A pénteki felsőbb fokú bírói döntés ellenére, precedens értékű a Templom – hegyi imádkozásra vonatkozó korábbi ítélet

0

Ziva/ujkelet.live

Jeruzsálem alsóbb szintű bírósága múlt heti keddi ítélete során helyt adott annak a fellebbezésnek, amelyet arra a 15 napra vonatkozó eltiltás ellen adtak be, miszerint az izraeli rendőrség által előállított vallásos férfi a Templom – hegyen halkan mormolva imádkozott.

Bilha Jalon bírónő döntését azzal indokolta, hogy a férfi „mint sokan mások naponta imádkozik a Templom -hegyen.”

Továbbá, a sértett „a sarokban állt egy -két barátjával, nem volt tömeg körülötte, imája csendes volt, suttogta azt.”

Az indoklás szerint nem nyert megállapítást, hogy a fellebbező által elkövetett vallási magatartás kívülről érzékelhető illetve látható lett volna. A bíróság szerint az ilyen ima „nem sérti a rendőrségi utasításokat”, és semmisnek nyilvánította a sértett helyszínről való ideiglenes kitiltását.

A bírósági döntés után a rendőrség fellebbezett az ítélet ellen, azzal érvelve, hogy a vallásos férfi nyilvánvalóan „helytelen magatartást tanúsított a nyilvánosság előtt”.

A döntés annak ellenére, hogy az izraeli igazságszolgáltatás legalacsonyabb szintjét képező városi bíróságon történt, precedens értékűnek számít, és a várakozásoknak megfelelően széleskörű arab elutasítást vont maga után, mint minden, akár szóbeszéd útján terjedő a status quot érintő változás meglebegtetett híre.

A területet felügyelő jordániai Waqf, a bíróság ítéletét a helyszín szentsége „kirívó megsértésének” és a muzulmánok elleni „egyértelmű provokációnak nevezte. Az Al-Aksza mecset igazgatója, Omar al-Kiswani elutasítva a döntést azzal érvelt, hogy a jeruzsálemi magisztrátusnak nincs legitimitása és nem ismerik el a bíróság határozatát, amit Egyiptom szintén „törvénysértésnek” minősített és kijelentette, hogy „aggodalommal tekint a következményekre.”

A Petra jordán állami hírügynökség, közölte a jordániai Jeruzsálemi Királyi Bizottságot képviselő Abdullah Kanan nyilatkozatát, miszerint országa az ítéletet a mecset elleni támadásaként értékeli és „határozottan ellenzi a palesztin nép és a jeruzsálemi szentségek elleni izraeli döntéseket. Az eset eljutott a szaúd-arábiai székhelyű Iszlám Együttműködési Szervezetig is, amely nyilatkozatban ítélte el az „úgynevezett izraeli jeruzsálemi bíróság döntését.”

A palesztinok pénteken tiltakoztak a helyszínen az ítélet ellen, amit az amúgy is törékeny status quo megsértésének minősítettek.

A muzulmánok által Haram al-Sarif néven ismert Templom-hegy, a zsidók számára legszentebb hely ugyanakkor az iszlám harmadik legfontosabb szentélye, így az izraeli-palesztin konfliktus elsődleges feszültségforrása.

A helyszínre vonatkozó izraeli – jordán status quo megállapodás vagyis a zsidók számára az imádkozást a helyszínen tiltó rendelet lazítására irányuló reményteli fellángolást követően Omer Barlev közbiztonsági miniszter pénteken arra figyelmeztetett, hogy a Templom-hegyen régóta fennálló vallási megállapodásokban bekövetkező bármilyen változást elutasítanak, következésképpen de facto betiltják a zsidó imát a helyszínen.

Barlev bejelentette, hogy a rendőrség magasabb fokon fellebbezett az ítélet ellen, azzal érvelve, hogy „a meglévő status quo megváltoztatása veszélyezteti a közbékét és fellángolást okozhat”, utalva a májusi 11 napos háborúra Izrael és a gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet között.

A jeruzsálemi kerületi bíróság múlt hét pénteki legújabb ítéletében Árje Romanov járásbíró megerősítette, hogy a zsidóknak tilos nyíltan imádkozniuk azon a helyszínen, ahol jelenleg kizárólag muszlimok imádkozhatnak. Romanov nem mérlegelte a helyszínen történő imádkozás mibenlétét és arról sem beszélt, hogy a Templom-hegyen az imádságra vonatkozó szabályok mennyire szigorúak vagy volna lehetőség a tiltás végrehajtását illető rugalmasságra.

Az ítélet felülírta az alsófokú bíróság döntését, amely hallgatólagosan jóváhagyta a zsidók számára az imádkozást a Templom-hegyen, megsértve ezáltal az évtizedek óta érvényben levő izraeli politikát és nyilvánvalóan figyelembe vette az Egyesült Államok nyomását is, a régóta fennálló vallási megállapodásokra vonatkozóan a szent helyen.

A közelmúltban a héber média először kezdett el mélyebben foglalkozni a Temlom – hegyen történő, tulajdonképpen 2019 óta zajló szembetűnő változásokkal. Jáir Serki, a 12-es csatorna vallási ügyekért felelős szerkesztője egy korábbi júliusi riportja során egyenesen forradalomnak nevezte a fejüket elfordító rendőrök és a Waqf szeme láttára úgymond a radar alatt zajló eseményeket, ugyanakkor a Haaretz riportere Sam Sokol is terjedelmes cikkben foglalkozott az immár tényként kezelhető, a zsidók helyszínen történő rendszeres imádkozásával és a nagyon is valóságos Tóra-órák megrendezésével.

A Templom-hegy a judaizmus [Móriá-hegy], ugyanakkor az iszlám harmadik legszentebb kegyhelye, az Al-Aksza mecset helyszíne, ugyanakkor jelentős a kereszténység számára is, az Újszövetség evangéliumaiban többször is említésre kerül.

Izrael a 1967-es hatnapos háborúban egyesítette a Templom-hegyet és az óvárost valamint kiterjesztette Jeruzsálem szuverenitását. A békemegállapodás szerint Izrael beleegyezett abba, hogy a jordániai Waqf továbbra is fenntartsa vallási tekintélyét a Templom – hegyen, így a 67’ után létrejött status quo értelmében a Templom-hegyet a Waqf irányítja Jordánia védnöksége és Izrael ellenőrzése alatt. 

A zsidók bár látogathatják, de nem imádkozhatnak a helyszínen.

Jelenleg a zsidók vasárnaptól csütörtökig, reggel 7:30 – 11:00, illetve délután 13:30 – 14:30 között látogatják a helyszínt, de elvileg nem imádkozhatnak. A helyszín szentségét az ortodoxia nem vitatja, ugyanakkor az ultraortodox és a vallásos-cionista zsidók között heves vita folyik a helyszín tisztaságát illetőleg. Sok vallási tanító közöttük szinte az összes ultraortodox rabbi a rituális tisztasággal összefüggő aggodalmak miatt tiltja híveinek a Tempom – hegy látogatását. Egyre több modern ortodox rabbi azonban ellenkezőleg, a látogatásra ösztönzi híveiket, azzal indokolva a döntést, hogy amíg a zsidók olyan kísérőkkel mennek, akik ismerik a helyszínt és a zsidók számára megengedett útvonalat, nem tilos a látogatás.

Amikor az izraeli erők 1967 júniusában elfoglalták Jeruzsálem óvárosát a Jordánoktól, nagyon kevesen látogatták a helyszínt, és akik mégis, azokat szélsőségeseknek tartották, nyilatkozta Jáir Seleg, a Shalom Hartman Intézet tudományos munkatársa és a Makor Rishon újságírója, a Haaretz kérdésére.

Az egyetlen prominens vallási vezető, aki a zsidóság fokozott jelenlétét szorgalmazta, Slomo Goren rabbi [izraeli hadsereg főrabbija a hatnapos háború idején és később izraeli askenázi főrabbi] volt, aki jesiva létrehozását szorgalmazta a hegyen. A fő vallási-cionista közösség, olyan vezetőkkel az élen, mint Cvi Jehuda Kook rabbi, határozottan ellenezte a zarándoklatokat egészen az Oslói – megállapodások 1993-as aláírásáig, amikor Jeruzsálem óvárosának egyes részein a zsidó szuverenitás veszélybe került. Az emberek attól féltek, hogy a Templom-hegyen elveszíthetik az irányítást állandó zsidó jelenlét nélkül – magyarázta Seleg, hozzátéve, hogy ez a nyomás a zsidó jelenlét növelésére a helyszínen fokozódott a második Intifáda kitörését követően, kevesebb mint egy évtizeddel később.

Ariel Saron Templom-hegyen tett látogatása miatt bekövetkezett második Intifáda, során a zsidó fél azt mondta: oké, ha ez Izrael egész földje elleni küzdelem lényege, akkor ezen a helyen is küzdenünk kell – mondta Seleg, hozzátéve, hogy bár a Templom-hegy iránti igény elsősorban és a vallásos csoportoktól származó igény, a fő motiváció inkább nacionalista jellegű, mintsem vallásos.

Az elmúlt években felerősödött izraeli jogi nyomás egyik precedensértékű döntése volt, amikor három évvel ezelőtt egy izraeli bíróság úgy határozott, hogy a Templom-hegy látogatói kimondhatják az “Ám Jiszráel Cháj”-t (“Izráel népe él”) a helyszínen, mert ez egy hazafias szlogen, nem pedig ima.

Az elmúlt évek során az izraeli közvélemény lassan megváltozott a zsidó ima betiltásáról az évek óta tartó a vallásszabadságra és az emberi jogokra felszólító összehangolt, lassú víz partot mos kampánynak köszönhetően.

Mára a vallásos aktivisták úgynevezett „Templom – hegy menedzsment” testületet is felállítottak, akik védnöksége alatt árnyékos kunyhót építettek a hegy felé vezető bejáratnál, frissítőket és az ősi zsidó templom mintáját tartalmazó prospektust kínálva a látogatóknak.

A Templom-hegy aktivistái közül néhányan üdvözlik a lassú, de egyértelmű változást, mások szerint még hosszú út áll előttünk.

Sajnos ez nem ima, abban az értelemben, mint egy zsinagógában vagy a Siratófalnál – nyilatkozta Arnon Szegál, Serki riportjábanhozzátéve – Nagyon csendes ima. Gyakran félbeszakítják amiatt, aki messzebbre megy annál, mint amennyit megengedtek, vagy túl hangosan mormol.

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .