A Nemzetközi Büntetőbíróság biztosította Netanjahut, hogy döntése nem politikai indíttatású

0

ujkelet.live

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) hétfőn közzétett egy tájékoztatót arról a nemrégiben hozott döntéséről, miszerint hatásköre van háborús bűncselekménnyekkel kapcsolatos nyomozás indítására Izrael és a Hamász terrorszervezet ellen, elutasítva Benjamin Netanjahu miniszterelnök azon állítását, miszerint a döntés politikai indíttatású volt.

A Nemzetközi Büntetőbíróság csak azokban az államokban rendelkezik joghatósággal, amelyek részes felei a Római Statútumnak, amelynek Izrael nem tagja.

Az ötéves előzetes vizsgálat végén az ICC ügyésze, Fatou Bensouda 2019 decemberében közölte, hogy megalapozottnak találta, hogy vizsgálatot nyissanak a „palesztin területeken” kialakult helyzet miatt, de a joghatóság kérdését a tárgyalás elrendeléséről döntő tanácsra bízta.

Az ICC ügyészének mostantól lehetősége van vizsgálatot indítani a 2014-es gázai háború során elkövetett állítólagos háborús bűncselekmények, valamint Izrael telepes építkezései miatt.

A hétfőn kiadott ICC-tájékoztató megjegyzi, hogy ez nem hivatalos dokumentum, és kizárólag nyilvános tájékoztatásként szolgál.

Arra a közvetlen kérdésre válaszolva, hogy a döntés politikai volt-e, a dokumentum kimondja: „Nem. Az ügyész kérelmében felvetett kérdések egyértelműen jogi kérdésekre vonatkoztak a Bíróság illetékességével kapcsolatban, amelyek a kamara jogi válaszát igényelték.”

Később a dokumentum közvetlenül foglalkozik „Benjamin Netanyahu miniszterelnök és más államok észrevételeivel”, visszavágva kijelentéseikre azzal, hogy a bíróság „független és pártatlan igazságügyi intézmény, amely döntő fontosságú a legsúlyosabb bűncselekmények elszámoltathatóságának biztosításában a nemzetközi jog szerint”.

Számos nemzet, köztük az Egyesült Államok, Németország és Magyarország, támogatta Izrael azon érvét, hogy az ICC-nek nincs joghatósága a vizsgálat megindításához.

A dokumentum hozzátette, hogy a bíróság megbízatásának megfelelően végzi munkáját, és „szigorúan a jogi keretek és a Római Statútum által ráruházott joghatósági hatáskör szerint jár el”.

Továbbá megjegyezte, hogy az ítélet megfellebbezhető, és felvázolta a fellebbezéshez szükséges intézkedéseket.

Ezenkívül az ICC válaszában hangsúlyozta, hogy ha vizsgálat indul, melyről a vezető ügyész dönt, az nem korlátozódik az izraeli-palesztin konfliktus egyik oldalára, hanem szintén kivizsgálja a különböző palesztin csoportok, beleértve a Hamászt és a Palesztin Iszlám Dszihádot, lehetséges háborús bűncselekményeit is.

A Nemzetközi Büntetőbíróság utolsó mentsvárként hivatott szolgálni, amikor az országok saját igazságszolgáltatási rendszerei nem képesek vagy nem akarnak háborús bűncselekményeket kivizsgálni és eljárást indítani.

Az ICC nem országok, inkább egyének ellen indít eljárást.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök február 6-án a Nemzetközi Büntetőbíróság határozatát „színtiszta antiszemitizmusnak” nevezte és megígérte, hogy harcolni fog ellene.

„Amikor a Nemzetközi Büntetőbíróság hamis háborús bűncselekmények miatt vizsgálja Izraelt, az színtiszta antiszemitizmus” – mondta Netanjahu az irodája által kiadott angol és héber nyelvű videókban. „A zsidó nép elleni náci holokauszthoz hasonló atrocitások megelőzésére létrehozott bíróság most a zsidó nép egyetlen államát célozza meg”.

A Nemzetközi Büntetőbíróság „felháborítóan” azt állítja, hogy „ha zsidók élnek hazánkban, ez háborús bűncselekmény” – utalt Netanjahu arra, hogy a bíróság potenciálisan az izraeli telepes politikát is kivizsgálná Júdea és Szamáriában.

Továbbá „azt állítja, hogy amikor hősies katonáink megvédenek minket a gyermekeinket gyilkoló, városainkat rakétázó terroristákkal szemben, ők is háborús bűncselekményt követnek el”.

A miniszterelnök ugyanakkor rámutatott, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság „nem hajlandó nyomozni olyan brutális diktatúrák esetében, mint Irán és Szíria, akik szinte naponta szörnyű atrocitásokat követnek el”.

Végezetül Netanjahu megfogadta, hogy „teljes erőnkkel harcolni fogunk az igazság eme eltorzítása ellen!”

A február 5-én közzétett 60 oldalas 2-1 határozatban a bíróság kimondta, hogy „Palesztina ‘államnak minősül a területen, ahol a kérdéses magatartás történt’”, és hogy „a Bíróság területi illetékessége a palesztinai szituációban kiterjed az Izrael által 1967 óta elfoglalt területekre, nevezetesen Gázára és Ciszjordániára, beleértve Kelet-Jeruzsálemet is.”

Az ítéletben a francia Marc Perrin de Brichambaut és a benini Reine Adélaïde Sophie Alapini-Gansou képviselte a tanács többségi véleményét, míg a magyar Kovács Péter írta a kisebbségi véleményt.

A döntés közzétételét péntek estére időzítették, a Sábát bejövetele után. Az izraeli tisztviselők nemcsak a döntés, hanem az időzítés miatt is dühösek voltak.

A Trump-kormány anno szankciókat jelentett be Bensouda ellen, és azzal fenyegetőzött, hogy szankcionálja a bírákat is. Az izraeli tisztviselők szerint nem véletlen, hogy a bírák vártak az ítélet hirdetéssel, amíg Biden elnök beiktatásra kerül.

„A Nemzetközi Büntetőbíróság döntése … a jog, az igazság, a szabadság és az erkölcsi értékek győzelme a világon” – jelentette ki Twitteren Husszein al-Sejk palesztin polgári ügyekért felelős miniszter.

A palesztin külügyminiszter pedig felszólította az ICC ügyészét, hogy mielőbb indítson vizsgálatot Izrael ellen.

„Felülvizsgáljuk a Nemzetközi Büntetőbíróság Palesztináról szóló határozatát, és aggályaink vannak amiatt, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság lépéseket tesz az izraeli tisztviselők ellen”- mondta Ned Price, az Egyesült Államok Külügyminisztériumának szóvivője.

„Egyetértünk a Nemzetközi Büntetőbíróság célkitűzéseivel, de mindig úgy hittük, hogy joghatósága csak azokra az országokra vonatkozhat, amelyek egyetértenek ezzel vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntése eredményeként” – tette hozzá.

Az állítólagos bűncselekmények, amelyeket Bensouda ki akar vizsgálni:

– Három incidens, amelyek során az Izraeli Védelmi Erők állítólag háborús bűncselekményeket követett el azzal, hogy tudatosan aránytalan támadásokat indított a 2014-es gázai háború alatt.

– A Hamász és más palesztin terrorista szervezetek által elkövetett állítólagos háborús bűncselekmények a 2014-es gázai háború alatt.

– a 2014. júniusa óta az izraeli civil lakosság Júdea és Szamáriába történő áthelyezésében részt vevő izraeli tisztviselők állítólagos háborús bűncselekményei.

– Az izraeli hadsereg által bevetett halálos eszközök – 2018. márciusától kezdve [Visszatérés Menete] – a Gázai övezet és Izrael közötti határkerítés közelében lévő tüntetők ellen.

Az izraeli hadseregnek meg vannak a mechanizmusai a csapatai állítólagos szabálytalanságainak kivizsgálására, és a kritika ellenére, hogy a rendszer nem kielégitő, szakértők szerint jó eséllyel háríthatja el a Nemzetközi Büntetőbíróság háborús gyakorlataival kapcsolatos vizsgálatot.

Ami a telepes építkezések ügyét illeti, egyes szakértők szerint Izraelnek nehéz dolga lehet a polgári lakosság megszállt területre történő áthelyezését megtiltó nemzetközi törvények megtámadásával.

Riport

Az izraeli hatóságok állítólag összeállítottak egy listát több száz katonai és védelmi tisztről, akiket a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság eljárással fenyeget.

A Haaretz júliusi riportja szerint a lista mindeddig mintegy 200–300 embert tartalmaz, akiket külföldön letartóztathatnak állítólagos háborús bűncselekményekért.

A forrás nélküli jelentés szerint a listán szereplők személyazonossága nem ismert, és a névjegyzékben szereplők közül nem mindenkit tájékoztattak.

Ugyanakkor a lista valószínűleg magában foglal néhány izraeli felső vezetőt, különösen azokat, akik részt vettek a 2014-es gázai háborúban. Köztük lehet Benjamin Netanjahu miniszterelnök; Beni Gantz védelmi miniszter, aki akkoriban az Izrael Védelmi Erők vezérkari főnöke volt; Mose Já’álon akkori védelmi miniszter és jelenlegi ellenzéki képviselő, valamint az Izraeli Védelmi Erők jelenlegi vezérkari főnöke, Aviv Kochavi, aki akkoriban a katonai hírszerzés vezetője volt. A listán lehetnek még volt védelmi miniszterek, mint Avigdor Liberman és Naftali Bennett, az ellenzéki Jiszráel Bejtenu és Jamina pártok vezetői, valamint Joram Cohen és Nadav Argaman, a Sabak (Sin Bét) biztonsági szolgálat korábbi és jelenlegi vezetői és más, alacsonyabb rangú tisztek is.

A jelentés szerint Izrael igyekszik a listát titokban tartani, attól tartva, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság azt a bűntudat elismerésének tekintheti.

Előzmény

A Palesztin Hatóság 2014-ben fordult a bírósághoz, miután John Kerry akkor amerikai külügyminiszter vezette békekezdeményezés megbukott.

Az előzetes vizsgálatot azt követően indították el, hogy a Palesztin Hatóság aláírta a Római Statútumot, és hivatalosan elfogadta a bíróság joghatóságát a területén.

A palesztinok két panaszt nyújtottak be Izrael ellen, az egyik a 2014-es gázai háborúval kapcsolatos, a második pedig az izraeli telepes építkezésekkel foglalkozott „a megszállt palesztin területeken Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben.”

Az izraeli kormány ellensúlyozva a palesztin nyomást a vizsgálat megindítására, azzal érvelt, hogy a hágai székhelyű bíróságnak nincs joghatósága az izraeli-palesztin ügyben – elsősorban azért, mert Palesztina nem állam.

A bejelentés

„Ma bejelentem, hogy a hivatalom rendelkezésére álló összes megbízható információ alapos, független és objektív értékelését követően a palesztin helyzet előzetes vizsgálata azzal a megállapítással zárult, hogy teljesült a Római Statútumban előírt összes törvényes kritérium a vizsgálat megindítására. Röviden: meggyőzőnek találtam, hogy háborús bűncselekményeket hajtottak végre vagy hajtanak végre Ciszjordániában, ideértve Kelet-Jeruzsálemet és a Gázai övezet is,” olvasható Bensouda 2019. december 20-i nyilatkozatában.

Az izraeli hadsereg 2014-es erős szikla hadművelete során alkalmazott intézkedéseinek kritizálása mellett Bensouda Izrael Júdea és Szamáriára vonatkozó politikájával is foglalkozott.

„Az egyértelmű és kitartó felszólítások ellenére, hogy Izrael álljon le a nemzetközi joggal ellentétesnek tartott tevékenységekkel a palesztin területeken, nincs arra utaló jel, hogy azok le fognak állni. Sőt, a jelek éppen arra utalnak, hogy ezek nemcsak folytatódnak, hanem Izrael megkísérelheti ezen területek annektálását is,” jelentette ki az ügyész, majd idézte Netanjahu legutóbbi kampányígéretét, hogy ha újraválasztják, annektálja a Jordán-völgyet.

Az ügyész továbbá azt írta, hogy „megalapozottan feltételezhető, hogy a Hamász és a palesztin fegyveres csoportok tagjai háborús bűncselekményeket követtek el a polgárok és a polgári célpontok elleni szándékos támadásokkal; a védett személyek pajzsként történő használatával; a védett személyek szándékos megfosztásával az igazságos és szabályszerű tárgyalástól és a szándékos gyilkolásért, valamint kínzásért vagy embertelen bánásmódért és / vagy a személyes méltóságot sújtó támadásért.”

Az izraeli főügyész aznap korábban nyilvánosságra hozta jogi véleményét, miszerint a Nemzetközi Büntetőbíróságnak nincs joghatósága Júdea és Szamáriában (Ciszjordánia) vagy Gázában.

Avichai Mendelblit a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészének december elején tett nyilatkozatára reagált, amelyben azt állította, hogy jelentős előrelépés történt az izraeli akciók kivizsgálásának ügyében.

A főügyész jogi véleményének kiadása az izraeli kormány utolsó kísérlete volt, hogy megakadályozza a bejelentését.

„Tekintettel az ügyész közelmúltbeli nyilatkozatára, az előzetes vizsgálatokról szóló éves jelentésével összefüggésben (2019. december 5-én), megjegyezve, hogy szándékában áll döntést hozni az ügyben, helyénvalónak tartom e dokumentum jelenlegi közzétételét,” írta az izraeli főügyész.

Mandelblit szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság nem rendelkezik joghatósággal Júdea és Szamáriában és Gázában. Okai között szerepel, hogy csak egy szuverén állam adhat a Nemzetközi Büntetőbíróságnak felhatalmazást, és a palesztinok nem felelnek meg ennek a kritériumnak.

Izrael érvényes jogi igényekkel rendelkezik a területre, és a palesztinok belementek abba, hogy a föld státusát tárgyalások útján rendezik (nem pedig például a Nemzetközi Büntetőbíróságon keresztül). A palesztinok megszegték ezt a keretet, amikor a Nemzetközi Bírósághoz fordultak egy politikai kérdés eldöntésére, amit tárgyalások, és nem pedig büntetőeljárások útján kéne rendezni.

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .