ujkelet.live

A harmadik országos zárlat lejáratának vasárnap éjféli határideje előtt még nincs döntés a korlátozás meghosszabbításáról, ugyanis a döntő kabinetszavazást kénytelenek voltak jövő hét elejére elnapolni azt követően, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök Likud pártja és a Beni Gantz vezette Kék-fehér frakció között nincs megegyezés a víruskorlátozásokat megszegők pénzbírságának emeléséről.

Héber sajtóértesülések szerint a Kneszet vasárnap vagy hétfőn fog ülésezni a törvénysértő bírságot megduplázó törvényjavaslat megszavazásáról.

Beni Gantz védelmi miniszter és frakciója ragaszkodik ahhoz, hogy mindaddig nem hagyja jóvá a zárolás meghosszabbítását, amíg a parlament nem iktatja törvénybe a bírságok emeléséről szóló törvényjavaslatot. Gantz szerint az intézkedés a zárlat rendeleteinek végrehajtásához szükséges lépés a vírus hatékony megfékezése érdekében.

A zárolás vasárnap éjfélkor jár le, amennyiben a Kneszet csak hétfőn fog dönteni, akkor lesz egy olyan időszak, amely alatt egyáltalán nem lesznek korlátozások.

Gantz tegnap egy késő este tervezett kormányülés előtt követelte, hogy hívják össze a parlamentet a bírságok emeléséről szóló törvénytervezet megszavazása miatt. Benjamin Netanjahu pedig úgy tűnt, elfogadta Gantz követeléseit, ahogyan azt tegnap a beduin Arara városában található oltási központban tett látogatása során kijelentette, mondván, támogatja a jogszabályok mielőbbi írásbeli elfogadását, és hogy a parlamentnek még csütörtökön össze kell ülnie, hogy szavazzanak erről.

Azonban tegnap sem a Kneszet-ülést, és ennek következtében sem a kabinetülést nem hívták össze.

Netanjahu és Gantz, noha elvileg a zárlat meghosszabbításának szükségességét illetően hasonló véleményen vannak, a miniszterelnök mozgásterét szövetségei vagyis a harédi pártok korlátozzák, akik viszont ellenzik a rendeletek megszegőit súlytó pénzbírság megduplázását.

Jariv Levin (Likud), a Kneszet elnöke szeretné már vasárnap a határidő előtt összehívni plénumot ilymódon lehetővé téve a szavazást. A pénzbírságok kérdésen kívül azonban a vélemények megoszlanak a zárlat meghosszabbításának mértékéről is.

Az Egészségügyi Minisztérium állítólag még egy hetes hosszabbítást javasol, a miniszterek közül néhányan rövidebb terminust szeretnének elérni, felszabadítva ezáltal a következő hétvégét. Ezenkívül az egészségügyi tárca a zárlat könnyítését is ellenzi, vagyis az oktatási rendszer egyes részeinek illetve bizonyos kereskedelmi tevékenységek megnyitását.

Az immár harmadik hete zajló országos zárlat a sikeres oltáskampány ellenére, eddig nem eredményezte a fertőzések számának jelentős csökkenését, a naponta regisztrált esetek aránya továbbra is körülbelül 9 százalék körüli, a korábbi zárlatok idején mintegy 1 százalékra csökkent értékkel szemben.

Az Egészségügyi Minisztérium tisztviselői és a miniszterelnök a vírus új mutációit – különösen a brit törzset teszik felelőssé a járvány további terjedése miatt. A minisztérium állítólag fontolóra veszi Dr. Anthony Fauci, az amerikai fertőző betegségek szakértője ajánlásának izraeli alkalmazását, miszerint a lakosságnak dupla maszkot kell viselnie az új mutációk ellen.

Az Egészségügyi Minisztérium tegnap közzétett hiányos (nem frissített) adatai szerint 7072 új koronavírusos esetet regisztráltak Izraelben, ezzel 631221-re nőtt a járvány kezdete óta megerősített fertőzöttek száma.

Az aktív esetek száma csütörtök délután 74566 volt, míg a halottaké 4671

1748 beteget kezelnek kórházban, 1135 beteg állapota súlyos, míg 321 fertőzött szorul lélegeztetőgépre.

78244 tesztből 9,3% lett pozitív. Két hete naponta átlag 120000 tesztet végeztek, ami a héten napi átlag 80000 körülire csökkent.

Eddig 2932454 izraeli kapta meg a koronavírus elleni vakcina első dózisát, és 1624074 van túl a második oltáson is.

Választások

A péntek reggel nyilvánosságra hozott, az Israel Hayom újság felkérésre a Maagar Mochot Intézet, Jitzhák Katz professzor vezetésével készített közvélemény-kutatása megállapítja, hogy amennyiben ma lennének a választások a Benjamin Netanjahu miniszterelnök vezette Likud 28 és az őt követő második legnagyobb frakció, a Jáir Lapid vezette Jes Atid 15 mandátumra lenne jogosult.

Továbbá az Új remény (Gideon Szá’ár) 13; a Jamina (Naftali Bennett) 11; az Arab Lista 11; a Sász 9; a Jahadut Hatora 7; a Jiszrael Bejtenu 6; a Meretz 6; a Munkapárt 5 (Merav Michaeli) valamint Beni Gantz pártja a Kék- Fehér szintén 5 parlamenti mandátumot tudna szerezni. Végezetül Jaron Zelekha Új Gazdaság pártja átlépné a választási küszöböt 4 mandátummal.

Az Izraeliek, a Telem, a Tnufa, a Veteránok Pártja, a Zsidó Otthon, a Nemzeti Unió és Otzma Jehudit nem jutnának be a Kneszetbe.

A miniszerelnök jobboldali blokkja továbbra sem tudna kormányt alapítani mindösszesen 44 mandátummal akkor sem, ha Bennett is csatlakozna (55), az ellenzék össze tudna hozni egy legalább 61 mandátumot jelentő egységkormányt.