A botrány után a hadsereg közzétette az ultraortodox besorozottak számát a 2018 július és 2019 december közötti időszakra, de jelezte, valószínűleg pontatlan

0

ujkelet.live

Az izraeli hadsereg kedden új statisztikákat tett közzé az ultraortodox besorozottak számáról 2018. július és 2019. december között, ám hangsúlyozták, hogy a számadatok valószínűleg pontatlanok.

A hadsereg becslése szerint, amelyről azt mondta, eredendően hibás, 1788 ultraortodox férfi csatlakozott a hadsereghez a 2018-os felvételi év során, 2018. július és 2019. június között. További 983-at soroztak be a 2019-es felvételi év első felében, július és december között.

A katonaságnak 2016 óta nem tűznek ki kvótát az ultraortodox besorozásra vonatkozóan, azonban a kedden közzétett adatok azt mutatják, hogy messze elmaradnak a kormány által korábban megkövetelt számoktól. Utoljára, 2016-ban, a követelmény 3200 ultraortodox besorozása volt.

„Tekintettel arra a tényre, hogy a beszámolási kötelezettség jogilag rögzítve van, az Izraeli Védelmi Erők benyújtotta riportjait [Beni Gantz védelmi miniszternek]. Előzetesen és egyértelműen hangsúlyozni kell, hogy az Izraeli Védelmi Erők nem képes pontos jelentéssel szolgálni”, közölte a katonaság.

A hadsereg szerint a pontos számok ellenőrzésének jelenlegi problematikája abból fakad, hogy az alapul szolgáló adatok az oktatási rendszertől származnak, amely a hatáskörén kívül esik, így valódiságat nem tudja ellenőrizni.

A Kan közszolgálati műsorszóró decemberi riportját követően Aviv Kochavi vezérkari főnök vizsgálatot rendelt el az ultraortodox besorozattak hibás számadatai miatt, a bizottság vezetésével pedig Roni Numa közelmúltban nyugdíjba vonult vezérőrnagyot bízta meg.

A februárban közzétett 7 évre visszamenőleg folytatott vizsgálat komoly ellentmondásokat talált az említett időszakban közzétett számadatok és a valós értékek között, elismerve, hogy ezek a hiányosságok a számadatok kiszámításáért felelős tisztek súlyos gondatlanságának, a parancsnokaik közönyének és az érintett adatbázisokban tapasztalt káosz következményei.

Numa 41 oldalas jelentése szerint a vizsgálat nem talált bizonyítékot arra, hogy a katonaság mint szervezet szándékosan megvezette volna a Knesszetet vagy a nyilvánosságot hamis számokkal, vagy hogy az érintett tisztviselőket politikai nyomás vagy pénzügyi ösztönzők motiválták. A hibás adatokat a súlyos gondatlanság mellett elsősorban az a nem egyértelmű meghatározás okozta, hogy a törvény szerint ki számít ultraortodoxnak.

A vizsgálat továbbá megállapította, hogy az Izraeli Védelmi Erők jelentései ellenére a hadsereg soha nem érte el a kormány által 2014-2018 között kiszabott ultraortodoxokra vonatkozó besorozási célokat, és az ultraortodox toborzottak száma egyáltalán nem növekedett a kérdéses időszakban.

„A vizsgálóbizottság súlyos szisztematikus, szakmai és parancsnoki hibát azonosított”, olvasható a jelentésben.

A vizsgálat azt is megállapította, hogy a vezető tisztek nem adtak közvetlen utasításokat a számok meghamisítására, bár az alacsonyabb rangú tisztek nyomást érezhettek a célok teljesítésére.

A nyomozás eredményeként Kochavi úgy döntött, hogy hivatalos megrovásban részesít három magas rangú tisztet, köztük az Izraeli Védelmi Erők Személyzeti Állományának Igazgatósága vezetőjét, Moti Almoz vezérőrnagyot, amiért nem felügyelték kellőképpen az ultraortodox besorozottak számának kalkulációs folyamatát.

A vizsgálóbizottság jelentése felszólította a hadsereget, hogy vizsgálja felül a mechanizmust, amivel az ultraortodox besorozottak számát kikalkulálja, és ne tegyen közzé nyilvánosan számadatokat, amíg nem győződött meg arról, hogy azok pontosak.

A pontos számadatok megállapítása szorosabb együttműködést követel meg a Védelmi és Oktatási Minisztériumok között, létrehozva egy digitális adatbázis, frissítve az ultraortodox intézmények listáját (amely 2014 óta nem történt meg), valamint a felügyeleti mechanizmusok fejlesztését.

A bizottság azt javasolta a kormánynak, hogy határozza meg pontosabban, hogy ki tekinthető jogilag ultraortodoxnak, és egy olyan stratégia kidolgozását szorgalmazta, amely pontosan meghatározza, hogy az ország miként kívánja kezelni ezt az ügyet.

A Kan decemberi riportja szerint az izraeli hadsereg éveken át hamis számokat tett közzé az ultraortodox közösségekből a hadsereghez csatlakozó személyek számáról, néha megduplázva vagy megtriplázva a valós adatokat, ezzel látszólag közelebb hozva az számokat a törvény által meghatározott kvótához.

A hadsereg média riportra reagálva kijelentette, hogy határozottan elutasítja azokat állításokat, miszerint a megnövekedett szám összehangolt erőfeszítés volt a törvényhozók és a nyilvánosság megtévesztésére, az adatok helytelensége mögött az a meghatározás áll, hogy ki tekinthető ultraortodoxnak.

A hadsereg szerint kezdetben megengedett volt beleszámítani azokat, akik legalább két éven át tanultak egy ultraortodoxként azonosított középiskolában, és azokat is, akiket a kalkulációk során úgy ítéltek meg, hogy ultraortodox életmódot folytatnak. Később viszont csak az első kritériumot teljesítők számítottak a törvény szerint az ultraortodox kategóriába.

A katonaság szerint a helytelen számokat a riportot megelőző hetekben egy belső felülvizsgálat során fedezték fel, és azonnal felhívták rájuk Kochavi figyelmét.

„Az állítás, miszerint az ultraortodox besorozási számadatok kitalációk, helytelen,” nyilatkozta akkoriban a hadsereg. „Az első áttekintés rámutatott, hogy eltérések mutatkoztak a számítási folyamatban, de ennek forrása, semmilyen formában és módon, nem egy arra irányuló széleskörű kísérlet volt a hadsereg részéről, hogy megtévesszen a számokkal.”

Az Izraeli Védelmi Erők Személyzeti Állományának Igazgatósága által kiszámított hibás számokat minden évben elküldték a vezérkari főnöknek, a védelmi miniszternek és minden egyéb releváns kormányzati szervnek, és közzétették a hivatalos jelentésekben.

A Kan-jelentés szerint, amely nem idézett forrást, a hadsereg a 2011–2017 közötti időszakban az ultraortodox besorozottak listájába foglalt olyanokat, akik nem voltak uktraortodoxok, néhány közülük még vallásos sem volt. 2011-ben például a katonaság 1200 újoncról számolt be, miközben a tényleges szám 600 volt. Azóta pedig hamisan növeli a létszámot, hogy úgy tűnjön, folyamatosan emelkedik. 2017-ben a tényleges szám 1300 volt, de az ultraortodox besorozási osztály 3 070-et jelentett.

Az ultraortox zsidók körülbelül 10%-át képezik Izrael népességének, a zsidó törvények szigorú értelmezésének betartása szerint élik életüket. Sokuk a katonai szolgálatot a fiatalok elcsábításának tekinti, amivel elhagyják az imádkozás és vallási tanulmányok zárt világát.

Évtizedes vita tárgya, hogy vajon a fiatal ultra-ortodox férfiaknak, akik szemináriumokon tanulnak, kötelezővé tegyék vagy sem a katonai szolgálatot, mint ahogy az kötelező az izraeli zsidó lakosság többi részének.

A 18. életév betöltése után a férfiaknak két évet és nyolc hónapot kell szolgálniuk a hadseregben, míg a nőknek két évet.

2017 szeptemberében a Legfelsőbb Bíróság eltörölte a vallásos tanulmányokat folytató ultra-ortodox férfiakat katonai szolgálat alól mentesítő törvényt, mondván, hogy aláássa a törvény előtti egyenlőség elvét.

A döntés felvetette annak a lehetőségét, hogy rákényszeríthetik őket a szolgálatra, mely súlyos politikai és társadalmi következményeket vonna maga után. A bíróság azonban egy évre felfüggesztette a határozatát, lehetővé téve a kormánynak egy új törvény előterjesztését. A kormány többször is halasztást kért, legutóbb a választások miatt.

Az ortodox törvényhozók javaslata szerint minden izraeli számára katonai szolgálat alóli mentességet kell nyújtani, aki a Tóra tanulmányozására törekszik. „Ezen záradék célja annak tisztázása, hogy a Tóra-tanulmányok nem egy adott szektorhoz tartoznak, és nem korlátozódnak az ultraortodox közösség férfiaira és Tóra-tudósaira. Ennek eredményeképpen ez a törvényjavaslat megköveteli, hogy a védelmi miniszter biztosítsa, hogy a szolgálat elhalasztása mindenki számára biztosítva legyen, akinek szándékában áll jelentős időre elkötelezni magát a Tóra tanulmányozására.”

Az április 9-i választásokat követően Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek nem sikerült május 29-ig elsimítani a Jiszráel Beitenu és az ultraortodox pártok közötti vitát a besorozási törvénytervezet kapcsán és kihirdetni az új kormányt, a képviselők megszavazták a Knesszet feloszlatását.

A szeptember 17-i választásokon a Beni Gantz vezette Kék-Fehér 33 széket nyert, egyel többet, mint Netanjahu Likud pártja. A Jiszráel Beitenu pedig ötről nyolcra növelte székei számát.

Liberman koalícióhoz való csatlakozásának egyik feltétele az ő védelmi minisztersége alatt megfogalmazott ultraortodox besorozási tervezet egy betű megváltoztatása nélküli elfogadása volt.

A márciusi harmadik választások után azonban a Likud és a szétbontott Kék-Fehér egységkormányt hozott létre. A koalícióban helyet kaptak többek között Netanjahu ultraortodox szövetségesei, a Sasz és a Jahadut Hatora míg Liberman ellenzékbe került.

Gantz védelmi miniszter kedden arra kérte a Legfelsőbb Bíróságot, hogy ismét adjon halasztást, mivel az új kormánynak nem volt ideje kidolgozni az új besorozási törvényt. Az Izraeli Védelmi Erők szerint az ultraortodox besorozási kérdést a következő napokban tervezik megtárgyalni Gantzcal.

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .