Törökország állítólag letartóztatott 15 Moszad-operatívot

0

ujkelet.live

Törökország letartóztatott 15 gyanúsítottat, akik állítólag az izraeli Moszad hírszerző szolgálatnak dolgoztak a területen, jelentette csütörtökön a Haaretz a török Sabah napilapot idézve.

A jelentés szerint a gyanúsítottakat egy hónapja tartóztatták le, és információkkal látták el a Moszadot az országban tanuló török állampolgárokról és külföldi diákokról.

A gyanúsítottak olyan diákokról adtak tájékoztatást, akik potenciálisan a védelmi iparban fognak dolgozni.

A kormánypárti napilap azt is megjegyezte, hogy a gyanúsítottak letartóztatását, akik állítása szerint valamennyien arabok, a Török Nemzeti Hírszerző Szervezet (MIT) hajtotta végre egy éven át tartó titkosszolgálati művelet után.

Várhatóan rövidesen vádat emelnek a gyanúsítottak ellen, akik a hírek szerint öt, három tagú sejtből álltak.

A Sabah közölte, hogy négy török tartományban tevékenykedtek, és október 7-én reggel tartóztatták le őket egy MIT-akció során.

A gyanúsítottakat „körülbelül egy évig figyelték technikai és humán alapú hírszerzési módszerekkel”, akik ezalatt a törökországi palesztinokra összpontosítva kémkedést folytattak – állította a lap.

,,Tudomásra jutott, hogy a pénzzel beszervezett kémhálózat több tízezer dollárért és euróért osztotta meg a Moszaddal a megszerzett információkat.

Ankara kapcsolata Jeruzsálemmel az elmúlt években nagyon megromlott. Recep Tayyip Erdogan török elnök többször is megpróbálta magát a palesztinok védelmezőjeként pozícionálni a térségben, és heves támadásokat indított Izrael magatartása ellen a fegyveres konfliktusok időszakában.

Májusban Twitteren Erdogan élesen elítélte ,,Izrael szörnyű támadásait” a palesztinok ellen a Falak Őrzője-hadművelet során. Hozzátette, hogy Törökország ,,továbbra is minden körülmények között kiáll a palesztin testvéreink mellett”.

Júliusban Erdogan felhívta Jichák Herzog elnököt, és gratulált a hivatalba lépéshez. Az elnöki iroda szerint a felek megvitatták az együttműködés lehetőségeit az energia, a turizmus és a technológia területén, valamint az országok közötti gazdasági kapcsolatok bővítését.

Az iroda azt is közölte, hogy ,,az elnökök minden nézeteltérés ellenére nagy jelentőséget tulajdonítanak a kapcsolatok folytatásának és a folyamatos párbeszédnek annak érdekében, hogy elősegítsék az izraeli-palesztin konfliktus rendezésére irányuló pozitív lépéseket, amelyek szintén hozzájárulnak az államok közötti kapcsolatok javításához.”

Erdogan decemberben nyilvánosan kijelentette, hogy javítani akar az országa és Izrael közötti kapcsolatokon

Erdogan decemberben azt állította, Törökország jobb kapcsolatokat szeretne Izraellel, de a palesztinokkal szemben folytatott politikáját továbbra is „elfogadhatatlannak” tartja.

„A palesztinai politika egy határvonal számunkra. Elfogadhatatlannak tartjuk Izrael palesztin politikáját; az ott végrehajtott irgalmatlan cselekedeteik elfogadhatatlanok”- mondta Erdogan az újságíróknak Isztambulban.

Erdogan arra is utalt, hogy részben az azóta leváltott Benjamin Netanjahu vezetése a hibás a két ország közötti megromlott kapcsolatokért. Ankara egyébként korábban azt javasolta az izraelieknek, hogy válasszanak más vezetőt.

Az izraeli tisztviselők akkoriban úgy gondolták, hogy Erdogan új hangvétele közvetlenül kapcsolódik Joe Biden amerikai elnök beiktatásához. Erdogan aggódott amiatt, hogy Biden – aki anno „autokratának” nevezte a török vezetőt – keményen fel fog lépni Törökországgal szemben, és az Izraellel ápolt kapcsolatok felmelegítésével pontokat szerezhet az új amerikai elnöknél.

Izraelnek és Törökországnak 1949 óta vannak diplomáciai kapcsolatai, de a kapcsolatok az elmúlt 15 évben megkoptak, Erdogan Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) térnyerése és Izraellel szembeni megnyilvánulásai miatt, beleértve Izrael nácikkal való összehasonlítását. Ez különösen hangsúlyosvá vált a 2008 végi és 2009 eleji első gázai háború után.

Az izraeli-török diplomáciai kapcsolatok évekre felfüggesztésre kerültek miután 2010. május 31.-én az izraeli haditengerészet katonái feltartóztatták a Mavi Marmara nevű török hajót, amely „békeaktivistákat” és segélyt szállított volna a Gázai övezetbe. Izrael ellenezte az akciót és felajánlotta, hogy az asdodi kikötőben ellenőrzi a szállítmányt, utána továbbítja azt a címzettnek. Miután az ajánlat süket fülekre talált és a hajó folytatta volna útját Gáza felé, az izraeli katonák rajtaütöttek a török hajón. A bizonyítékok alátámasztják, hogy amikor az izraeli haditengerészet kommandósai a török hajó fedélzetére léptek, a hajón lévő aktivisták már vártak rájuk és megtámadták őket. Viszonzásul a kommandósok tüzet nyitottak és megöltek tíz embert. A harcban tíz izraeli katona is megsérült. A felek közötti 2016-os megbékélés részeként Izrael belement, hogy 21 millió dollár kártérítést fizet a tíz halott családjának.

Törökország és Izrael az elmúlt évtizedben számos alkalommal kiutasította a nagyköveteket.

Az utolsó ilyen eset 2018-ban volt, miután Ankara kifogásolta, hogy az Egyesült Államok a nagykövetségét Jeruzsálembe kívánja költöztetni. A feszültség tovább fokozódott a gázai határ mentén zajló erőszakos összecsapások idején.

Hírszerzés

Az izraeli 12-es csatorna 3 évvel ezelőtt közölt riportja arról számolt be, hogy izraeli hírszerző ügynökségek helyi hatóságoknak átnyújtott kulcsfontosságú információinak köszönhetően három év alatt 20 országban mintegy 50 terrortámadást sikerült meghiúsítani.

A riport szerint a Moszad és a katonai hírszerzés segítségével megakadályozott támadások többsége mögött az ISIS és Irán álltak.

A tervezett támadásokból 12 Törökországot célozta.

A riport szerint az információ átadás még a diplomáciai kapcsolatok szünetelése alatt is folytatódott.

Edogan az ENSZ-ben

Erdogan 2019 szeptemberben az ENSZ Közgyűlésén felszólalva Izrael határain elmélkedett és megismételte álláspontját, hogy az izraeli-palesztin konfliktus lezárásának egyetlen módja a kétállami-megoldásban rejlik, az 1967-es határok szerint, egy független Palesztin Állam létrehozásával Kelet-Jeruzsálem fővárossal.

Négy térképpel illusztrálva Erdogan úgy állította be, mintha 1947 előtt létezett volna egy Palesztin Állam, nem foglalkozva a ténnyel, hogy a terület valójában brit ellenőrzés alatt állt, azt megelőzően pedig az Oszmán Birodalom része volt. Nem foglalkozott továbbá azzal sem, hogy 1947 és 1967 között a jordánokhoz tartozott Júdea és Szamária (Ciszjordánia), ideértve Kelet-Jeruzsálemet is.

„Hol vannak Izrael Állam határai? Az 1947-es határok, az 1967-es határok, vagy van még egy határ, amelyről tudnunk kéne?” kérdezte Erdogan, Benjamin Netanjahu miniszterelnök azon tervére utalva, hogy kiterjesztené az izraeli szuverenitást a Júdea és Szamáriában (Ciszjordánia) lévő zsidó közösségekre.

„Nagyon kíváncsi vagyok, mi a helyzet ezzel az Izraelt ábrázoló térképpel. Hol van Izrael? Hol kezdődik és ér véget Izrael földje? Nézzék meg ezt a térképet: hol volt Izrael 1947-ben, és hol van Izrael most, különösen az 1949 és 1967 közötti időszakban.”

Normalizáció

Ankara kritizálta Izrael és négy muszlim ország (Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Szudán és Marokkó) közelmúltbeli, az Egyesült Államok által közvetített normalizációs folyamatait is. Bár Törökországnak diplomáciai kapcsolatai vannak Izraellel, azzal fenyegetett, hogy megszakítja a kapcsolatokat az Egyesült Arab Emírségekkel, miután Abu-Dzabi normalizálta a kapcsolatait Jeruzsálemmel.

Hamász

A Times tavaly októberi riportja nyugati hírszerző szolgálatok információira hivatkozva azt állította, hogy a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet titkos központot hozott létre Törökországban kiberhadviselés és elhárítási műveletek végzéséhez.

A török fővárosban, Isztambulban található központot körülbelül három évvel ezelőtt hozták létre, és nyugati hírszerzési források szerint el vannak szeparálva a Hamász hivatalos irodáitól a városban, amelyek elsősorban koordinációval és finanszírozással foglalkoznak. Az egységet a Hamász gázai katonai vezetése irányítja, a török kormány tudta nélkül.

Egy izraeli diplomata augusztusban megerősítette, hogy Törökország állampolgárságot biztosít a Hamász terrorszervezet tucatnyi tagjának.

Erdogan tavaly augusztus 22-én találkozott egy Hamász delegációval, köztük a terrorszervezet politikai szárnyának vezetőjével, Ismail Haniyehvel és helyettesével, Saleh al-Arourival. Az Egyesült Államok korábban 5 millió dollárt ajánlott Arouri tartózkodási helyére vonatkozó információkért.

Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma szigorúan elítélte a találkozót, de a török külügyminisztérium elutasította a kritikát, azzal vádolva Washingtont, hogy „Izrael érdekeit szolgálja”.

Erdogan-Netanjahu

Erdogan viszonya a tizenkét év után júliusban miniszterelnöki posztját elveszítő Benjamin Netanjahuval híresen rossz volt. A török elnök nevezte már az izraeli miniszerelnököt “terroristának” és “tolvajnak” is, tavaly márciusban egy választási rendezvényen pedig lezsarnokozta, „aki 7 éves gyerekeket mészárol le.”

Netanjahu Twitteren reagált visszadobva a labdát, lediktátorozva a török elnököt, aki politikai ellenfeleit börtönbe zárja, népirtást követ el a kurdok ellen, és elfoglalta Észak – Ciprust. „Erdogan jobb, ha nem avatkozik bele Izrael 3000 éves fővárosának ügyeibe. A török elnök tanulhatna tőlünk, hogyan kell tisztelni minden vallást és védeni az emberi jogokat.”

Az izraeli külügy 2019 szeptemberben a török Anadolu ügynökséget idézve arról számolt be, hogy Erdogan az amerikai muszlim vezetőknek azt mondta, „amikor a zsidók nácik általi meggyilkolására tekintünk, ugyanezen szemszögből nézzük a mészárlást a Gázai övezetben”.

Netanjahu videóüzenetben reagált, mondván, a török elnök folyamatosan hazudik.

„Aki nem hagyja abba a hazudozást, aki gyilkolja a kurdokat, és tagadja az örmény mészárlást, annak nem szabadna kioktatnia Izraelt. Hagyd abba a hazudozást, Erdogan.”

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .