Netanjahu – Gantz kormány: első munkanap

1
Beni Gantz, védelmi miniszter és alternatív miniszterelnök. Beiktatási beszéd- védelmi minisztérium, 18/06/2020. Forrás: Beni Gantz / Twitter

Az egységkormány beiktatása és eskütétele után a kabinet már tegnap este munkába állt. Az előző kormányból csak Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek, Arije Deri belügyminiszternek (Sasz) és Juvál Steinitz (Likud) energiaügyi minisztenek nem kellett költöznie, egyébként az egész kabinet kicserélődött.

A minisztériumok átadása az eskütétel után, már tegnap este elkezdődött és hétfőn a helyzetre való tekintettel visszafogottabb ünnepléssel folytatódott tovább.

Beni Gantz másfél évig lesz alternatív miniszterelnök és védelmi miniszter majd a rotációs megállapodás értelmében átveszi Benjamin Netanjahu miniszterelnöktől a stafétát. Addig is, mint alternatív miniszterelnök saját miniszerelnöki hivatallal rendelkezik, a védelmi miniszteri iroda mellett.

Tegnap este a kormány beiktatása után formálisan a volt védelmi miniszter, Naftali Bennett (Jamina) találkozott Gantzcal, majd Gantz fogadta első vendégét, Aviv Kochavi vezérkari főnököt.

Gantz első munkanapján személyesen fogadta a 2015-ös gázai Erős Szikla-hadművelet során megölt két katona, Hadar Goldin és Oron Saul valamint az övezetbe önként belépő Abera Mengistu és Hisham a-Sayed izraeli állampolgárok szüleit, megígérve nekik, hogy hazahozza fiaikat.

Az új kormány Egyiptom közvetítésével tovább folytatja a tárgyalásokat a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezettel egy lehetséges fogolycseréről.

A kora esti órákban tartott beszédet és ünnepélyes keretek között vette át Amir Ohana (Likud) a közbiztonsági valamint Beni Gantz a védelmi minisztérium vezetését.

A Gantz-koalícióhoz tartozó szintén kulcsminisztériumot, a külügyi portfóliót a volt vezérkari főnök, Gabi Askenázi vette át Jiszráel Katztól (Likud), aki a pénzügyminisztérium élén folytatja politikai karrierjét.

Askenázi, mint az ország fő diplomáciai képviselője első hivatalos nyilatkozatában kiemelte az Egyesült Államok és a zsidó állam közötti különleges szövetséget és hangsúlyozta, hogy a Donald Trump féle béketerv egy jelentős mérföldkő, történelmi lehetőség Izrael határainak kialakítására.

A koalíciós megállapodás szerint Netanjahu vitára, és esetlegesen július elseje után parlamenti szavazásra bocsáthatja a Trump-kormánnyal koordinált annektálással kapcsolatos megállapodásokat. Az annektálás ügyének viharos visszajelzéseire utalva Askenazi kijelentette, hogy rendkívül fontosnak tartja a Jordánia és Egyiptom közötti kapcsolatok javítását, mivel „ők a legfontosabb szövetségesek a térség kihívásainak kezelésében.” A külügyminiszter továbbá úgy véli, a béketervet az amerikai kormánnyal közös egyetértésben, ugyanakkor Izrael startégiai szempontjait szem előtt tartva, kell végrehajtani.

Az egyoldalú annektáláshoz ragaszkodó Jamina szövetség Bennettel, a volt védelmi miniszterrel együtt, a sikertelen koalíciós tárgyalások következtében kénytelen volt átülni az ellenzék soraiba. Rafi Peretz, aki az utolsó percben lépett ki a Jaminából és csatlakozott a Zsidó Otthon egyetlen mandátumával a Likud koalícióhoz, az eskütétel előtt először a Siratófalnál imádkozott.

Rafi Peretz jól imádkozott ugyanis a Likud koalícióval való egyesülés után megkapta a Jeruzsálem – ügyi minisztériumot és első munkanapján már találkozott is Mose Lionnal, a főváros polgármesterével.

Peretz utolsó órában történt kiugrását saját pártja is alig tudta követni. Peretz pedig úgy írta alá a miniszterelnökkel és a Likuddal a koalíciós megállapodást, hogy a Zsidó Otthon még nem ratifikálta azt. Az egyszemélyes koalíció utólagos elfogadására a párt ügyvezetője szólította fel a tagokat. A szavazást a rendelkezésre álló rövid idő miatt nem tudták megszervezni az eskütétel előtt, így szerdára halasztották. A koronavírus miatti gyülekezési korlátozásokat szem előtt tartva négy szavazó helyiséget fognak megnyitni az ország különböző pontjain.

A koronaválság kezelése kapcsán sok kritikát kapott és végül az egészségügyi portfolióról lemondó Jáákov Litzman (Jahadut Hatora) a Kan közszolgálati csatornának adott interjúban úgy vélte, hogy a kormány túlreagálta a pandémiával kapcsolatos intézkedéseket. Litzman szerint a minisztérium, azóta szintén lemondott ügyvezető igazgatójának, Mose Bár Szimán Tovnak köszönhetően a kormány túlzott intézkedéseket hozott, kiemelve a zsinagógák bezárását, miközben a kevés számú halálozás és a fertőzött betegek más országokhoz viszonyított alacsony számával érvelt.

Bár Szimán-Tov a kövezetkezőt reagálta: „tiszteletben tartva Litzman minisztert és véleményét, és nagymértékű hozzájárulását a vírus elleni küzdelemhez, azt hiszem, hogy megfontoltan cselekedtünk és ilymódon sok ezer ember életét menthettük meg”.

Litzman lemondott ugyan az egészségügyi minisztériumról, de helyette megkapta a lakásügyi tárcát.

A Kneszetben zajló politikai élet ritkán zajlik csendes egyetértésben, így a Netanjahu – Gantz kormány első napja sem lehetett kivétel a szóváltás alól.

Amir Peretz (Munkapárt) a Gantz koalíció gazdasági és iparügyi minisztere nyitó beszédében új távlatokat villantott az ország gazdasági életében, amire nem mindenki volt vevő főleg az ellenzék soraiban.

Peretz utalva az ellenzékbe kényszerülő Jamina képviselőire azt találta mondani, „a sertés-kapitalizmus szélsőséges gazdasági pozícióit betöltők hatalma az előző kormányokhoz képest most kisebb lett, ami nagyobb esélyt ad nekünk az emberarcú gazdaság koncepciójának továbbfejlesztésére”.

Matan Kahane, Jamina képviselő Twitteren válaszolt Peretznek, mondván, „sertés-szocializmus az, amikor az állami pénzeszközöket a Mapai munkatársaknak elosztó csoport visszatér a gazdaság legfontosabb pozícióba. Szomorú nap az izraeli gazdaság számára” – utalva ezzel a Peretz beszédében elhangzott “sertés – kapitalizmus” szóhasználatra.

A frissen beiktatott gazdasági miniszter szintén Twitteren tovább folytatta: „Ma nagy felelősségérzettel lépek be a Gazdasági és Iparügyi Minisztériumba. Feladatom mindent megtenni azért, hogy minden izraeli tudja, hogy nincs egyedül, és hogy az ország mellette áll. A koronaválság lehetőséget teremt arra, hogy az izraeli gazdaságot emberarcú gazdasággá alakítsuk. Olyan gazdasággá, amelyben minden polgár tudni fogja, hogy léteznek világos és alkalmazható tervek.”

A vita tovább folytatódott Ajelet Saked, szintén Jamina ellenzék kifakadásával: „az ilyen válságok leküzdéséhez kapitalista gazdaságra van szükség, és a kormánynak kell gondoskodnia arról, hogy az emberek ne essenek bele a pénz csapdájába. Az emberek, azok az emberek. Nem a munkatársak, nem az üzletemberek. Kapitalista gazdaság nélkül Izrael sokkal rosszabb helyzetben volna, és most az első dolog, amit meg kell tenni, az a gazdaság megnyitása.”

1 komment

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .