ujkelet.live
Az izraeli Kan közszolgálati műsorszolgáltató hétfőn egy magas rangú szudáni diplomatát idézve arról számolt be, hogy az említett országban jelenleg zajló katonai hatalomátvétel állítólag nem fog drámai módon kihatni a zsidó állammal elindított normalizációs folyamatokra.
A riport szerint, mindez azért lehetséges, mivel a katonai vezetők, akik közül sokan támogatják a normalizációs erőfeszítéseket, megerősítették pozíciójukat a kormány feloszlatása és a szükségállapot kihirdetését követően.
A közszolgálati tévének nyilatkozó, de nevét elhallgató diplomata szerint, Abdalla Hamdok miniszterelnök hétfői letartóztatása előtt még washingtoni útját tervezte a két ország [Izrael] közötti megállapodás aláírására, ugyanakkor a diplomata arra hívta fel a figyelmet, hogy hosszú távon a katonaság normalizációs törekvések iránti elkötelezettsége akár rossz irányt is vehet.
A 2018–19-es szudáni forradalom óta Szudánt egy átmeneti kormány vezette, amely egy katonai vezetőből – Abdel Fattah Burhanból és egy polgári államfőből – Hamdokból állt. Az átmeneti időszak a tervek szerint 2022-ben ért volna véget.
Az átmeneti kormány megosztott volt az Izraellel való normalizálás kérdésében a negatív belföldi hatások miatt, mely veszélyeztetheti az ország demokratikus átmenetét.
A Kannak nyilatkozó szudáni tisztviselő szerint a katonaság nagy hibát követett el, amikor elvetette a civil tisztviselőkkel való együttműködést, mondván, hogy “alábecsülik az emberek reakcióját, akiknek elegük van a katonai puccsokból, és felkeléssel nézhetnek szembe.”
Izrael nyilvánosan eddig nem kommentálta a szudáni puccsot, bár a riport szerint hétfőn több találkozót is tartottak az ügyben, és szintén meg nem nevezett forrásokra hivatkozva a tévécsatorna azt állította, hogy az izraeli álláspont szerint a Szudánban zajló hatalomátvétel késleltetheti az ország csatlakozását az Egyesült Államok által támogatott Ábrahám-egyezményhez.
A Haaretznek nyilatkozó diplomáciai források úgy vélik, hogy Izrael az elmúlt hetekben szoros kapcsolatban volt a szudáni tisztviselőkkel, de hangsúlyozták, hogy Jeruzsálem semmilyen módon nem vett részt a kibontakozó eseményekben.
A két ország tavaly október 23-án jelentette be a diplomáciai kapcsolatok normalizálását. Kartúm a terrorizmus támogatók listájáról való lekerülés érdekében ment bele a megállapodásba, amelyet az akkori elnök és az Ábrahám – egyezmény fő támogatója Donald Trump garantált. Szudán régóta arra törekszik, hogy lekerüljön az ominózus listáról, és követelései fokozódtak, miután Omar al-Bashir autokrata elnököt 2019-ben elűzték.
Az izraeli normalizációs bejelentést követően a Szudánban uralkodó belső helyzet azonban megnehezítette a folyamat további előrehaladását, hasonlóan mint a zsidó állam és az egyezmény többi arab országával – Egyesült Arab Emírségek, Marokkó, Bahrein – elmozdított kapcsolatok esetében.
A puccsot világszerte növekvő aggodalommal kísérték, az Egyesült Államok pedig felfüggesztette a Szudánnak nyújtott segélyeket, és a polgári kormány azonnali visszaállítását sürgeti.
„A polgári vezetésű átmeneti kormányt azonnal vissza kell állítani, ami az emberek akaratát képviseli” – mondta Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője újságíróknak, hozzátéve azt is, hogy a fejlemények fényében az Egyesült Államok szünetelteti a gazdasági támogatást.
Price kijelentette, hogy a felfüggesztés arra a 700 millió dolláros gazdasági támogatási csomag egészére vonatkozik, amely Szudán demokratikus átmenetét hivatott segíteni, ugyanakkor megerősítette, hogy Washington kitart Szudán népe mellett, amely világossá tette a demokráciába való átmenet folytatására irányuló törekvéseit, “és mi továbbra is támogatni fogjuk ezt, beleértve szükség esetén a demokráciaellenes tettekért felelős személyek felelősségre vonását.”
Az Egyesült Államoknak nincs tudomása a hadsereg Hamdok elűzésére irányuló szándékáról, ugyanakkor nem tudta felvenni a kapcsolatot az őrizetbe vett polgári vezetővel.
Az újságírók kérésére a kormányzati szóvivő kitérő választ adott a puccs várható hatásáról az Ábrahám-egyezményre, hangsúlyozva, hogy “az Izrael és Szudán közötti normalizációs erőfeszítést értékelni kell, miközben a zsidó állammal együtt figyelemmel kísérjük a következő órák, napok történéseit.”
A hétfői katonai hatalomátvételre több mint két évvel azután került sor, hogy a tüntetők kikényszerítették Omar al-Bashir régóta várt menesztését, és néhány héttel azelőtt, hogy a hadsereg átadta volna az országot irányító tanács vezetését a polgári kormánynak.
Hamdok és más magas rangú tisztviselők hétfő kora reggeli letartóztatása után ezrek özönlöttek a főváros, Kartúm és testvérvárosa, Omdurman utcáira, blokkolva a forgalmat és gumiabroncsokat gyújtogatva, miközben a biztonsági erők könnygázt használtak feloszlatásukra.
A biztonsági erők tüzet nyitottak a tömeg egy részére. A zavargások során a Szudáni Orvosok Bizottsága szerint három tüntető életét vesztette, nyolcvanan megsebesültek.
Délután a hadsereg vezetője, Abdel-Fattah Burhan tábornok a helyi közszolgálati tévében bejelentette, hogy feloszlatja a kormányt és a Szuverén Tanácsot – közös katonai és polgári testületet, amelyet nem sokkal Al-Bashir menesztése után hoztak létre az ország irányítására. Burhan szerint a politikai frakciók közötti viszályok késztették a katonai beavatkozásra az elmúlt hetek feszültsége nyomán.
A tábornok rendkívüli állapotot hirdetett, és közölte, hogy a katonaság technokrata kormányt fog kinevezni, amely a 2023 júliusára kitűzött választásokig vezeti az országot és világossá tette, hogy továbbra is a katonaság fog irányítani.
