ujkelet.live
A múlt héten az Öbölben lebonyolított hadgyakorlat célja az volt, hogy figyelmeztesse Izraelt, közölték Irán legfelsőbb katonai parancsnokai pénteken a Reuters hírügynökség szerint, az iráni nukleáris létesítmények célba vételére irányuló esetleges izraeli tervek miatti aggodalmak közepette.
A Forradalmi Gárda hadgyakorlata, amely során ballisztikus rakétákat és robotrepülőgépeket is bevetettek, pénteken ért véget.
Az állami televízió a gyakorlatok végén pénteken olyan rakétákat mutatott be, amelyek az izraeli Dimona atomreaktorra hasonlító célpontot találtak el.
,,A dimonai atomlétesítmény szimulációjával a Forradalmi Gárda sikeres rakétagyakorlatot hajtott végre a cionista rezsim e kritikus központjának megtámadására” – közölte a Tasnim félhivatalos hírügynökség.
,,Ezeknek a gyakorlatoknak nagyon világos üzenetük volt: komoly, valós… figyelmeztetés a cionista rezsim hatóságainak fenyegetéseire, hogy óvakodjanak attól, hogy hibákat kövessenek el” – mondta Hosszein Szalami, a gárda parancsnoka az állami tévében.
,,Egy rossz lépés és levágjuk a kezüket… A tényleges műveletek és a hadgyakorlatok közötti különbség csupán a rakéták kilövési szögeinek változtatása” – tette hozzá Szalami.
A fegyveres erők vezérkari főnöke, Mohammad Bagheri vezérőrnagy pedig azt mondta, hogy 16 különböző osztályú ballisztikus rakétát lőttek ki egyszerre, és ezek előre meghatározott célpontokat semmisítettek meg.
Nagy-Britannia elítélte a ballisztikus rakéták kilövését a háborús játékok során.
„Ezek az akciók fenyegetést jelentenek a regionális és nemzetközi biztonságra, és felszólítjuk Iránt, hogy haladéktalanul hagyjon fel tevékenységével” – áll a külügyminisztérium közleményében.
Irán azt állítja, hogy ballisztikus rakétái 2000 kilométeres hatótávolságúak, és képesek elérni az ősellenség Izraelt és az Egyesült Államok bázisait a régióban.
Izrael nem vesz részt a 2015-ös atomalku újjáélesztésére irányuló bécsi tárgyalásokon. Azonban régóta utal arra, hogy ha a diplomácia kudarcot vall, katonai erőhöz folyamodhat, hogy megakadályozza Iránt abban, hogy megszerezze a bombakészítéshez szükséges eszközöket.
Irán szerint nukleáris ambíciói békések.
Beni Gantz izraeli védelmi miniszter felszólította a világhatalmakat, hogy ne engedjék, hogy Irán időt nyerjen a nukleáris tárgyalásokkal.
A Kneszet Védelmi és Külügyi Bizottsága előtt felszólalva Gantz múlt hétfőn kijelentette, hogy Irán hátrányos helyzetben van és engedményekre kényszeríthető.
„Irán belföldi helyzete lehetőséget kínál a nemzetközi közösség számára. Irán nem vezető hatalom – polgárai szenvednek a rossz gazdasági helyzet miatt, a beruházások és a fejlesztések 50 százalékkal csökkentek az elmúlt évtizedben, és az ország számos belső és külső kihívással szembesül” – mondta Gantz a törvényhozóknak.
„Az iráni rezsim jól ismeri ezt a helyzetet, és mint ilyen, Irán valódi aduász nélkül érkezik a tárgyalásokra. Lehetséges és szükséges is véget vetni Irán „időhúzási” stratégiájának. Mélyítjük a nemzetközi együttműködést, és biztos vagyok benne, hogy hamarosan a nyílt és burkolt akciók is bővülni fognak, különféle eszközökkel”.
,,Az elmúlt másfél évben haderőépítést folytattunk, olyan új eszközöket szereztünk be, amelyek biztosítják Izrael védelmi fölényét a térségben minden fenyegetéssel szemben” – hangsúlyozta a védelmi miniszter.
Izraelről úgy vélik, hogy az egyetlen közel-keleti ország, amely nukleáris arzenállal rendelkezik.
Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója szerdán Izraelbe látogatott egy sor nagy horderejű találkozóra.
A Naftali Bennett miniszterelnökkel folytatott jeruzsálemi találkozó elején Sullivan kijelentette, hogy a két ország „kritikus fordulópontnál” van különböző biztonsági kérdésekben, megjegyezve: „Fontos, hogy leüljünk, és kidolgozzunk egy közös stratégiát, egy közös perspektívát.”
Izraeli tisztviselők attól tartanak, hogy Joe Biden elnök túlságosan ,,buzgó”, hogy egy ideiglenes megállapodást kössön Iránnal, amely megszüntetné a szankciókat, de nem nyújt elegendő garanciát Teherán nukleáris előrehaladásának kordában tartásához.
Bidennek más, fontosabb kérdések is vannak a napirendjén, vélik izraeli tisztviselők, aggodalmukat fejezve ki, hogy megpróbálhat siettetni egy hiányos megállapodást, amely lehetővé tenné a kormánynak, hogy ideje legyen kiterjedtebben foglalkozni a koronavírus-válsággal, az inflációval és a fenyegető összecsapásokkal Kínával vagy Oroszországgal.
„Ezek a napok nagyon fontosak. Ami Bécsben történik, annak mélyreható következményei vannak a Közel-Kelet stabilitására és Izrael biztonságára az elkövetkező években” – mondta Bennett Sullivannek az Iránnal folytatott tárgyalások helyszínére utalva.
Sullivan azt mondta a miniszterelnöknek, hogy Biden elnök „még karácsony előtt” küldte Izraelbe, hogy koordináljon és együttműködjön az Iránnal és más biztonsági kérdésekkel kapcsolatos megközelítésükben.
Az Egyesült Államok külpolitikájában kulcsszerepet játszó Sullivan kedden Jichák Herzog izraeli elnökkel, szerdán Jáir Lapid külügyminiszterrel, Gantz védelmi miniszterrel és Ejál Hulata izraeli nemzetbiztonsági tanácsadóval is találkozott.
Izrael eddig teljes mértékben ellenezte a 2015-ös nukleáris megállapodás rendelkezéseihez való visszatérést, de továbbra is igyekszik befolyásolni az amerikai álláspontot, részben a tisztségviselők Sullivannel való találkozóin keresztül.
Ahelyett, hogy bármely jövőbeni megállapodás részeként felajánlanák az Irán elleni szankciók feloldását, izraeli tisztviselők arra sürgetik az Egyesült Államokat, hogy szabjon ki újabb szankciókat Teheránra. Egy ilyen lépés izraeli tisztviselők szerint növelné a rezsimre nehezedő nyomást, mivel Irán súlyos gazdasági helyzettel és súlyos vízhiánnyal néz szembe. A jelenlegi szigorúbb szankciók további engedményekre kényszeríthetik Iránt, érvelnek a tisztviselők.
Izrael követelések listáját javasolja, beleértve az összes fejlett centrifuga szétszerelését, a 60 százalékosra dúsított urán 20 százalékra való visszaállítását, valamint szigorúbb ellenőrzési mechanizmusok létrehozását.
Az elmúlt hetekben Izrael további javaslatokat is felvetett. Ezek egyike megköveteli, hogy Teherán járuljon hozzá a nukleáris kutatástól és fejlesztéstől való teljes tartózkodáshoz.
Izrael úgy véli, hogy a felek nem térnek vissza a 2015-ös megállapodásban rögzített feltételekhez, hanem átmeneti megállapodásra törekszenek. Jeruzsálemi tisztviselők arra is figyelmeztettek, hogy az új megállapodás véglegesítéséig az eredeti megállapodás feltételei elévülnek. Izrael becslései szerint Irán várhatóan januárra vagy február elejére átlépi az eredeti megállapodásban meghatározott technológiai küszöböt, míg Teherán új, szigorú követelménylistájáról való tanácskozás több időt igényel.
A Sullivan és Hulata vezette találkozót követő közös nyilatkozat szerint a tisztviselők megvitatták az Egyesült Államok és Izrael kormánya közötti „kivételes szintű elkötelezettséget és konzultációt az elmúlt évben a régió számára létfontosságú stratégiai jelentőségű kérdésekben”.
Ami konkrétan Iránt illeti, a felek ,,egyetértettek abban, hogy Irán gyorsan előrehaladó nukleáris programja súlyos fenyegetést jelent a régióra, valamint a nemzetközi békére és biztonságra, és ,,a két fél véleményt cserélt a továbblépésről”, miután Sullivan tájékoztatta az izraeli tisztviselőket a legutóbbi bécsi fejleményekről.
[…] Egy vezető iráni parancsnok szerint hadgyakorlatuk célja Izrael figyelmeztetése volt […]
[…] Egy vezető iráni parancsnok szerint hadgyakorlatuk célja Izrael figyelmeztetése volt […]