ujkelet.live
Izrael és az Egyesült Arab Emírségek külügyminiszterei kedden a német fővárosban tartott történelmi” első találkozójuk alkalmával látogatást tettek a Berlin központjában lévő holokauszt-emlékműnél.
וידאו של הביקור ההיסטורי של שר החוץ של איחוד האמירויות @ABZayed יחד עם שר החוץ @Gabi_Ashkenazi ושר החוץ הגרמני @HeikoMaas באנדרטת השואה בברלין pic.twitter.com/nmqgzRygYk
— Barak Ravid (@BarakRavid) October 6, 2020
Gabi Askenázi izraeli és az Egyesült Arab Emírségekbeli kollégája, Abdullah bin Zayed al-Nahyan sejk a koronavírus terjedésének megállítását célzó intézkedéseknek megfelelően könyök érintéssel üdvözölte egymást, az első személyes találkozón, miután országaik aláírták az Egyesült Államok által közvetített megállapodást szeptember közepén, Washingtonban, a kapcsolatok normalizálása érdekében.
A pár a házigazda, Heiko Maas német külügyminiszter kíséretében járta be a komor emlékművet. A három futballpályának megfelelő területen található emlékművet Adolf Hitler náci rendszere által meggyilkolt hatmillió zsidó emlékére állították.
This is a historic photo: German foreign minister @HeikoMaas, Isrseli foreign minister @Gabi_Ashkenazi and UAE foreign minister @ABZayed visited today the Berlin memorial for the Jews who were murdered in the Holocaust. Sources tell me the visit was the idea of @ABZayed pic.twitter.com/Cb5vhKQwKH
— Barak Ravid (@BarakRavid) October 6, 2020
A látogatás során a német külügyminiszter elmondta az Egyesült Arab Emírségek külügyminiszterének, hogy Askenázi miniszter holokauszt túlélők gyermeke.
Az Emírségek minisztere meglepődött, amikor ezt hallotta, és további részleteket kívánt megtudni. Askenázi pedig mesélt a gyökereiről és apjáról, aki 1944-ben túlélte a bulgáriai munkatábort, valamint Izraelbe való bevándorlásáról.
Abdullah sejk látogatása a holokauszt emlékműnél rendkívül szimbolikus lépés, amely az arab világ Izrael és a zsidók iránti attitűdjének változását jelzi.
A vendégkönyvbe írva bin Zayed kifejezte tiszteletét a „holokauszt európai zsidó áldozatai” iránt. „Az emberiség egy teljes csoportja esett áldozatul azoknak, akik szélsőségességre és gyűlöletre szólítottak”.
Az emlékműnél tett látogatása „hangsúlyozza az emberi értékek fontosságát, mint például az együttélés, a tolerancia és a másik elfogadása …, valamint az összes hitvallás és hit tiszteletben tartását. Ezek az értékek, amelyekre hazámat alapozták”.
„Tisztelgek azoknak a lelke előtt, akik a holokauszt áldozatává váltak” – írta bin Zayed, majd egy arab nyelvre fordított zsidó imát idézett.
„Soha többé” – zárta sorait angolul és arabul.
הדברים ששר החוץ @Gabi_Ashkenazi ושר החוץ של איחוד האמירויות @ABZayed כתבו באנדרטת השואה בברלין pic.twitter.com/mrV41yFynB
— Barak Ravid (@BarakRavid) October 6, 2020
Askenázi héberül azt írta, hogy jelenléte a helyszínen a német és az Egyesült Arab Emírségek vezetői diplomatáival együtt „egy új korszak kezdetét jelképezi, a nemzetek közötti béke korszakát”.
„Ebben az emlékkönyvben a közös aláírásunk kiáltás és ígéret is egyben: emlékezni és nem feledni, erősnek lenni és biztosítani, hogy soha többé” majd sorait egy zsidó imával zárta a békéért.
Three FMs 🇮🇱 🇦🇪 🇩🇪 @HeikoMaas @Gabi_Ashkenazi @ABZayed
paying a very unique tribute at the Holocaust Memorial at the heart of Berlin pic.twitter.com/gRqfflSLWb— Shir Gideon (@GideonShir) October 6, 2020
Maas nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy az izraeli és az Emírségek külügyminisztere Berlint választotta történelmi első találkozójuk helyszínéül.
„A diplomácia legfontosabb pénzneme a bizalom, és személyesen hálás vagyok mindkét kollégámnak, hogy ezt a bizalmat Németországba helyezik.”
Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek lettek az első arab nemzetek, akik kapcsolatokat létesítettek Izraellel Egyiptom (1979) és Jordánia (1994) óta.
A Közel-Kelet számára az Ábrahám-egyezménynek nevezett megállapodások egyértelmű elmozdulást jelentenek egy évtizedek óta fennálló status quo-ban, ahol az arab országok megpróbáltak egységes álláspontot fenntartani Izraellel szemben.
Maas Izrael és az Egyesült Arab Emírségek közötti megállapodást „hosszú idő óta az első jó hír”-nek nevezte a Közel-Keleten, ami esélyt jelent az izraeliek és a palesztinok közötti párbeszéd előmozdítására is.
„Ezt a lehetőséget meg kell ragadni” – mondta, hangoztatva az Európai Unió készségét a segítségnyújtásra.
