Kormányválság, business as usually

0
Netanjahu - Gantz kormány. Gilad Erdan amerikai nagykövet. Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Beni Gantz védelmi miniszter. Forrás: Gilad Erdan/ Twitter

Ziva/ujkelet.live

Másfél év üresjárat és három sikertelen választás után a Netanjahu-Gantz vészhelyzeti egységkormány megalakulásának két alapvető célkitűzését – a koronavírus okozta gazdasági válság hatékony kezelését és a fertőzés tovább terjedésének megakadályozását valamint száz napon belül az ország költségvetésének elfogadását, ezidáig nem sikerült érdemben megvalósítani.

A két koalíciós partner, a Likud valamint a Jáir Lapiddal és Mose Bogi Jáálonnal közös szövetségből (jelenleg Jes Atid &Telem) kilépett Kék-Fehér közötti megállapodás jövő novembertől biztosítja az ex-vezérkari főnök, jelenleg védelmi miniszter Beni Gantz számára a rotációs miniszterelnöki széket, kivéve természetesen, ha feloszlik a Kneszet és új választásokat írnak ki.

Az egységkormány felbomlását kezdeményezheti a miniszterelnök és Gantz is azzal a feltétellel, hogy a “hibás” fél elveszti előjogait és miniszteri tárcáit valamint bizottsági mandátumait az új kormány megalakulásáig. A megállapodás ezenkívül külön előnyt biztosít személyesen Netanjahu számára, vagyis amennyiben a költségvetés nem kerül elfogadásra és automatikusan új választásokra kerül sor megtarthatja ügyvezető miniszterelnöki székét.

Ilymódon a költségvetés elfogadásával kapcsolatban már a kezdetektől borítékolható feszültségre lehetett számítani és az sem volt kérdéses, hogy tavasszal a közvélemény-kutatások abszolút nyertesének számító miniszterelnök a költségvetés elfogadásának száz napos határidejét a Kneszet automatikus feloszlatására és új választások kiírására tartogatta.

Végül Netanjahu jobboldali koalíciójának szövetségesei, az ultraortodox pártok (Sász és Jahadut Hatora), különösen a pénzügyi bizottság elnöke Mose Gafni (Jahadut Hatora) ellenállásán elakadva, az utolsó órában a Kneszet feloszlatását sikerült elkerülni egy törvénymódosítással, amely a költségvetés ratifikálását kitolta december 23-ig.

A kormányválság krízisének elodázása előtt és utána, a különböző oda-vissza (korona)rendeletek és az időközben megnövekedett vörös jelzésű ultraortodox és arab közösségek valamint az utcára vonuló tüntetők árnyékában naponta emelkedő fertőzöttség rátája, a kórházak túlterheltsége és a megugró halálozás miatt ros hásáná előtt újabb országos zárlatot vezettek be. A második, a márciusinál jóval lazább korlátozás több kiskaput is nyitva hagyott a rendeletek úgymond be nem tartására. A zárlat célja a napi 9000 regisztrált fertőzött számának 2000-re történő visszaszorítása és utána a Roni Gamzu projektmenedzser-féle jelzőlámpa rendszer bevezetése, ami a folyamatosan és jelenleg is vörös jelzésűnek számító ultraortodox közösségek korlátozását és egyben újabb politikai feszültségforrást jelent.

A közvélemény-kutatások szerint a márciusi optimizmussal ellentétben, az izraeliek túlnyomó többsége elégedetlen a miniszterelnök válságkezelésével. A türelmetlen kisvállalkozók és a növekvő munkanélküliség mellett Gantz és pártja koalíciós kötelékein, de a Likudon belül is megbomlott az egyensúly.

A második zárlat feloldása a miniszterelnök előrejelzése szerint hónapokba is telhet, a “négylépcsős kilábalási” folyamat “ha minden jól megy” elméleti határideje pontosan december végére, vagyis a nevezett költségvetés bemutatása és elfogadásának határidejével azonos.

A jelek szerint azonban úgy tűnik, Netanjahu december végén legfeljebb a 2020. évi vagyis nagyjából egy hetes időtartamra vonatkozó költségvetés bemutatását tervezi, a jövő évi büdzsét márciusra tartogatná, ami újabb lehetőséget biztosít Gantz miniszterelnökségéig, két éven belül immár negyedik választások kiírására.

A Netanjahu kormány partnere, a Kék-fehér párt azonban a jelek szerint nem fog várni az utolsó óráig, mint augusztusban. Gantz múlt héten csütörtökön nyílt levélben szólította fel a miniszterelnököt a kétéves, vagyis a jövőévi költségvetés decemberi elfogadására.

A szombat kimenetele után Izhár Sáj tudományos és technológiai miniszter a 12-es csatornának adott interjú során azzal vádolta a Likudot, hogy nem hajlandó összeállítani a jövő évi költségvetést, ami a kormány szétesését és új választásokat jelent. Sáj figyelmeztetett arra is, hogy amennyiben a következő hónapokban új választásokra kerülne sor, pártja biztosítja, hogy Netanjahu az átmeneti időszakban ne maradhasson ügyvezető miniszterelnök.

„A Likud a héten bejelentette, hogy nem készítenek [2021-es] költségvetést a kormány szétesése érdekében. Kiugrott a macska a zsákból. Ezzel a Likud kilencmillió állampolgárnak – köztük saját szavazóiknak – akar ártani egy cinikus politikai mutatvánnyal. Nem engedjük meg ”– nyilatkozta Gantz minisztere.

Miki Zohár (Likud) koalíciós elnök szintén a 12-es csatornának kijelentette, hogy Sáj megjegyzései “üres fenyegetések” és az “alternatív kormány irreális”.

Zohár szerint nem a Likud, hanem Gantz pártja sérti meg a “koalíciós megállapodást és szorgalmazzák az új választásokat”, továbbá a [Kék-fehérnek] “nincs legitimitása az ország vezetésére. Egy jó napon legfeljebb hat mandátumot kapnának [új választáson], ha egyáltalán túllépnék a választási küszöböt”.

Továbbá a Likud, Gantz nyilvános levelére válaszolva, azzal vádolja koalíciós partnerét, hogy “kicsinyes politikával foglalkoznak, annak érdekében, hogy eltereljék a figyelmet széteső pártjukról, miközben a miniszterelnök a koronavírussal küzd”.

A közvélemény-kutatások eredményei alapján azonban az elmúlt hónapok legnagyobb vesztese nem Beni Gantz, hanem a miniszterelnök pártja. A Likud a tavaszi pozitív csúcs után folyamatosan veszít népszerűségéből, a legutóbbi mélypont a múltheti pollok szerint mért 26 mandátum volt, ami a jelenlegi helyzethez képest (36) tíz pontos zuhanást, a márciusi felmérések idején előrejelzett 40-41 mandátumhoz képest legalább 14-15 szék és a legendás Likud presztízs veszteségét jelenti Naftali Bennett (Jamina) javára. Bennett és pártja a jelenlegi felmérések szerint három mandátumra megközelítette egykori szövetségesét, a Likudot miközben jelentősen növelte miniszerelnöki esélyeit is.

A Likud számára egy újabb választás a koalíciót jelenleg erősítő több vendégtag és szavazat kiesését is jelentheti. A legnagyobb név Jifát Sasa-Biton, aki ugyan névlegesen a Likud koalícióban foglal helyett, de nem tagja a pártnak és a kabinetnek sem, hanem a politikától visszavonult Mose Kahlon, Kulanu pártjának egyetlen megmaradt képviselője. A Kneszet koronavírus-bizottság vezetőjeként néhány hónappal ezelőtt hatályon kívül helyezett egy korlátozásra vonatkozó kormányrendeletet és nyíltan szembement a miniszterelnök döntésével és amiért Miki Zohár kirúgással fenyegette, mondván, amúgy sem tagja a pártnak.

Akkor, Zohár fenyegetőzése után, a képviselőnőt az a Gideon Szá’ár (Likud) vette védelmébe, aki most a szombat kimenetele után hivatalos levélben tájékoztatta a koalíció elnökét (Zohárt) lemondásáról a törvényhozó és igazságügyi bizottságban: “Komoly fenntartásaim voltak az új Koronatörvény megfogalmazásával kapcsolatban. A hatályos törvények értelmében a bizottság nem változtathat a rendeletek szövegén, csak jóváhagyhatja vagy elutasíthatja azokat”.

Továbbá “Nem támogathattam a kisvállalkozások korlátozását az előző ülésen és ezt később sem tudom megtenni. Ezért már nem látom értelmét a bizottsági tagságomnak”– indokolta Szá’ár lemondását.

Bitonhoz hasonlóan kívülálló tagnak számít Gadi Jevarkan, aki eddig szinte minden pártnál szerencsét próbált már. A márciusi választások előtt a változatosság kedvéért a Gántz szövetségből dobbantott és megkaphatta az akkor a Likudban felszabaduló és biztos bejutást jelentő 20. listás helyet. A választások után azonban az egységkormány tárgyalások során elesett a beígért miniszteri kinevezestől ráadásul egy másik etióp származású képviselőnő kapta a diaszpóra miniszteri tárcát, a Gantz és a Kék-fehér párthoz hűséges Pnina Tamano. Jevarkan végül Amir Ohana (Likud) közbiztonsági miniszter helyettesként, a norvég törvény értelmében lemondott Kneszet székéről és átadta azt Joráj Lahav-Herzanónak (Likud).

Rafi Peretz a széteső vallásos-cionista Zsidó Otthon legutóbbi vezetője, az elmúlt három választás során saját pártján és a Jaminán is keresztül gázolva végül a Likud koalíció soraiban kötött ki, egy miniszteri tárcáért cserében. Karrierje már csak azért is kétséges, mivel a Zsidó Otthon még megmaradt tagjai tisztújításra készülnek, amit nagy valószínűséggel nem Rafi Peretz fog megnyerni.

Az előrejelzések alapján a Likud számára meglehetősen kockázatos lenne új választásokba belemenni, és az sem biztos hogy az egységkormány megalakulása után kiemelkedően jó alkupozícióba került ultraortodox pártok a költségvetés decemberi elutasításával kockáztatnának.

Új választások kiírásának megakadályozására egyébként valóban megalakulhatna az Izhár Sáj által is felvetett alternatív kormány, de nem valószínű, hogy Naftali Bennett lemondana egy esetleges választási győzelemről vagy húsz mandátumról a jelenlegi öt helyett.

A Kan közszolgálati csatorna meg nem nevezett forrásai szerint, a Kék-fehér képviselők egy kisebbségi alternatív kormány megalakulása ügyében tárgyalnak a Gantzhoz közeli, de új pártot alapító Cvi Hauzer és Joáz Hendel párossal (Derech Eretz), ami azért sem valószínű, mivel Hauzerék pontosan azért szakítottak a Kék – fehér nagy szövetséggel, mert nem akartak külső arab támogatottságú kisebbségi koalícióban résztvenni.

Hauzer és Hendel egyébként az utóbbi időben sokat kritizálta a miniszterelnököt és Szá’árhoz hasonlóan ellenzik, hogy Netanjahu a Kneszetet gumibélyegzőnek használja.

Végezetül amennyiben új választásokat fognak kiírni a politikai paletta új szereplőjeként Tel Aviv polgármestere, Ron Huldáj már bejelentette szándékát, hogy indul és hivatalosan eddig meg nem erősített hírek szerint, Gadi Eizenkot volt vezérkari főnök is indulna, akár Huldáj szövetségesként.

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .