Izrael közölte az Egyesült Államokkal, hogy Irán nukleáris programját a jövőbeni tárgyalások során külön kell kezelni a regionális tevékenységétől

0

ujkelet.live

Meir Ben-Sabbat izraeli nemzetbiztonsági tanácsadó két héttel ezelőtt tartott biztonságos csatornán folytatott videohívás keretében azt mondta amerikai kollégájának, Jake Sullivannek, hogy Izrael úgy gondolja, hogy Irán nukleáris programját a jövőbeni tárgyalások során külön kell kezelni a regionális tevékenységtől, nyilatkozta a hívásról tájékoztatott két forrás a Walla riporterének, Barak Ravidnak.

Míg a 2015-ös iráni nukleáris megállapodás számos kritikusa úgy véli, hogy az alku hatástalannak bizonyult az iráni agresszió visszafogására a régióban, Izrael aggódik amiatt, hogy a két kérdés összekapcsolása az amerikai és az európai tárgyalókat az iráni nukleáris program korlátozásaival kapcsolatos kompromisszumokra fogja ösztönözni.

A Biden-kormány azt mondja, a szankciók feloldásával az Egyesült Államok vissza fog térni a 2015. évi nukleáris megállapodásban foglaltakhoz, ha Irán a legutóbbi nukleáris lépéseinek visszavonásával szintén elkötelezi magát a megállapodás betartása mellett.

A fő problémát a lépések megvalósításának sorrendje jelenti. Az Egyesült Államok múlt héten felajánlotta, hogy nyílt közvetlen tárgyalásokat indít e kérdések megoldására, de Irán hivatalosan nem válaszolt.

A Biden-kormány egy része szélesebb és tartósabb megállapodást akar szorgalmazni – Irán regionális magatartásával és rakétaprogramjával az asztalon -, de Biden kimondott célja a 2015-ös megállapodás felélesztése és platformként használata a további tárgyalásokhoz.

Ben-Sabbat a február 11-i hívás során közölte Sullivannel, hogy nem szabad megpróbálni egyensúlyba hozni Irán nem nukleáris lépéseit – például szíriai jelenlétének megfékezését – olyan nukleáris korlátozásokkal, mint a fejlett centrifugákat érintő kutatás és fejlesztés.

A források szerint Ben-Sabbat azt mondta, Izrael álláspontja az, hogy Irán nukleáris programja egzisztenciális fenyegetést jelent, és először azzal kell foglalkozni, és Irán regionális viselkedésének kisebb veszélyét külön kell kezelni.

Az izraeli nemzetbiztonsági tanácsadó hozzátette, hogy egy atomfegyveres Irán egyébként sem fog betartani semmilyen regionális kötelezettségvállalást.

Az elmúlt hónapban számos kapcsolatfelvételt történt Iránnal miatt a Biden-kormány és az izraeli kormány között.

Az izraeli tisztviselők azt nyilatkozták Ravidnak, hogy általánosságban elégedettek a Biden-kormány konstruktív megközelítésével és Izrael aggodalmainak meghallgatására való hajlandóságával.

Antony Blinken külügyminiszter háromszor beszélt Gabi Askenázi izraeli külügyminiszterrel – többet, mint bármely más külföldi kollégával. Blinken szintén tágyalt Iránról Joszi Cohennel, a Moszad hírszerző szolgálat igazgatójával.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy közölte Joe Biden amerikai elnökkel, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy Irán ne jusson atomfegyverhez, függetlenül attól, hogy Washington visszatér-e az Iszlám Köztársasággal kötött nukleáris megállapodáshoz.

„Megállapodással vagy anélkül, megmondtam neki, hogy Izrael miniszterelnökeként, a zsidó állam miniszterelnökeként, kötelességem megakadályozni a népünk ellen elkövetett szörnyűségek megismétlődését” – mondta Netanjahu a 13-as csatornának adott interjújában. „Van egy rezsim, amelynek kiemelt célja az elpusztításunk. Minden tőlem telhetőt megteszek, mindent elkövetek annak érdekében, hogy megakadályozzam, hogy atomfegyvereket szerezzen.”

Arra a kérdésre, hogy ez katonai erő alkalmazását is magában foglalja-e, Netanjahu kijelentette: „Beleértve mindazt, ami szükséges ahhoz, hogy Iránt megakadályozza az atomfegyver szerzésben.”

Izrael mindig fenntartja a katonai lehetőséget – mondta -, miközben a szankciók nagy mértékben Bidentől függenek. „Soha nem adom más kezébe Izrael biztonságát”.

Elutasította azt a feltevést, hogy a meglévő megállapodás, amelyet Irán megsértett, jobb, mint ha egyáltalán nem lenne megállapodás.

„Megállapodás egy ilyen állammal? Hányszor kell tanulnunk a történelemből. Megállapodások születnek. De kizárólag a megállapodásokra támaszkodni, hiba”- mondta Netanjahu.

Arra a kérdésre, hogy számít-e Bidenre, amikor az iráni nukleáris megállapodásról van szó, Netanjahu így válaszolt: „Magamra, magunkra támaszkodom… Senki másra nem bízom Izrael biztonságát … Izraelnek képesnek és elszántnak kell lennie, hogy megvédje önmagát” – tette hozzá, majd pontosított, hogy szoros kapcsolatban áll Bidennel. „Barátok vagyunk, méghozzá közeli barátok”.

A Walla hírodal szerdán arról számolt be, hogy az Egyesült Államok és Izrael úgy döntött, hogy összehívja az Iránnal kapcsolatos stratégiai munkacsoportot, az iráni atomprogram körüli hírszerzéssel kapcsolatos tárgyalások első fordulója a következő napokban várható.

Biden és Netanjahu élesen ellentétes nézeteket vall a 2015-ös iráni nukleáris egyezményről, de a munkacsoport újraindítása azt jelzi, hogy kormányaik komoly és szakmai párbeszéddel, nem pedig politikai harccal kezdenek.

A munkacsoportot az Obama-kormány kezdeti időszakában hozták létre, Netanjahu 2009-es Fehér Házban tett látogatását követően. A szigorúan titkos fórumnak még külön kódnevet is adtak.

Ez volt a stratégia fő terepe annak meghatározására, hogyan gyakoroljanak nyomást Iránra Obama első ciklusa során, és ez lett az elsődleges terep a nukleáris megállapodással kapcsolatos nézeteltérések felvetésének Obama második ciklusa alatt.

Donald Trump hivatali ideje alatt a fórum azért gyűlt össze, hogy megvitassák az Egyesült Államok kivonulását a nukleáris megállapodásból és koordinálják a „maximális nyomás” kampányt.

A fórumot az Egyesült Államok és Izrael nemzetbiztonsági tanácsadói vezetik – jelenleg Sullivan és Ben-Sabbat -, és mindkét ország különböző nemzetbiztonsági, külpolitikai és hírszerző ügynökségeinek vezető tisztségviselői vesznek részt benne.

Sullivan január 23-án a Ben-Sabbattal folytatott első telefonbeszélgetésében javasolta a munkacsoport újraindítását.

Izraelben az ügynökségek között vita folyt arról, hogyan lépjenek kapcsolatba a Fehér Házzal Irán miatt, és a döntést, hogy elfogadják-e a javaslatot tovább késleltették a jövő havi választások előtti belső zűrzavarok.

Netanjahu hétfőn tartotta meg az első vezető szintű ügynökségek közötti megbeszélést Iránnal kapcsolatban Beni Gantz védelmi miniszterrel, Gabi Askenázi külügyminiszterrel, valamint a többi nemzetbiztonsági és hírszerző ügynökség vezetőivel.

A Walla riporterének nyilatkozó források szerint az értekezlet azzal kezdődött, hogy a különféle ügynökségek tájékoztatást adtak a Biden-kormánnyal eddigi végzett munkájukról, hogy teljes képet nyújtsanak a különböző csatornákon keresztül folytatott megbeszélésekről.

Ezután javaslatokat tettek a Biden-kormánnyal való együttműködés folytatására. A Moszad hírszerző ügynökség és az Izraeli Védelmi Erők vezetői egyaránt hangsúlyozták a csendes, nyilvános konfrontációktól mentes párbeszéd szükségességét.

A fő intézkedési tétel a munkacsoport újraindítására vonatkozó javaslat elfogadásáról szóló döntés volt.

Az első találkozón – amelyre egy biztonságos videokonferencia-rendszeren keresztül kerül sor – kiemelt fontosságú az összes legfrissebb hírszerzési információ és adat feltárása Irán nukleáris programjáról, valamint annak értékelése, hogy az amerikai és az izraeli hírszerzési kép összhangban van-e.

Az ügyet ismerő izraeli források szerint az irányelvekre való tovább lépés előtt meg kell állapítani a közös hírszerzési alapvonalakat.

Netanjahu aggodalmának adott hangot múlt pénteken, miután Antony Blinken külügyminiszter azt mondta, az Egyesült Államok készen áll arra, hogy megkezdje Iránnal a 2015-ös nukleáris megállapodáshoz való visszatérést célzó tárgyalásokat.

Gantz szerdán katonai fellépéssel fenyegetett Irán ellen annak megakadályozása érdekében, hogy az Iszlám Köztársaság atombombát szerezzen, bár azt mondta támogatja az ország nukleáris programjának befejezésére és a régióban való katonai behatolásának megállítására irányuló átfogó megállapodást is.

„Mindannyian meg kell győződnünk arról, hogy ha Iránnal megállapodást írnak alá, akkor az egy olyan lesz, amely véget vet a nukleáris projektjének, lehetővé teszi a hosszú távú hatékony felügyeletet és ellenőrzést, és megállítja az iráni jelenlét megszilárdítását Szíriában, Jemenben és Irakban” – mondta Gantz.

„Ezzel párhuzamosan az Izraeli Védelmi Erők jelenleg erőink felépítésén dolgozik, és felkészül minden forgatókönyvre, beleértve azt is, amely operatív lépések megtételét követeli meg tőlünk annak megakadályozására, hogy Irán atomfegyvereket szerezzen”.

Mivel Irán arra törekszik, hogy korlátozza a nukleáris létesítményeinek ellenőrzését, Askenázi szerdán azt mondta, hogy az Iszlám Köztársaság intézkedései veszélyeztetik a regionális stabilitást, és azonnali nemzetközi választ igényelnek.

„Irán összezúzza a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség felügyeletének utolsó nyomát, és továbbra is kihívást és fenyegetést jelent a regionális stabilitásra” – olvasható Askenázi külügyminiszter közleményében.

„Irán szélsőséges lépései azonnali nemzetközi választ igényelnek” – mondta. “Az iráni politika egy szándéknyilatkozat arra vonatkozóan, hogy folytatni kívánja a nukleáris képességek titkos fejlesztését… Izrael ezt a lépést fenyegetésnek tekinti, és ez nem maradhat válasz nélkül. Soha nem fogjuk hagyni Iránnak, hogy kontrollálhassa az atomfegyver megszerzésének képességét.”

Forrás: Walla, ujkeletlive

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .