Maas Izraelben: Azért jöttem, hogy megértsem, mi az új kormány terve az annektálásra vonatkozóan

0

ujkelet.live

Heiko Maas német külügyminiszter szerda délelőtt landolt a Ben Gurion repülőtéren, hogy egy villámlátogatás keretében találkozzon izraeli kollégájával, Gabi Askenázival illetve Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel és Beni Gantz védelmi miniszterrel.

Izrael közelgő terve miatt, mely Júdea és Szamária zsidó közösségei és a Jordan-völgy annektálására irányul, egyre inkább forrósodik a nemzetközi hangulat.

A koalíciós megállapodás Netanjahu miniszterelnök és partnere, Gantz között lehetővé teszi a miniszterelnök számára az annektálás szavazásra bocsátását a Trump-kormánnyal koordináltak szerint a kabinetben vagy a parlamentben már július 1-jén.

A Trump-kormány még nem döntötte el, hogy zöldutat ad-e Netanjahunak az annektáláshoz.

A Netanjahu által kijelölt dátum azonban más miatt is fontos: Németország júliustól veszi át az EU soros elnökségét, továbbá júliusban az ENSZ Biztonsági Tanácsában is elnökölni fog, így kulcsszerepet játszik majd az annektálással kapcsolatos európai és nemzetközi reakciókban.

Maas az első európai miniszter, aki a koronavírus kezdete óta Izraelbe látogatott. A külügyminiszter eredetileg a palesztin területekre is elutazott volna, azonban Izrael a koronavírus karanténrendeletre hivatkozva ezt megkadályozta, így a palesztin vezetéssel várhatóan videókonferencia keretében fog tárgyalni. Az izraeli program végeztével pedig Jordániába repül.

Maas először Askenázival találkozott Jeruzsálemben, amit közös sajtótájékoztató követett.

Askenázi Donald Trump amerikai elnök közel-keleti béketervét fontos mérföldkőnek nevezte a régió számára.

„Jelenleg komoly regionális lehetőségek vannak, mindenekelőtt Trump elnök békekezdeményezése. Ez egy fontos mérföldkő a régió számára, és komoly lehetőséget jelent. A terv felelősségteljesen kerül végrehajtásra, teljes összhangban az Egyesült Államokkal, Izrael békemegállapodásainak és stratégiai érdekeinek megtartása mellett. A szomszédainkkal folytatott párbeszéddel kívánjuk megvalósítani. Izrael békét és biztonságot akar.”

Az izraeli külügyminiszter megerősítette, hogy a béketerv térképei még nem készültek el. Később a Globes riportének kérdésére válaszolva azt mondta, a térkép nem számít döntésnek. A térképészeti bizottság konkrétabb vonalakat próbál meghúzni, mint a Trump béktervében szereplő vázlatos térkép, és ez fog alapul szolgálni a kormány döntéséhez.

Askenázi kijelentette, hogy Izrael mindig figyelembe veszi Németország mint közeli barát álláspontját, és megjegyezte, hogy az Európai Unió Tanácsának rotációs elnökségének júliusi átvétele lehetőséget kínál Izraelnek, hogy erősítse kapcsolatait az Unióval. Később hozzátette, hogy arra számít, Berlin megvárja, amíg Izrael végleges döntést hoz az annektálás ügyében, mielőtt reagálna.

Askenázi köszönetet mondott Berlinnek, amiért a Hezbollah libanoni terrorista csoportot, a katonai és politikai szárnyát is „síita terrorista szervezetnek” nyilvánította.

„Még egyszer köszönetet mondok a német kormánynak a közelmúltban hozott döntéséért, a Hezbollah kitiltásáért. Németország világossá tette, hogy a Hezbollah egy terrorista szervezet, és így kell kezelni. Felszólítjuk az EU-t, hogy kövesse Németország útját.”

Végezetül Maas jordániai látogatása kapcsán megjegyezte:

„Tudom, hogy látogatásának következő állomása Jordánia, egy fontos partnerünk a Közel-Kelet békéjének és stabilitásának fenntartásában.”

Maas átveve a szót azt nyilatkozta, hogy az ülésen megvitatták az annektálást, és Izrael különleges barátjaként „komoly és őszinte aggodalmának” adott hangot az ügyben.

„Az annektálás ellentétes a nemzetközi joggal,” jelentette ki Maas, de nem árulta el, hogy fog reagálni Németország vagy Európa amennyiben Izrael megvalósítja, ugyanakkor megismételte, hogy Németország a kétállami-megoldást és a béketárgyalások újraindítását támogatja.

Hangsúlyozta, hogy a megbeszélésen nem említett semmilyen árat, amit Izraelnek az annektálás miatt fizetnie kell, és Németország párbeszédet kíván folytatni a témáról.

„Azért jöttem ide, hogy megértsem, mi az új kormány terve.”

A Háárec napilap azt állította, hogy Maas a Netanjahu miniszterelnökkel folytatott találkozón figyelmeztetett, hogy más nemzetek szankciókkal sújthatják Izraelt, és esetleg hivatalosan is elismerhetik a palesztin államot, ha Izrael elindítja az annektálási folyamatot.

A miniszterelnöki hivatal szerint Netanjahu megerősítette „Izrael létfontosságú érdekeit legyen szó bármely jövőbeli megállapodásról, például a teljes biztonsági ellenőrzés szükségességét Jordániától nyugatra”, valmint hangsúlyozta, „minden reális tervnek fel kell ismernie az izraeli telepek valóságát a helyszínen, és nem szabad elősegítenie az otthonokból való kitelepítések illúzióját”.

Míg Gantz közölte a német külügyminiszterrel, hogy „az Egyesült Államok kormányának béketerve egy történelmi lehetőséget képvisel, amelyet fontosnak tart előmozdítani az amerikai kormánnyal együtt”, és a tervet felelősségteljesen és a régió különféle szereplőivel való komoly párbeszéddel, valamint egy széles körű nemzetközi párbeszéd részeként kell megvalósítani.

Trump béketerve

Az “évszázad megállapodása” az amerikai kormány legnagyvonalúbb ajánlata Izrael számára. Jeruzsálem Izrael osztatlan fővárosa marad, és az USA elismeri a C-zónában lévő zsidó közösségeket Izrael részeként továbbá a Jordán-völgyet a zsidó állam keleti védelmi vonalaként.

A terv a palesztinoknak lehetővé teszi, hogy jelenlegi területeket megduplázva (Júdea és Szamária területének 70 százalékát megkapva), bizonyos kondíciók teljesítésével – például Izrael elismerése mint zsidó állam valmint Jeruzsálem elismerése Izrael fővárosaként – saját államuk legyen, melynek fővárosa a Kelet-Jeruzsálem peremén lévő Abu Dísz. Ez az állam azonban nem lenne jogosult hadsereg fenntartására és katonai szerződések aláírására, és Izrael ellenőrizné a határait.

A palesztin fél még a terv előkészítési fázisában, látatlanul elutasította a tervet.

A Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász múlt hónapban kijelentette, hogy felmondja az összes Izraellel és Egyesült Államokkal kötött megállapodást, ideértve a zsidó állammal folytatott biztonsági együttműködést is, Netanjahu Júdea és Szamária egyes részeinek annektálására tett ígérete miatt.

„A Palesztinai Felszabadítási Szervezet és a Palesztin Állam mostantól mentesül az amerikai és az izraeli kormányokkal kötött összes megállapodás és egyetértés, valamint az ezen megállapodásokon alapuló valamennyi kötelezettség alól, beleértve a biztonsági megállapodásokat is”, mondta Abbász a palesztin vezetőkkel tartott találkozón Rámalláhban, a kormány hivatalos hírügynöksége, a Wafa szerint.

Mohammad Stajje, a Palesztin Hatóság miniszterelnöke kedden kijelentette, ha Izrael annektálja Júdea és Szamária bármely részeit, az a Palesztin Hatósággal kötött megállapodások súlyos megsértését jelenti, és a palesztinok válaszul egyoldalúan kihirdetik államukat az 1967-es hatnapos háború előtti tűzszüneti vonalak szerint, melynek fővárosa Kelet-Jeruzsálem és felszólítják a nemzetközi közösséget, hogy ismerje el.

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .