ben Mose, a Jeruzsálemi Héber Egyetem demográfusa és statisztikusa vezetett.
A hivatal szóvivője azt mondta, hogy a kérdés „vizsgálat alatt áll”, de a bizottság tagjai arra számítanak, hogy az ajánlást elfogadják.
A kezdeményezés mögött Elazar Stern titkosszolgálati miniszter áll, a centrista Jes Atid párt tagja. Stern vezető jelölt volt a Szochnut elnöki posztjára, de néhány hónappal ezelőtt nyomást gyakoroltak rá, hogy visszalépjen, miután egy rádióinterjúban azt sugallta, hogy korábbi pozíciójában a nadseregnél rendszeresen felaprította a szexuális zaklatással kapcsolatos panaszokat.
1995-ig a statisztikai hivatal nem vezetett külön „egyéb” kategóriát, hanem a „zsidók” közé sorolt minden olyan állampolgárt, aki a zsidó társadalom része volt. Az „arabok” kategóriába minden olyan állampolgár beletartozik, aki az arab társadalom része: a muszlimok, a keresztény arabok és a drúzok.
Az új elnevezés többnyire kozmetikai jellegű, és nem érinti a Belügyminisztérium besorolásait, amelyek változatlanok maradnak.
2020 végén 415 147 izraeli volt az „egyéb” kategóriába sorolva.
91,4%-uk esetében a népesség-nyilvántartásban nem szerepelt vallás. A fennmaradó 8,6%-ot keresztényként regisztrálták.
A népesség-nyilvántartási adatok szerint a csoport 60,4%-a jogosult a visszatérési törvény alapján állampolgárságra; a többiek többsége a családegyesítés részeként vándorolt ki Izraelbe.
