ujkelet.live
Nem sokkal azután, hogy elfogták a 14 éves palesztin terrorista lányt, aki szerdán megkéselt egy izraeli nőt Kelet-Jeruzsálem Simon Hatzadik avagy Seich Dzsarrah negyedében, a biztonsági erők átkutatták az iskolatáskát, amellyel a támadás során sétált.
A Ynet hírportál fénymásolatot kapott azokról a tankönyvekről, amelyeket a lány táskájában találtak, és amelyek a palesztin oktatási minisztérium tananyagán alapulnak. A könyvek tartalmának átvizsgálása képet ad az Izraeli Védelmi Erők és a telepesek elleni vad uszítások mértékéről, valamint a mártírok dicsőítéséről, amelyet a palesztin diákok tantervük részeként az iskola falai között szívnak magukba.
Például az arab nyelvtan elsajátítására szolgáló könyv 61. oldalán egy szövegértési gyakorlat szerepel, amely a Ramallah melletti Pszagot zsidó telephez tartozó izraeli busz Molotov-koktélokkal való felgyújtását írja le, a “barbecue party” kifejezést használva a busz felgyújtásának leírásaként.
Egy másik, ebben a könyvben olvasható szövegértési gyakorlatban a tanulókat megkérik a 86. oldalon, hogy olvassanak el egy történetet egy Gázai övezetből származó palesztin halászról, akit egy izraeli katona lelőtt a fia szeme láttára (és akit később a katona letartóztatott), mert későn tért vissza a kikötőbe.
A terrorista táskájában talált matematika könyvben a 86. oldalon egy statisztikai gyakorlat van, egy gyakoriság táblázattal, amely tartalmazza az Izrael által Jeruzsálemben megölt mártírok számát.
A diákoknak a Palesztin Hatóság hivatalos statisztikai gyakorlatában ki kell számítaniuk a mártírok számának megoszlását minden évben 1994 és 2015 között.
A gyakorlat bevezetésében az áll, hogy ,,Jeruzsálem körzet ki van téve az izraeli megszállás által az iszlám szent helyei és a palesztin lakosság elleni folyamatos erőszaknak, amely magában foglalja a vagyon- és életveszteségeket”.
A Társadalomtudományok címen futó könyv, amely szintén a terrorista táskájában volt, kijelenti, hogy ,,a fegyveres ellenállás természetes és törvényes jog, célja a megszállás elleni küzdelem”. Ez a rész történelmi fotókat is bemutat az 1929-es hebroni eseményekről, amelyek során több tucat zsidó lakost öltek meg a városban élő arabok.
Ugyanebben a könyvben van egy fejezet, amely a palesztin nőket és a társadalomban betöltött szerepüket dicsőíti, és a szerzők Dalal Mugrabi terrorista példájával élnek. Mugrabi vezetésével 1978-ban terroristák elraboltak egy távolsági buszt. A meszárlásban 38 izraeli civilt, köztük 13 gyereket öltek meg.
Az uszítás azonban nem ér véget a tankönyvekkel, amelyeket minden palesztin diák megkap.
Az iskola, ahova terrorista lány jár, az al-Rawda al-Haditha, 2019-ben rendezvényt tartott a palesztin függetlenség kikiáltása alkalmából, ahol a diákoknak az oktatási intézmény falain különféle képeket mutattak be, köztük egy palesztint, aki köveket dobál az al-Aksza mecsettel a háttérben, míg egy másik kép egy fegyveres férfit ábrázol késsel.
A 14 éves palesztin terrorista lány a szerda reggeli órákban megkéselte a gyerekeivel sétáló zsidó szomszédját Kelet-Jeruzsálem Seich Dzsarrach negyedének bejáratánál.
A támadás után elmenekült a helyszínről, de a hatóságok röviddel később elfogták iskolájában. Több másik nőt is őrizetbe vettek a gyanúsítottal való feltételezett kapcsolatuk miatt. A terrorista édesanyját is őrizetbe vették és átadták kihallgatásra.
Az áldozat, egy 26 éves ötgyermekes anya könnyű sérüléseket szenvedett, és a közeli Hadassza kórházba szállították egy 30 cm hosszú késsel a hátában.
,,Azt mondta, kevésbé fájt, mint a szülés” – mondta az áldozat férje, Dvir Cohen az újságíróknak a kórházban.
Cohen szerint családját és a többi zsidó lakost rendszeresen zaklatják a palesztin szomszédok.
,,Arra számítok, hogy a rendőrség nagyobb mértékben lesz jelen a környéken” – mondta, de hozzátette, hogy családjának nem áll szándékában elköltözni.
„Tartalékos szolgálatot teljesítettem a hadseregben, ezért a feleségem ma reggel gyalog ment ki öt gyermekünkkel” – mondta Dvir. „Az egyik közelünkben élő arab szomszédunk követte a feleségemet, közel osont hozzá.”
„Amikor a feleségem néhány tucat méterre volt a házunktól, a terrorista leszúrta. A fiunk felsikoltott: ‘Anya, kés van a hátadban’. A terrorista nyilván megijedt a helyzettől, és elmenekült. Ha folytatta volna, nem tudom, hogyan végződött volna, és nem is akarok belegondolni.”
,,A szomszédunk volt és ismer minket. Természetesen nem olyan szomszédok voltak, akiktől tojást vagy tejet lehet kölcsönkérni. Napi zaklatást szenvedtünk el tőlük.”
,,A feleségem jól érzi magát. Továbbra is a negyedben fogunk lakni. Ez a küldetésünk része a világban.”
Feleségét még aznap délután hazaengedték a kórházból.
Naftali Bennett miniszterelnök szerdán méltatta a biztonsági erők gyors intézkedését, akik megtalálták és őrizetbe vették a terroristát.
,,Gyors gyógyulást kívánok a nőnek, aki kisgyermekeivel az óvodába tartott. Nem engedjük, hogy a terrorizmus felüsse a fejét” – mondta Bennett.
A palesztin tinédzser terrorista családja azt állította, hogy otthonukból való kilakoltatásuk motiválhatta a lányt a terrortámadás végrehajtására.
Családja egyike azoknak a palesztin családoknak, akiket kilakoltatás fenyeget, miután a bíróság elfogadta egy jobboldali civil szervezet tulajdonjogi keresetét, és a vita során a terrorista nagyapja szóvivőként működött közre.
A tulajdonjogért zajló vita súrlódásokhoz vezetett, amelyek gyakran erőszakossá váltak a palesztin lakosok és a területre beköltöző zsidó telepesek között.
A szóban forgó családokat 1956-ban a jordán kormány és az Egyesült Nemzetek Szervezete telepítette le Jeruzsálem szomszédságában; telepes szervezetek az elmúlt két évtizedben a kilakoltatásukat kérték, arra hivatkozva, hogy az otthonuk olyan földterületen épült, mely a 19. század vége óta zsidók tulajdonában van.
A jobboldali szervezet követelése 1876-ra nyúlik vissza, amikor askenázi zsidók megvásároltak egy telket Simon Hacadik zsidó főpap sírja közelében. A föld egy részén egy kis zsidó negyedet alapítottak. 1948-ban, a jordán megszállás idején azonban kiszorították őket a területről.
Az alsóbb és a kerületi bíróságok elfogadták ezt az érvet, és a három családot kilakoltatták otthonukból. A palesztinok kilakoltatása elleni küzdelem vitákat kavart szerte a világon, elérte az Egyesült Államok Kongresszusát, az európai diplomatákat és több tucatnyi médiacsoportot, akik jelen voltak a bírósági tárgyalásokon. A bírók azután javasolták a kompromisszumot, hogy az előző meghallgatáson a felek nem tudtak megegyezni.
Ha a palesztin családok elfogadták volna a kompromisszumot, kilakoltatásuk hosszú évekre lekerült volna a napirendről. A lakosok továbbra is fenntartják annak lehetőségét, hogy a jövőben az Igazságügyi Minisztérium Földrendezési Irodáján keresztül próbálják igazolni a földre vonatkozó tulajdonjogukat.
