ujkelet.live
Naftali Bennett miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy a Siratófalat politikai célokra használják, eszközként a kormány ellen.
„A Nyugati Falat, ezt a szeretett helyet, amely minden egyes zsidó számára oly fontos, a helyet, amely nemzedékről nemzedékre egyesít bennünket, különösen azután, hogy izraeli katonák felszabadították az [1967-es] hatnapos háború során, egy politikai kampányra használják a kormány birálására” – írta Bennett pénteken Facebookon.
הכותל המערבי, המקום האהוב כל-כך, משמש בימים אלה לקמפיין פוליטי יזום, שגויס אליו כסף רב, במטרה לנגח את הממשלה.
— Naftali Bennett נפתלי בנט (@naftalibennett) November 12, 2021
לפני שבת, כמה מילים ממני אליכם: https://t.co/lUMGqIoBeW pic.twitter.com/jpK99dD8Ad
A miniszterelnök figyelmeztetett, hogy ha nem fékezik meg, ez a kampány, melyre nagy összegeket vonzottak be, hatalmas károkat fog okozni, és emlékeztetett, hogy bizonyos dolgok szentek, és érinthetetlenek kéne legyenek.
,,Ha probléma van, azt párbeszéddel oldjuk meg. Nem végzel felméréseket, és döntesz úgy, hogy minden erővel megosztó kampányt kényszerítesz ki a Siratófalról. Kérlek benneteket – mielőtt érzelmi viharba vonszolnának valamiről, nézzetek utána: Mik a tények? Nem arról van szó, hogy valaki ide irányít titeket?”
A szefárd ultraortodox Sasz párt válaszul arra felszólította a miniszterelnököt, hogy utasítsa el a reformköveteléseket.
,,Épp most írt Bennett a Siratófalról: ‘Meg kell őriznünk a szentség szigeteit – van, amihez nem nyúlunk’. 100%-ban egyetértünk vele. Nincsenek problémák a Siratófalnál, és nincs szükség ‘párbeszédre’. A Siratófal nem a Karmel piac, és nem képezi alku tárgyát.”
,,Bennett, minden nehézséged ellenére próbálj meg ragaszkodni ahhoz, amit írtál. Ne nyúlj a szent Siratófalhoz. Ne változtass semmit. Hirtelen rá fogsz jönni, hogy nincs proaktív kampány, nincsenek közvélemény-kutatások, nincs adománygyűjtés, és nincsenek súlyos paranoiák.”
Hétfőn több pártvezető is foglalkozott az izraeli vallási status quo reformjaival, ideértve a 2017-ben leállított, vitatott megállapodáshoz való visszatérést, amely lehetővé tette volna a férfiak és nők közös imádkozását a Siratófalnál.
Avigdor Liberman pénzügyminiszter (Jiszráel Beitenu), Jáir Lapid külügyminiszter (Jes Atid) és Merav Michaeli közlekedési miniszter (Munkapárt) eltökélt szándékát fejezte ki a Nyugati Fal komplexum egalitárius felosztása mellett, míg a Sasz elnöke, Arje Deri közölte, hogy a megjegyzések ,,hadüzenetnek minősülnek az ország zsidó identitása ellen”.
Ez a vita a múlt héten hasonlóképpen kiéleződött, amikor egy feminista imacsoport, a Siratófal Asszonyai erőszakkal szembesültek, amikor Tóratekercsekkel próbáltak bejutni a szent helyre.
Körülbelül 2000 ortodox tüntető érkezett a helyszínre, a rendőrség nagy erőkkel volt jelen, hogy külön tartsa a két csoportot. A Western Wall Heritage Foundation biztonsági őrei megpróbálták megakadályozni, hogy a feminista csoport hívei eljussanak a helyszínre.
A Siratófal Asszonyai csoport egyenlő imádkozási jogokért kampányol a szent helyen, ahol a héber naptár szerint minden hónap első napján imát tart.
A helyszínt a Western Wall Heritage Foundation igazgatja a hagyományos ortodox normák szerint, és az imák során csak a saját Tóratekercseinek használatát engedélyezi. Bár egy 2013-as bírósági ítélet megállapította, hogy a nőknek joguk van Tóratekercset használni a szertartások során, a gyakorlatban nincsenek tekercsek a Siratófal női részlegén.
Előző nap Gilad Kariv reformrabbi, a Munkapárt törvényhozója eleget tett Jichák Herzog elnök kérésének, hogy maradjon távol a zsidó szent helytől, nehogy provokálja az ultraortodox törvényhozókat, akik bejelentették, hogy szembeszállnak vele, ha megjelenik. Kariv azt tervezte, hogy parlamenti mentelmi jogát felhasználva ismét bevisz egy Tóratekercset a Siratófal Asszonyainak.
Kariv bejelentését követően az askenázi ultraortodox Jahadut Hatora elnöke, Mose Gafni kijelentette, hogy az ultraortodoxok is távol tartják magukat, bár „fizikailag továbbra is védik a Siratófal szentségét”.
Herzog közleményében így fogalmazott: ,,Az a lehetőség, hogy a választott tisztségviselők verekedjenek a templom maradványainál, a judaizmus legszentebb helyén és ahová a zsidók a világ minden tájáról néznek, nagy fájdalommal tölt el, különösen, ha visszaemlékezünk arra, hogyan végződtek a harcok 2000 éveável ezelőtt.”
,,Izrael gyűlölői reménykednek az efféle képekben, és mindenkit arra kérek, hogy tanúsítson önmérsékletet és mutasson tiszteletet egymás iránt, annak reményében, hogy megtaláljuk a békét nemzetünkön belül.”
Benjamin Netanjahu, az ellenzék vezetője csütörtökön megosztotta Twitteren a szefárd ultraortodox Sasz vezetője, Arje Deri bejegyzését, amelyben felszólítja az embereket, hogy pénteken menjenek a Nyugati Falhoz, hogy megakadályozzák a Siratófal Asszonyai imáját.
Deri bejegyzése így szólt: „Holnap, pénteken, Ros Chodes Kiszlév reggel 7 órakor én és a Kneszet több tucat tagja a Siratófalhoz megyünk imádkozni, Szent Templomunk utolsó megmaradt részébe. Felszólítok mindenkit, aki számára fontos a Fal szentsége, hogy jöjjön és imádkozzon velünk, hogy I-ten őrizzen, nehogy beszenyezzék e szent helyet.”
Siratófal-kompromisszum
2016. január 31-én a kormány – a Siratófal Asszonyai kitartó aktivitásának ösztönzésére – jóváhagyta az úgynevezett Siratófal-kompromisszumot.
A kabinet által 2016 januárjában jóváhagyott terv egy megfelelően előkészített pavilon létrehozását tartalmazta volna a vegyes nemű imádkozás biztosítására, közös felügyelet alatt, amely magában foglalja a zsidóság minden nagyobb ágazatának képviselőjét.
Bár a liberális és a diaszpórai zsidóság örömmel fogadta, a döntés azonnal ellentmondásba ütközött, mivel az izraeli ultraortodox politikusok, akik először engedélyezték a javaslatot, a helyi közösségeken belüli nyomás hatására közbeléptek, és azon dolgoztak, hogy megakadályozzák a végrehajtását.
Az ultraortodox koalíciós partnerei nyomására Benjamin Netanjahu miniszterelnök végül befagyasztotta a tervet 2017 júniusában. De a közös bejárat és a pluralista irányító testület eltörlése mellett megígérte, hogy folytatja az állandó platform létrehozásának munkálatait.
Számos zsidó szervezet – köztük a Jewish Agency és a Jewish Federations of North America – keserűen elítélte anno a kormány döntését, azzal fenyegetve, hogy tiltakozni fognak mindaddig, amíg vissza nem térnek az eredeti megállapodáshoz.
Netanjahu azonban akkoriban világossá tette, hogy nincs szándékában meggondolni magát.
„A probléma strukturális probléma. Az én kívánságom az, hogy minden zsidó úgy tekintsen Izraelre, mint minden zsidó otthonára,” mondta Netanjahu, hozzátéve, hogy a vallási pluralizmus iránti vágya összeütközik Izrael évtizedes politikai realitásaival.
Az ország első miniszterelnöke, David Ben Gurion már szembesült két ellentétes megközelítéssel a vallás és az állam irányításával kapcsolatban, mondta Netanjahu.
„Egyrészt a vallási közösség vágya arra, hogy Izrael államát – amennyire csak lehetséges – a halacha (zsidó törvény) szerint irányítsák. Másrészt a világi többség vágya arra, hogy ez ne történjen meg. Ezért kötnek mindig ad hoc kompromisszumokat ezekben az ügyekben. Ezek a kompromisszumok fokozatosan, lassan változnak ebben az országban. Ez az alapvető megközelítésünk.”
Ennek eredményeképpen több diaszpórai zsidó szervezet is felvette a plurális platform kérdését napirendjébe, amely egyre nagyobb súrlódásokat okozott. A folyamatban levő saga gyorsan elérte a Legfelsőbb Bíróságot, amely azóta többször meghallgatást tartott az ügyben.
