ujkelet.live

Az Izraeli Védelmi Erők szerdán közölte, hogy az 1982 és 2000 közötti időszakot, amely alatt csapatokat helyeztek ki Dél-Libanonban, hivatalos hadjáratként fogja elismerni, és külön kitűzőt adnak azoknak, akik részt vettek benne, feltéve, hogy a kormány támogatja a lépést.

A hadsereg parancsnoka, Aviv Kochavi altábornagy döntése győzelmet jelent veteránok vokális csoportja számára, akik évek óta szorgalmazzák ezt a hivatalos elismerést, és azt állítják, hogy a dél-libanoni úgynevezett „biztonsági zónában” végzett feladatukat elfeledték és az állam figyelmen kívül hagyja.

Ezt a 18 éves időszakot, amelynek során az izraeli hadsereg elfoglalta Libanon déli részét – amely a libanoni terület mintegy 10 százalékát teszi ki – annak érdekében, hogy megvédje Észak-Izraelt a terrortámadásoktól, a „Biztonsági Övezet Libanonban Hadjárat” néven fogják számon tartani a nyilatkozat szerint.

A döntést Kochavi hozta egy olyan bizottság ajánlására, amelyet a volt vezérkari főnök (nyugdíjazott) Saul Mofaz altábornagy vezetett, aki a kérdéses időszak egy részében a katonaságot irányította, közölte az Izraeli Védelmi Erők.

A Mofaz-bizottságnak, amelyben a hadsereg jelenlegi tábornokai és a hadjára korábbi vezető parancsnokai foglaltak helyet, az volt a feladata, hogy mérlegelje annak lehetőségét, hogy ezt az időszakot hivatalosan is elismerjék a hadsereg hadjáratának, tekintettel Izrael Dél-Libanonból való kivonulásának 20. évfordulójára.

Izrael lebontotta a biztonsági zónát, és 2000. május végén, Ehud Barak miniszterelnök alatt, visszahúzódott a nemzetközi határhoz. A dél-libanoni hadsereg, amely az izraeli hadsereg mellett harcolt a zónában, szétesett, amikor Izrael távozott. Az Irán támogatását élvező Hezbollah terrorcsoport ezt követően beköltözött a térségbe, majd a Hezbollah határokon átnyúló támadása 2006-ban a második libanoni háborúhoz vezetett.

Kochavi elfogadta a bizottság ajánlását, mondván, hogy ez „fontos és erkölcsi lépés, amely mély elismerését fejezi ki számos generáció [katonai] szolgálata iránt, akik megvédték az ország északi határait és polgárait”.

A vezérkari főnök továbbította ajánlását Beni Gantz védelmi miniszternek. Ha a védelmi miniszter jóváhagyja a lépést, még szükség lesz a kormány ünnepélyekkel és szimbólumokkal foglalkozó miniszteri bizottságának végleges jóváhagyására is.

„Kétségtelen, hogy a libanoni operatív szolgálat történelmi elismerést érdemel” – mondta Gantz júliusban.

A katonaság bejelentése után Gantz jelezte, hogy támogatni fogja a lépést, mondván, hogy nagyra értékeli Kochavi döntését a bizottság tanácsának elfogadásáért.

„22 évig szolgáltam Libanonban, és tudom – saját tapasztalatból – a szolgálat különlegességét ezen a területen. Amikor elfoglaltam a pozíciómat, felvetették előttem ezt az ügyet, és gondot fordítottam rá, hogy a vezérkari főnökkel előre mozdítsuk. Hamarosan meghívom a bizottság tagjait, megvitatni a javaslataikat”- mondta Gantz.

Ha a lépést jóváhagyják, akkor ez lehet a katonaság kilencedik elismert hadjárata az 1948-as függetlenségi háború, az 1956-os sínai háború, az 1967-es hatnapos háború, az 1967-1970-es felőrlő háború, az 1973-as jom kippuri háború, az 1982-es első libanoni háború, a 2006-os második libanoni háború és a 2014-es gázai háború – erős szikla hadművelet – mellett.

Becslések szerint 675 katona halt meg Izrael dél-libanoni művelet során. Az időszakkal „Név nélküli háború” címen egy televíziós dokumentumfilm is foglalkozott, amit az év elején mutattak be.