Izrael lerombolt egy illegális beduin falut

0
A kis illegális beduin falu az izraeli hadsereg rombolási művelete után 2020. november 3. Fotó: JAAFAR ASHTIYEH / AFP

ujkelet.live

Izraeli buldózerek kedd reggel leromboltak egy kis beduin falut a Jordán-völgyben. Az intézkedés következtében az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint 73 palesztin – köztük 41 gyermek – hajléktalanná vált.

Nemzetközi megfigyelők szerdán ellátogattak Kirbet Humszába, ahol sátor maradványokat, összetört napelemeket és törött víztartályokat találtak. A felszerelések egy részét állítólag európai finanszírozással vásárolták.

A Kormányzati Tevékenységek Koordinátora a Területeken (COGAT), mely Izrael katonai kapcsolattartója a palesztinokkal, közölte, hogy megsemmisítette az Izraeli Védelmi Erők tűzzónájába eső illegálisan emelt építményeket.

Kirbet Huszma egyike azon 38 beduin közösségnek, amelyet az izraeli hadsereg kiképző területnek jelölt ki, közölte az ENSZ.

„A Polgári Adminisztráció Felügyeleti Osztálya végrehajtási művelete 7 sátrat és 8 ólat érintett, amelyeket illegálisan építettek a Jordán-völgyben található lőtéren” – mondta a COGAT. „Megjegyezzük, hogy a végrehajtást a hatóságokkal és az eljárásokkal összhangban, operatív megfontolásoktól függően hajtották végre”.

A jogvédő csoportok szerint azonban körülbelül 75 építményt bontottak le, köztük 18 sátrat és kabint, amelyek körülbelül 11 családnak adtak otthont. Az ENSZ azt állitotta, hogy a rombolás az elmúlt évtized legnagyobbja volt.

A Jordán-völgy Júdea és Szamária C-körzetben található, az 1995-ös oslói megállapodások szerint izraeli biztonsági és polgári ellenőrzés alatt áll. A megállapodások szerint Izrael felelős a térség tervezéséért és kivitelezésért.

Mohammad Stajje, a Palesztin Hatóság miniszterelnöke elítélte a rombolást, mnt „a palesztin állam lehetőségének módszeres megsemmisítése.”

A bírósági beadványok szerint Izrael 1972-ben éles lőszeres zónának nyilvánította a területet. Humsza beduin lakói az izraeli legfelsőbb bírósághoz fordultak, hogy töröljék a közelgő bontást. 2019-ben a bíróság elutasította a petíciót, és úgy döntött, hogy a pásztoroknak nincs joguk a területen tartózkodni.

Míg az izraeli katonai törvények tiltják az állandó lakosok kiutasítását a tűzzónából, a Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy Kirbet Humsza lakói nem feleltek meg ennek a követelménynek.

„A petíció benyújtói nem rendelkeznek elismert tulajdonjogokkal ezeken a területeken. Olyan betolakodók, akik ezeket a területeket legeltetésre használják”- mondta a Legfelsőbb Bíróság. A határozat továbbá kijelentette, hogy a kiürítés a lakosok személyes biztonságát is szolgálja, a hadsereg jelenléte miatt. Valamint, „a környéken az építkezés nem engedélyezett és törvényellenes”.

Jaszír Abu al-Kas, az egyik lakos, nem értett egyet ezzel, mondván, családja már a tűzzónának való kijelölés előtt a területen élt, és azzal vádolta az államot, hogy a palesztinok kiutasítása céljából a földet lőtérként jelölte meg.

Az izraeli hatóságok azzal érvelnek az ilyen bírósági ügyekben, hogy a katonai kiképzési területeket szakmai szempontok figyelembevételével, például a terület egyedi topográfiai jellemzői alapján jelölik ki.

A jogvédő csoportok azonban azt állítják, hogy egyes esetekben a területek lőtérnek nyilvánítása eszközként szolgált az izraeli ellenőrzés megerősítésére.

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .