ujkelet.live
A Walla híroldal jelentése szerint Jáir Lapid külügyminiszter és emberei az elmúlt napokban Washingtonban, Joe Biden amerikai elnök magas rangú kormánytisztviselőivel tartott találkozójukon számos módon hallották az amerikaiak álláspontját a megrekedt tárgyalásokkal kapcsolatban Iránnal a nukleáris megállapodáshoz való visszatérésről. ,,Vannak még lehetőségeink” – mondta az egyik amerikai tisztviselő. ,, Fontolóra veszünk további lehetőségeket” – mondta egy másik, míg egy harmadik szerint ,,Minden lehetőséget megfontolunk”.
A legélesebb hangot Anthony Blinken amerikai külügyminiszter ütötte meg egy sajtótájékoztatón szerdán Lapiddal valamint az Egyesült Arab Emírségek külügyminiszterével, Abdullah bin Zajed Al Nahjannal az oldalán.
,,Továbbra is úgy gondoljuk, hogy a diplomácia a leghatékonyabb módja ennek, de két fél kell ahhoz, hogy diplomáciai tevékenységet folytassunk, és Irán részéről nem láttunk hajlandóságot erre” – mondta Blinken.
Blinken hangsúlyozta, hogy a Teheránnal folytatott diplomácia ablaka bezárul, ,,mert Irán ezt az időt nukleáris programjának előmozdítására használta különböző módokon… Nem fogok konkrét dátumot kitűzni, de minden egyes nappal és Irán elutasításával a jóhiszemű részvételtől, a kifutópálya lerövidül” – mondta Blinken. ,,Készek vagyunk más lehetőségek felé fordulni, ha Irán nem változtat irányt.”
Egy vezető izraeli tisztviselő, aki részt vett Lapid washingtoni tárgyalásain, azt mondta, hogy az amerikai légkört általános keserűség jellemzi Irán magatartás miatt, és egyre nagyobb esélyt látnak arra, hogy Irán nem tér vissza a nukleáris megállapodáshoz, még akkor sem, ha a tárgyalások a következő hetekben folytatódnak.
A Walla szerint a legjobb bizonyíték az amerikai oldalon tapasztalható növekvő frusztrációra Robert Malley, az Egyesült Államok különleges iráni megbízottjának interjúja a Carnegie Endowment for International Peace intézetnek, melyet három órával Blinken és Lapid találkozója előtt adott. Malley, múlt időben kezdett beszélni a nukleáris megállapodásról.
Malley szerint Irán jelzi, hogy nem akar visszatérni a nukleáris megállapodáshoz, ezért Amerikának és szövetségeseinek fel kell készülniük egy olyan világra, amelyben Teherán teokratikus kormánya „nem korlátozza atomprogramját”, és más lehetőségeket kell találniuk ennek kezelésére.
Ez az amerikai dilemma állt a múlt héten Washingtonban tartott stratégiai megbeszélések középpontjában egy izraeli delegáció, amelyet a Nemzetbiztonsági Tanács elnöke, Ejal Hulata vezetett, és egy amerikai delegáció, amelyet a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója Jake Sullivan vezetett, között.
A tárgyalásokon részt vevő izraeli tisztviselők szerint az izraeli fél közölte az amerikaiakkal, hogy nagyobb nyomást kell gyakorolniuk Iránra – szankciókkal, az atomprogram elleni titkos műveletekkel, valamint nyilvános figyelmeztetésekkel és titkos csatornák útján, miszerint a katonai lehetőség terítéken van az USA részről.
Az amerikaiak egyetértettek abban, hogy lépéseket kell tenni, de szerintük az iráni válasz eszkalációhoz vezethet. Az amerikaiak megemlítették, hogy az elmúlt hónapokban az iráni nukleáris program elleni intézkedések és amiket az irániak Izraelnek tulajdonítottak, nem vezettek drámai késleltetéshez az iráni atomprogramban, viszont arra késztette az irániakat, hogy fokozzák és felgyorsítsák a programot az urándúsítás szintjének emelésével és fejlettebb centrifugák működtetésével.
Az amerikaiak azt állították, hogy az irániak ürügyként is használták ezeket a szabotázsműveleteket, hogy korlátozzák az ENSZ-ellenőrök tevékenységét nukleáris létesítményeikben, ami miatt az Egyesült Államok, Izrael és más nyugati országok kevesebbet tudnak az iráni atomprogramról.
Az izraelieket ez nem győzte meg. A tárgyalásokon részt vevő izraeli tisztviselő a Wallának azt nyilatkozta, hogy az izraeli fél kifejezte komoly aggodalmát az iráni kérdés kezelése kapcsán az amerikaiaknak, és tudni akarták, hogy van-e az amerikaiaknak egy ,,határideje”, azaz amíg időt hagynak Iránnak, hogy visszatérjen a nukleáris megállapodáshoz, és lejártával az Egyesült Államoknak lépéseket tesz-e, például további szankciók formájában. ,,Tudjuk, hogy az amerikaiak meg akarják találni a megfelelő egyensúlyt az Irán elleni intézkedések tekintetében, de szeretnénk tudni, mennyi ideig tart” – mondta egy vezető izraeli tisztviselő.
Ez az amerikai dilemma felmerült Lapid tárgyalásain Washingtonban Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval, Kamala Harris alelnökkel és Blink külügyminiszterrel.
Lapid mind nyilvánosan, mind a zárt ajtók mögött folytatott tárgyalásokon világossá tette, hogy Irán egy olyan helyzethez közeledik, amikor ,,nukleáris küszöbállammá” válik.
Az izraeli 12-es csatorna szerint Lapid washingtoni látogatása során az izraeli fél világossá tette, hogy az amerikai terv, miszerint újranyitják a palesztinok számára a konzulátust Jeruzsálemben „jelentős politikai következményekkel járhat az izraeli kormányra nézve”.
A kormány jobb oldala határozottan ellenzi a Trump-kormány által bezárt konzulátus újbóli megnyitását, és a koalíció szempontjából az ügyet potenciális destabilizáló tényezőnek tekintik.
