Riport: Fokozva a nyomást Izraelen a Palesztin Hatóság azzal fenyeget, hogy nem fizeti ki a köztisztviselők bérét

1
Mahmúd Abbász az ENSZ Biztonsági Tanács előtt 2018. február 20. Fotó: AFP /Timothy A. Clary

ujkelet.live

A Palesztin Hatóság azzal fenyeget, hogy nem fogja kifizetni a köztisztviselők bérét Júdea és Szamáriában és a Gázai övezetben.

A Kan közszolgálati műsorszolgálatató szerda esti riportja egy név nélkül nyilatkozó vezető palesztin tisztviselőt idézett, mondván, Júdea és Szamária Palesztin Hatósághoz tartozó területein körülbelül 140 000 munkavállaló és a Hamász uralma alatt álló Gázai övezetben körülbelül 60 000 munkavállaló nem fogja megkapni a fizetését.

„Ha az új védelmi miniszter (Beni Gantz) vagy a COGAT [Kormányzati Tevékenységek Koordinátora a Területeken, mely katonai összekötőként szolgál a palesztinokkal] érdekelt a kifezetések végrehajtásában – örömmel vesszük.”

Egy másik palesztin tisztviselő azt mondta, mindaddig, amíg nem találnak új költségvetési forrást, és várhatóan nem fognak találni ebben a hónapban, ez a helyzet. Egy harmadik pedig hozzátette, hogy a Hatóságnak nincs honnan előteremteni a béreket.

Az izraeli kormány 1993 óta – Oslo és a Palesztin Hatóság létrehozása előtt – nem fizet bért a palesztinoknak.

Ezek a kifizetések az elszegényedett palesztin gazdaság kulcsfontosságú elemei, a területen nagymértékű a munkanélküliség, és a bérek visszatartása valószínűleg tömeges zavargásokat fog eredményezni.

A Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász múlt hónapban kijelentette, hogy felmondja az összes Izraellel és Egyesült Államokkal kötött megállapodást, ideértve a zsidó állammal folytatott biztonsági együttműködést is, Benjamin Netanjahu Júdea és Szamária egyes részeinek annektálására tett ígérete miatt.

Majd múlt szerdán a palesztin kormány bejelentette, hogy nem fogadja el az Izraeltől érkező adóbevételeket.

„Kijelentjük, hogy visszautasítottuk és továbbra is visszautasítjuk az adóbevételek teljesítését, összhangban a palesztin vezetés azon határozatával, miszerint mentesülünk minden Izraellel kötött megegyezés és megállapodás alól”, írta Hussein al-Sheikh az Izraellel fenntartott kapcsolatokért felelős palesztin tisztviselő és Abbász két legközelebbi tanácsadójának egyike, Twitteren.

A palesztin Maan hírügynökség a kormány szóvivójét Ibrahim Milhimet idézte, mondván, Izrael megkísérelte a bevételek átutalását a koordináció újjáélesztéséhez kötni.

Ezt az állítást részben megerősítette a Kannak szerdán nyilatkozó egyik palesztin tisztviselő is, aki azt mondta, Izrael néhány napja megpróbálta átutalni a bevételek egy részét, de a palesztin fél nem hagyta jóvá a tranzakciót.

A koronavírus-válság már jelentős károkat okozott a Palesztin Hatóság a gazdaságában: a Világbank múlt héten azt jósolta, hogy a palesztin gazdaság 2020-ban akár 11% -kal is csökkenhet. A Bank előrejelzése szerint a Pénzügyminisztérium finanszírozási hiánya ebben az időszakban 1,5 milliárd dollár fölé emelkedik.

A Palesztin Hatóság szerdán szintén jelezte, hogy nem tart igényt a második koronavírus segélyszállítmányra sem, ami előző nap érkezett egy Etihad Airways járattal Abu Dhabiból a Ben Gurion repülőtérre.

Az indok ugyanaz: az Egyesült Arab Emírségek a szállítmányt Izraellel és nem a palesztin féllel koordinálta.

A szállítmány – amelyet Júdea és Szamária Palesztin Hatósághoz tartozó területén és a Gázában élő palesztinoknak szántak – sorsa egyelőre nem világos, de valószínűleg teljes egészében a Gázai övezetbe küldik.

Az első szállítmány május 19-én érkezett, palesztin tisztviselők akkoriban a Kannak azt nyilatkozták, hogy egyáltalán nem koordináltak velük, és a segélyek küldésének módja elfogadhatatlan a Palesztin Hatóság számára. „Ha az Egyesült Arab Emírségek normalizációt akar Izraellel, akkor azt ne a mi hátunk át tegye”.

Az ENSZ közel-keleti békefolyamatért felelős különleges koordinátora (UNSCO) szerint az első küldemény 16 tonna orvosi felszerelést tartalmazott, beleértve védőeszközöket és 10 lélegeztetőgépet.

Annektálás

Izrael közelgő terve miatt, mely Júdea és Szamária zsidó közösségei és a Jordan-völgy annektálására irányul, egyre inkább forrósodik a nemzetközi hangulat.

A koalíciós megállapodás Benjamin Netanjahu miniszterelnök és partnere, Beni Gantz (Kék-Fehér) között lehetővé teszi a miniszterelnök számára az annektálás szavazásra bocsátását a Trump-kormánnyal koordináltak szerint a kabinetben vagy a parlamentben már július 1-jén.

A Trump-kormány még nem döntötte el, hogy zöldutat ad-e Netanjahunak az annektáláshoz. A legfrissebb riportok szerint konszenzust szeretnének, azaz Gantz és Gabi Askenázi külügyminiszter is támogassa Netanjahu tervét.

Az USA izraeli nagykövete, David Friedman vasárnap ismét találkozik Netanjahuval, Gantzcal és Askenázival annak érdekében, hogy közös álláspontra juttassa őket az annektálás ügyében.

A New York Times hétfőn közölt cikke szerint a Palesztin Hatóság csökkenteni fogja saját több tízezer hivatalnoka és rendőre fizetését, a havi 105 millió dollár értékű Gázai övezetnek nyújtott anyagi támogatást, továbbá minden izraeli állampolgárt vagy jeruzsálemi arab lakost, akiket Júdea és Szamária Palesztin Hatóság irányítása alatt álló területén tartóztatnak le, palesztin bíróság elé fog állítani, ahelyett, hogy átadná őket Izraelnek.

Hussein al-Sheikh szerint stratégiájuk célja az izraeli fél emlékeztetése azokra a terhekre, amelyeket a Palesztin Hatóság feloszlatása esetén vállalnának, és annak demonstrálása, hogy hajlandóak hagyni, hogy a hatóság összeomljon, ha az annektálás megvalósul.

„Vagy visszalépnek az annektálással, és a dolgok visszatérnek a megszokotthoz, vagy meglépik az annektálást, és ismét megszálló hatalomként fognak funkcionálni egész Ciszjordániában [Júdea és Szamária]” mondta al-Sheikh egy interjúban.

Mohammad Stajje, a Palesztin Hatóság miniszterelnöke kedden kijelentette, ha Izrael annektálja Júdea és Szamária bármely részeit, az a Palesztin Hatósággal kötött megállapodások súlyos megsértését jelenti, és a palesztinok válaszul egyoldalúan kihirdetik államukat az 1967-es hatnapos háború előtti tűzszüneti vonalak szerint, melynek fővárosa Kelet-Jeruzsálem és felszólítják a nemzetközi közösséget, hogy ismerje el.

Következmények

Szerda esti izraeli média riportok szerint palesztin és európai tisztviselők jelezték, hogy néhány ország Izrael egyoldalú annektálási tervének végrehajtására válaszul elismerheti a palesztin államot és szankciókkal sújthatja Izraelt.

A Kan név nélkül nyilatkozó palesztin tisztviselőket idézett, mondván, számos európai ország, köztük Írország, kijelentette, hogy elismeri a palesztin államot, ha Izrael kiterjeszti a szuverenitást a Trump béketerve szerint erre kijelölt területeken.

A jelentés szerint a Palesztin Hatóság tudakolódott Franciaország, Spanyolország, Luxemburg, Portugália és Belgium álláspontja iránt is.

A Háárec napilap azt állította, hogy Heiko Maas német külügyminiszter szerdán Jeruzsálemben a Netanjahu miniszterelnökkel folytatott találkozón figyelmeztetett, hogy más nemzetek szankciókkal sújthatják Izraelt, és esetleg hivatalosan is elismerhetik a palesztin államot, ha Izrael elindítja az annektálási folyamatot.

Maas az Askenázival folytatott megbeszélést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy az ülésen megvitatták az annektálást, és Izrael különleges barátjaként „komoly és őszinte aggodalmának” adott hangot az ügyben.

„Az annektálás ellentétes a nemzetközi joggal,” jelentette ki Maas, de nem árulta el, hogy fog reagálni Németország vagy Európa amennyiben Izrael megvalósítja, ugyanakkor megismételte, hogy Németország a kétállami-megoldást és a béketárgyalások újraindítását támogatja.

Hangsúlyozta, hogy a megbeszélésen nem említett semmilyen árat, amit Izraelnek az annektálás miatt fizetnie kell, és Németország párbeszédet kíván folytatni a témáról.

„Azért jöttem ide, hogy megértsem, mi az új kormány terve.”

Trump béketerve

Az “évszázad megállapodása” az amerikai kormány legnagyvonalúbb ajánlata Izrael számára. Jeruzsálem Izrael osztatlan fővárosa marad, és az USA elismeri a C-zónában lévő zsidó közösségeket Izrael részeként továbbá a Jordán-völgyet a zsidó állam keleti védelmi vonalaként.

A terv a palesztinoknak lehetővé teszi, hogy jelenlegi területeket megduplázva (Júdea és Szamária területének 70 százalékát megkapva), bizonyos kondíciók teljesítésével – például Izrael elismerése mint zsidó állam valmint Jeruzsálem elismerése Izrael fővárosaként – saját államuk legyen, melynek fővárosa a Kelet-Jeruzsálem peremén lévő Abu Dísz. Ez az állam azonban nem lenne jogosult hadsereg fenntartására és katonai szerződések aláírására, és Izrael ellenőrizné a határait.

A palesztin fél még a terv előkészítési fázisában, látatlanul elutasította a tervet.

1 komment

  1. El kell halasztani ezt az “évszázad megállapodását”, mert a szőke bohóc Trump választási előkészületeként született, a zsidó szavazók megnyerésére, és nem másként! Trump fütyül Izraelre, és az annektálás következményeire!! Netanjahu is választási kérdést csinál belőle, hősként akar nyugdíjba menni! Gantz pedig tárgyaljon végre a jordán királlyal, akinek komoly véleménye lehet az ügyben. Ha pedig Abbaszék nem fizetik ki az alkalmazottaik bérét, akkor majd meglátják a követekzményeket………………..

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .