Purimi sorsvetés: a felmérések szerint a miniszterelnöknek nincs elegendő többsége a kormányalakításhoz, a másik oldalon Bennett és Szá’ár próbál előnyhöz jutni Lapid ellenében

0

ujkelet.live

A választások előtt folyamatosan zajló közvélemény – kutatások nem tükrözik a három hét múlva sorra kerülő két éven belüli immár negyedik szavazás végső eredményeit, de az aktuális arányok mindig is a politikai légkör és a közhangulat megbízható mércéjének számítottak.

A felmérések kivétel nélkül újabb választások utáni politikai holtpontot jósoltak/nak, vagyis egyetlen párt mögött sem áll egyértelmű többség a legalább 61 mandátumot jelentő új kormány megalakításához.

A 13-as csatorna Purim este nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatása szerint, amennyiben most lennének a választások a Likud 27 mandátumot tudna szerezni, kevesebbet (29) mint előző este egy másik csatornán közzétett felmérésen és kilenccel kevesebbet a párt által jelenleg a parlamentben betöltött pozíciójához képest.

A Kamil Fuchs professzor vezette felmérés szerint a Likud mögött a második legnagyobb frakció a Jes Atid (Jáir Lapid) 18, majd az Új Remény (Gideon Szá’ár) 13, és a Jamina (Naftali Bennett) 11 mandátummal.

A középmezőnyben a többnyire arab képviselők alkotta Közös lista 8; a harédi pártok a Sász és a Jahadut Hatora egyenként 7; a Jiszrael Bejtenu (Avigdor Liberman) 6; a Munkapárt (Merav Michaeli) 6; és végül a Meretz 5; a Kék és fehér (Beni Gantz) 4; a Vallási Cionizmus Párt ( Szmotrics & Ben Gvir) 4; valamint a Ra’am arab-izraeli párt is bejutna 4 mandátummal a Kneszetbe.

A miniszterelnök jobboldali blokkja (Likud – harédi pártok és Szmotrics vallási cionista szövetsége) összesen 45 mandátummal rendelkezne, a 60 hellyel rendelkező kormányváltó blokkal szemben, a fennmaradó Jamina 11 és a Ra’am 4 mandátuma különálló blokkot képeznek.

Bennett, aki kormányalakító pozícióra törekszik eddig legalábbis a közvélemény- kutatások szerint nem tudott olyan érdemben erős blokkot összehozni, amely megtörné az eddigi politikai patthelyzetet amennyiben Netanjahuhoz vagy az ellenzéki jobb – centrista tömbhöz csatlakozna.

Az arab frakcióból kiváló Mansour Abbász (Ra’am) az elmúlt hónapokban többször is kifejezte hajlandóságát a Netanjahuval való együttműködésre, szintén támogatná a miniszterelnököt – de amennyiben a Jamina és Ra’am teljes erővel csatlakozna is mindössze 60 mandátumot jelentene, nem beszélve a Szmotrics – Ben Gvir és Jamina összeférhetetlenségről egy arab párttal együtt alkotott közös koalícióval szemben.

Bennett, Netanjahu volt szövetségese bár folyamatosan arról akarja meggyőzni a közvéleményt, hogy adjon neki lehetőséget, mint a zsidó állam következő miniszterelnöke, a megkérdezettek többsége úgy (59%) úgy véli, hogy a választások után csatlakozik Netanjahu kormányához és mindössze 19% hiszi, hogy a hivatalban lévő miniszterelnököt ellenzők mellett fog kiállni.

A felmérés szerint 37% Netanjahut, 21% Lapidot, 14% Gideon Szá’árt és mindössze 9% Bennettet részesítené előnyben, mint az ország következő miniszterelnökét.

Eközben a megkérdezettek 58%-a nem akarja, hogy Netanjahu a választások után továbbra is az ország miniszterelnöke maradjon, 33% akarja, és 9% az mondja, hogy nem érdekli.

Arra a kérdésre, hogy kit látnának az izraeliek szívesebben az ország élén, amennyiben Netanjahu nem szerepelne a lehetőségek között, 25% Lapidot, 20% Bennettet és 14% Szá’árt támogatná, míg 27% azt válaszolta, hogy egyik jelölt sem alkalmas.

Míg a miniszterelnök nem rendelkezik kormányalakításhoz elegendő többséggel, a másik oldalon Szá’ár és Bennett egymással versengve kijelentette, hogy nem támogatják egy Jáir Lapid által vezetett kormányt, míg az érintettLapid ragaszkodik ahhoz, hogy a második legnagyobb párt vezetőjeként ő vezesse a koalíció blokkját.

Ugyanakkor sem Szá’ár sem Bennett nem zárkózik el egy olyan kormánytól, amelynek Lapid is tagja, de nem miniszterelnöke.

A 13. csatorna úgy értékelte, hogy annak ellenére, hogy a miniszterelnök oltási kampánya egyértelműen sikeresnek mondható a választók különbséget tesznek a vakcina lehetősége és a járvány valamint a belpolitikai válság kezelése között, ezért a miniszterelnök előre bejelentett 40 mandátumos kiugró győzelme, eddig legalábbis a közvélemény – kutatások eredményei alapján nem érzékelhető.

Fuchs professzor felmérése 787 választó véleményét, 3,5% – os hibahatár mellett értékelte.

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .