ujkelet.live
Az iráni Natanz nukleáris telephely centrifugák készítéséhez használt épületét megrongáló tüzet Izrael okozta, nyilatkozta egy közel-keleti hírszerző tiszt vasárnap a New York Times-nak.
A natanzi telep Irán egyik legszigorúbban védett létesítménye.
A névtelenül nyilatkozó tiszt szerint a robbanást egy erős bomba eredményezte csütörtökön a natanzi nukleáris komplexumban. Továbbá nem köthető Izraelhez az elmúlt héten Iránban történt számos más titokzatos tűzeset.
Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda egyik tagja szintén azt nyilatkozta az újságnak, hogy robbanóanyagot használtak, de nem határozta meg, ki a felelős.
Míg a nyomozók fontolóra vették annak lehetőségét, hogy a natanzi létesítményt robotrepülőgép vagy egy drón találat érte, úgy vélik, hogy valószínűbb, hogy valaki bevitte a bombát az épületbe, mondta a Forradalmi Gárda tagja. Még nem tudják, hogy mikor csempészték be a robbanóanyagokat, de a támadás egyértelmű rést fedett fel a létesítmény biztonsági szisztémájában.
Irán igyekezett elbagatellizálni a lángok okozta károkat, bár elemzők szerint valószínűleg lerombolta a föld feletti laboratóriumot.
A jelentés megjelenése előtt viszont elismerte, hogy Natanz „jelentős” károkat szenvedett a múlt héten bekövetkezett tűz miatt. A műholdképek széles körű pusztítást mutattak a létesítményben.
„Először megtudtuk, hogy szerencsére nem történt haláleset az incidens eredményeként, de az incidesn miatt jelentős pénzügyi károk keletkeztek a telepen” – mondta Behrouz Kamalvandi az iráni atomenergia-ügynökség szóvivője.
Megerősítette, hogy a sérült épület centrifuga összeszerelő központ volt, nem pedig „ipari fészer”, mint azt korábban állították.
„Fejlettebb centrifugagépeket szándékoztak készíteni” – mondta, hozzátéve, hogy a kár középtávon valószínűleg késlelteti a fejlett centrifugagépek fejlesztését és gyártását.”
A 13-as csatorna vasárnap riportja szerint a szakértők becslése alapján a robbanás által okozott károk egy évvel hátráltatják Irán nukleáris programját.
Szintén vasárnap az Izrael Államot érintő biztonsági kihívásokra hivatkozva, Benjamin Netanjahu miniszterelnök a Moszad hírszerző szolgálat vezetője, Joszi Cohen hivatali idejének további hat hónappal való meghosszabbítását kérte, 2021 júniusáig.
Cohen irányítása alatt állítólag megnőtt a Moszad személyzete és költségvetése, és az iráni nukleáris programot célzó kémkedésre összpontosít. A szolgálat ügynökei 2018 januarjában egy éjszaka alatt ellopták és Izraelbe csempészte az iráni nukleáris archívumot.
„Mindenki gyanúsíthat minket mindenért, minden alkalommal, de nem hiszem, hogy ez stimmel” – mondta Beni Gantz védelmi miniszter vasárnap egy rádióinterjúban a Kan közszolgálati műsorszolgáltatóval. „Nem minden esemény, ami Iránban történik, kapcsolódik szükségszerűen hozzánk”.
Amos Yadlin, a Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézet vezetője és az Izraeli Védelmi Erők katonai hírszerzési részlegének egykori vezetője pénteken Twitteren a következőt írta: „Külföldi források szerint úgy tűnik, hogy a miniszterelnök ezen a héten Iránra összpontosított, nem pedig az annektálásra. Ezt az irányelvet javasoltam az elmúlt hetekben…Ha Izraelt hivatalos források vádolják, fel kell készülnünk operatív szempontból az iráni reakció lehetőségére (kiber, szíriai rakéták kilövése vagy tengerentúli terrortámadás útján).”
A legutóbbi Izraelhez kötött iráni kibertámadásra májusban került sor.
A Washington Post május 18-i riportja szerint Izrael kifinomult kibercsapást mért egy iráni kikötőlétesítményre, széles körű káoszt okozva, megtorlásul Teherán Izrael vízinfrastruktúráját célzó kísérletére.
A jelentés külföldi és amerikai tisztviselőket idézve azt állította, hogy valószínűleg Izrael áll a hackelés mögött, amely május 9-én az egyébként nyüzsgő Shahid Rajaee kikötői terminálon hirtelen és megmagyarázhatatlan leállást okozott.
„A hajók, a teherautók és az áruk áramlását szabályozó számítógépek egyszerre összeomlottak,” írta a Post, hozzátéve, hogy műholdképeket látott a kikötőhöz vezető mérföld hosszú forgalmi dugókról, és a hajók még néhány nappal később is kirakodásra vártak.
Irán később elismerte, hogy egy ismeretlen külföldi hacker rövid időre működésképtelenné tette a kikötő számítógépeit.
A Financial Times júniusi riportja egy név nélkül nyilatkozó nyugati hírszerzési tisztviselőt idézve arról számolt be, hogy az áprilisi Izrael vízi infrastruktúráját célzó iráni kibertámadás az ivóvíz klórtartalmának növelésére irányult.
A Financial Times jelentése szerint a támadás, ha sikeres lett volna, tízezreket hagyott volna víz nélkül, beleértve a gazdálkodókat is, és a legrosszabb esetben több százan súlyosan megbetegedhettek volna. A nyugati hírszerző forrás szerint a támadás „kifinomultabb, mint ahogy [az izraeliek] eredetileg gondolták… Közel jártak a sikerhez, és nem teljesen világos, miért nem sikerült”.
A nyugati tisztviselő és négy izraeli tisztviselő, akiket tájékoztattak a támadásról, név nélkül azt nyilatkozták az újságnak, hogy az irániak amerikai és európai szervereket használva a forrás elrejtéséhez behatoltak a szivattyúkat futtató szoftverbe.
Az Ynet híroldal számolt be anno először a kibertámadásról, amire április 24-25-én került sor és az ország számos víz- és szennyvízkezelő létesítményét érintette. A Vízügyi Hatóság és a Nemzeti Kiberügyi Igazgatóság megerősítette a behatolási kísérletet.
„A támadási kísérlettei a Vízügyi Hatóság és a Nemzeti Kiberügyi Igazgatóság foglalkozott. Hangsúlyozni kell, hogy a vízellátásban nem okozott kárt, működött, és megszakítás nélkül működik tovább”.
[…] vallatott székén ülve Cohen a személyes vallomások intim hanglejtéséből észrevétlenül a natanzi szabotázs mögött sejthető kémfőnök szerepére váltott. Amikor a riporter hiába próbálta rávenni, […]