ujkelet.live
Miki Zohár, a koalíció elnöke (Likud) szerdán kijelentette, hogy ha Avichai Mendelblit főügyész nem mond le a posztjáról és ejti a Benjamin Netanjahu miniszterelnök ellen indított három vádemelést, akkor további terhelő felvételek kerülnek nyilvánosságra róla.
Zohár reggel a 103FM Rádiónak adott interjú során a 12-es csatorna esti riportjára hivatkozott, amely egy mintegy öt évvel ezelőtti telefonbeszélgetés felvételeit tette közzé Mendelblit és Efraim Nave között, aki akkoriban az Izraeli Ügyvédi Kamara elnöke volt.
A felvételeken Mendelblit arról beszél, hogy Sáj Nitzan akkori államügyész nem adott ki határozatot tisztázva őt a gyanú alól, miután rendőri vizsgálatot folytattak ellene a Harpaz-ügyben tanúsított magatartása miatt.
A Harpaz-ügyben az Izraeli Védelmi Erők korábbi hírszerző tisztje, Boaz Harpaz, aki közel állt az akkori vezérkari főnökhöz, Gabi Askenázihoz, egy hamis dokumentumot készített, mely PR-startégiaként szolgált a Déli Parancsnokság vezetője, a vezérkari főnöki posztra pályázó Joáv Gallant számára.
Az ügy rávilágított az ország két akkori védelmi tisztségviselőjének – Askenázi vezérkari főnök és Ehud Barak védelmi miniszter – egymással szembeni intenzív ellenszenvére.
A hamis dokumentum egy lejárató kampányt javasolt Gallant riválisai ellen, köztük Beni Gantz akkori helyettes vezérkari főnök ellen, akit 2011-ben kineveztek Izrael 20. vezérkari főnökévé, majd később Netanjahu elsőszámú riválisává vált a miniszterelnöki posztra.
A dokumentumról hamarosan kiderült, hogy hamisítvány, melynek célja Gallant bemocskolása, és a gyanú Askenázira terelődött (aki ma a Kneszet egyik vezető tisztviselője a Kék-Fehérben). 2011-ben bűnnügyi nyomozás indult Harpaz tetteire vonatkozóan. Harpazt 2014 márciusában tartóztatták le, az összetett nyomozás és tárgyalás után, amely egy 2018. novembereben vádalkuval zárult, Harpazt 2019 májusában 220 óra közmunkára ítélték.
Mandelblit az eset idején vezető katonai főtanácsnok volt, és 2014 júniusában kihallgatták, igaz, akkor már Netanjahu kabinettitkáraként szolgált. A nyomozók azt gyanították, hogy Mandelblit segíthetett Askenázinak és társainak az igazságszolgáltatás akadályoztatásában azzal, hogy elmulasztották tudatni a nyomozókkal, hogy Askenázinak volt egy példánya dokumentumból, vagy azt, hogy valójában Askenázi terjeszti azt a hadseregben és arra törekszik, hogy kiszivárogjon a sajtónak.
Mandelblitet végül tisztázták, hogy nem tudott róla, hogy Askenázinál volt egy példány, amikor azt mondta az ügyészeknek, hogy a dokumentumot keressék máshol.
Az ellene folytatott nyomozást lezárták, de soha nem adtak ki hivatalos magyarázat arról, hogy miért.
Netanjahu 2016 januárjában jóváhagyta Mandelblit kinevezését a főügyészi posztra.
„Csak arra várunk, hogy még több igazság kiderüljön, bizonyítva, hogy amit mondtunk Sáj Nitzan és Avichai Mandelblit korrupt koordinációjáról, igaz. Sáj Nitzan valóban zsarolta Mandelblitet, hogy a Netanjahu elleni vádiratokat minden áron benyújtsa… Csak egy kis részét hozták nyilvánosságra, és ígérem, hogy hamarosan más dolgok is kiderülnek” – mondta Zohár a rádióinterjú során. „Itt földrengés lesz. Avichai Mendelblitnek nem lesz más választása, mint hogy lemond tisztségéről és ejti a Netanjahu elleni vádakat”.
Arra a kérdésre, hogy ez fenyegetés-e, Zohár azt válaszolta: „Nem, ez ígéret.”
A főügyész irodája Zohár kijelentéseire reagálva közölte, hogy „a fenyegetések nem fogják elrettenteni a főügyészt attól, hogy a munkáját végezze. A főügyész félelem nélkül és megfelelő mérlegeléssel dolgozik hivatali ideje alatt, és továbbra is így fog tenni”.
„Teljesen abszurd az az állítás, hogy a főügyészt zsarolták, vagy hogy döntéseit más szempontok befolyásolták. Amint azt tegnap tisztáztuk, nincs összefüggés azok között a dolgok között, amelyeket öt évvel ezelőtt barátok közötti magánbeszélgetésben a pillanat hevében mondtak ki, amikor Mendelblit sérelmezte a vele szembeni bánásmódot. Bármilyen megfélemlítési kísérlet azzal, hogy rágalmazó anyagokat tárnak fel, kudarcot fog vallani”.
Zohár továbbá azt állította, hogy Nitzannak olyan információi vannak, amelyek Mendelblitet börtönbe küldhetik. „Nem fogok [erről] beszélni, mert még nem hozták nyilvánosságra. Biztos vagyok benne, hogy közölni fogják. Vannak más beszélgetések, amelyeket rögzítettek. Vannak más ügyek, amelyeket még nem hoztak nyilvánosságra”.
„Nem fogom megsérteni a törvényeket vagy az etikai szabályokat, noha immunitásom van, de egyet elmondok. Nem tudták volna benyújtani az alaptalan és szánalmas vádakat Netanjahu ellen, ha Sáj Nitzan ezt ne tekintette volna élete munkájának, mint szélsőbalos, aki úgy döntött, hogy Netanjahunak bármi áron mennie kell”.
Amikor az egyik műsorvezető rámutatott, hogy Mandelblit a Netanjahu elleni három esetből csupán egyikében emelt vádat vesztegetésért, míg Nitzan mindhárom ügyben vesztegetési vádat akart, Zohár azt állította, hogy ezt is koordinálták.
„Pontosan tudták, mi a helyzet, Sáj Nitzan tudta, hogy ezeknek az ügyeknek egyike sem stimmel, de legalább az egyikben el akarta érni a kívánt eredményt”.
Arra a kérdésre, hogyan igazolja az a tény, hogy Mandelblit haragudott Nitzanra évekkel a Netanjahu elleni vizsgálatok megkezdése előtt a zsarolás elméletét, Zohár azt mondta: „Nagyon egyszerű, le akarod záratni a saját ügyedet, mert tudod, hogy ez veszélyezteti a főügyészi pozíciódat … Ez a kérdés Sáj Nitzan kezében maradt, és maga az a tény, hogy Sáj Nitzan soha nem döntött az ügyben, lehetővé tette Mandelblit számára, hogy pozíciójában maradjon”.
„Ez egyértelmű – ezek pusztán politikai ideológiai indítékok. Szélsőbalos, aki mindig is utálta a jobboldalt”- mondta Zohár Nitzanról, aki tavaly év végén távozott az államügyészi posztról.
Amikor az egyik műsorvezető megjegyezte, hogy Nitzan, Mandelblithez hasonlóan, vallásos ember – kevés ortodox izraeli baloldali -, akit szintén Netanjahu nevezett ki, Zohár ellentmondott korábbi kijelentésének, mondván, hogy „teljesen megváltozott, Már nem tudom, miben hisz… Nemcsak a kippáját hagyta el. Elhagyott minden értéket, amit szimbolizál”.
Netanjahu irodája közleményben határolódott el Zohár kijelentéseitől, mondván, az elhangzottakat a miniszterelnök tudta nélkül tették, és „nem tükrözik a miniszterelnök véleményét”. Netanjahu nem vitatta meg az ügyet Zohárral „és elutasítja a megjegyzéseket, és elfogadhatatlannak tartja őket”.
Zohár is kiadott egy hasonló tartalmú nyilatkozatot.
A 12-es csatorna által közölt felvételeken Mendelblit azt mondja Navenek, az ügyvédi kamara elnökének: „De érted, hogy ez a szarházi nem hoz döntést az ügyemben?… Szándékosan teszi ezt velem. Nem tudom, mit tegyek. Biztos voltam benne, hogy másodpercek alatt dobja”.
Ezután Nave megkérdezi Mandelblit, miért zavarja ez őt annyira.
„Mivel a rendőrségi nyilvántartásban úgy jelenek meg, mint ‘az ügye tisztázásra vár’. Nincs záró határozat. Nem zárták le az ügyemet” – válaszolja Mandelblit.
„Ez most zavar?” – kérdezi Nave.
„Számomra fontos” – mondja Mandelblit. „Szeretném tudni, hogy a bűncselekmény hiánya miatt zárták le.”
Nave kérdésére, vajon Nitzan elhúzhatja-e az ügyeket évekig, Mendelblit így válaszolt: „Lehetséges. Igen, szorongathatja a torkomat… Végül fel fogok robbanni, és szörnyű rendetlenséget csinálok neki ezzel kapcsolatban. Nem tudom”.
Netanjahu
Mandelblit november 21-én közölte, hogy vádat emel Netanjahu ellen három korrupciós ügyben: a 4000. sz. ügyben vesztegetés, csalás és bizalommal való visszaélés, az 1000-es és 2000-es sz. ügyekben pedig csalás és bizalommal való visszaélés miatt. Netanjahu tagadta, hogy bűncselekményt követett el, és kijelentette, hogy az egész egy puccskísérlet a megbuktatására, és vizsálat indítására szólított az ügyeivel foglalkozó nyomozók és ügyészek ellen.
Netanjahu Izrael történetének leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnöke. Valamint ő az első miniszterelnök, aki ellen hivatali ideje alatt vádat emeltek.
Az első tárgyalásra májusban került sor Rivka Friedman-Feldman (vallásos), Mose Bar-Am (szekuláris) és Oded Saham (szekuláris) bírók vezetésével.
Friedman-Feldman júliusban úgy határozott, hogy a tanúk beidézése és a bizonyítékok bemutatásának szakasza 2021 januárjában kezdődik, heti három üléssel.
Júliusban Netanjahu nagyszabású, példátlan támadást indított Mandelblit ellen, azzal vádolva a főügyészt, hogy részese egy „mély állam” összeesküvésnek, amelynek célja a miniszterelnök elmozdítása politikai okokból.