Bennett találkozni fog Modival, Johnsonnal és Macronnal az ENSZ idei klíma-csúcstalálkozóján

0
Naftali Bennett miniszterelnök a heti kormányülés megnyitóján 2021. október 17. Fotó: Twitter-videó képernyő fotó

ujkelet.live

Naftali Bennett miniszterelnök találkozni fog a világ számos vezetőjével, amikor részt vesz a 2021-es glasgow-i ENSZ klíma-csúcstalálkozón, köztük Narendra Modi indiai miniszterelnökkel, Boris Johnson brit miniszterelnökkel, Emmanuel Macron francia elnökkel és Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel.

A tervek szerint október 31. és november 12. között megrendezésre kerülő konferencián mintegy 200 magas rangú személyiség és vezető vesz részt a világ minden tájáról.

A Haaretz hírportál által idézett politikai forrás szerint a vezetők listája, akikkel Bennett találkozni fog, azt mutatja, hogy a világ vezetői nagy érdeklődést mutatnak iránta. ,,El kellett döntenie, hogy kivel akar találkozni” – mondta a forrás. ,,Az Ábrahám-egyezmények, valamint az egységkormány megalakulása Izraelben azt a vágyat keltik, hogy az országok szorosabbra fűzzék kapcsolataikat Izraellel.”

A csúcstalálkozón Bennett találkozik Szalman bin Hamad Al Khalifa bahreini trónörökössel, Scott Morrison ausztrál miniszterelnökkel, Mario Draghi olasz miniszterelnökkel, Juan Orlando Hernández hondurasi elnökkel és Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral.

A tervek szerint a felszólalására november 1-jén kerül sor a konferencián.

A miniszterelnöki posztot júniusban 13-án elfoglaló Bennett már tárgyalt Joe Biden amerikai elnökkel Washingtonban és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Szocsiban. Szeptemberben találkozott Abdel-Fattah esz-Szíszi egyiptomi elnökkel is, Ammánban pedig titkos találkozót folytatott II. Abdullah jordán királlyal.

Bennett és Karine Elharrar energiaügyi miniszter pénteken bejelentette, hogy Izrael csatlakozni fog azon országok egyre bövülő listájához, amelyek vállalják, hogy 2050-re szén-dioxid-semlegesek lesznek.

A lépés felborítja az előző kormány áprilisban bejelentett politikáját, amely arra az évre összességében 80 százalékkal csökkentette volna a szén-dioxid-kibocsátást.

A karbonsemlegesség azt jelenti, hogy egyensúlyba hozzák a kibocsátott széndioxid mennyiségét a légkörből kivont és tárolt mennyiséggel.

,,Az éghajlati válság mindannyiunk életére hatással van, beleértve a gyermekeinket és az unokáinkat is” – mondta Bennett. „Teljesen eltökéltnek kell lennünk. Izrael ‘innovációs nemzet’, és képes arra, hogy a tehetségekkel és kreativitással, amelyekkel csak mi rendelkezünk, hozzájáruljon a világhoz. Az új céllal Izrael felsorakozik azon fejlett országok mellé, amelyek már lépéseket tesznek a zéró kibocsátás céljának elérése érdekében, és megkétszerezi elkötelezettségét a párizsi megállapodás és a témával kapcsolatos nemzetközi egyezmények mellett. Válaszolunk a globális kihívásra, technológiai megoldásokat keresünk, és csatlakozunk e fontos cél eléréséhez.”

Karine Elharrar energiaügyi miniszter pedig kijelentette: „Ez egy kihívást jelentő, de szükséges lépés Izrael Államnak az éghajlati válság elleni küzdelemben. Biztos vagyok benne, hogy 2050-re sikerül elérni, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása zéró legyen. Izrael kormánya elkötelezett amellett, hogy gyermekeink jövője érdekében harcoljon az éghajlati válsággal.”

A legtöbb fejlett ország, amely a globális kibocsátás 70%-áért felelős, már kijelentette, hogy 2050-re eléri a zéró kibocsátást. Ezek közé tartozik az Egyesült Államok, Kanada, Franciaország, Ausztrália, Németország és Írország.

A Miniszterelnöki Hivatal tájékoztatása szerint Izrael lépései között szerepel a zöldenergia-technológia fejlesztése, tárolása, szén-dioxid-lekötés, ill. a fogyasztók energiatakarékosságra oktatása.

„Az elmúlt hónapokban kiterjedt személyzeti munka folyt annak érdekében, hogy cselekvési tervet dolgozzanak ki a zéró kibocsátás 2050-ig történő elérésére” – olvasható a Miniszterelnöki Hivatal közleményében. „E célból megközelítőleg 2000 forgatókönyvet különböző modellekre, amelyekben különféle technológiákat, energiafogyasztási előrejelzéseket, valamint a villamosenergia-hálózat fejlesztés különféle lehetőségeit – vettek figyelembe.”

,,A cél eléréséhez az összes gazdasági ágazatnak – az energia, a közlekedés, az ipar, a mezőgazdaság és a hulladék – számos lépést kell tennie a kibocsátás csökkentése érdekében.”

Tamar Zandberg környezetvédelmi miniszter közölte: „Ellenállás és nehézségek is voltak, de végül sikerült eljuttatnunk azt az üzenetet, hogy Izrael Államnak el kell érnie, és el is tudja érni a zéró szén-dioxid-kibocsátást, és csatlakozni kell a klímaválság elleni küzdelemhez.”

„Ez jó a világnak, jó nekünk, és főleg arra kötelez bennünket, hogy változzunk” – folytatta. ,,Az olaj- és gázmezők fejlesztésének leállítása, és egy éghajlati törvény megalkotása, amely rögzíti Izrael azon kötelezettségeit, hogy elérje a nettó zéro kibocsátást.”

Zandberg, aki a hét elején bemutatott egy tárcaközi tervet, amely 100 gyakorlati lépést tartalmaz az éghajlatváltozás kezelésére, hozzátette, hogy nyilvánvaló, hogy az országnak a jövőben a megújuló energiákra kell összpontosítania beruházásait.

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .