Rivlin elutasította Gánc kéréset, nem hosszabbítja meg a mandátumot

2
Beni Gánc, a Kék-Fehér vezetője 2019. november 20. Fotó: youtube

ujkelet.live

Reuven Rivlin elnök vasárnap közölte a kormányalakítással megbízott Beni Gánccal, hogy nem teljesíti a mandátum 14 nappal való meghosszabbítására irányuló kérvényét.

A Kék-Fehér vezetőjének 28 nap állt rendelkezésre, hogy működőképes kormányt alakítson, a megbízatása hétfőn automatikusan lejár.

Rivlin a döntés előtt beszélt Gánccal és Benjamin Netanjahu ügyvivő miniszterelnökkel is.

„Ha a két fél holnap éjfélig nem írja alá a megállapodást, és ha az egyes jelöltekre vonatkozó ajánlások száma nem változik, akkor a kormányalakítás feladata visszakerül a Kneszethez, és kezdetét veszi a 21 napos időszak, amelynek során a Kneszet tagjai többséget alkotva (legalább 61 képviselő) javasolhatnak egy jelöltet a kormány megalakításához, melyre a jelöltnek 14 nap áll majd rendelkezésre”, olvasható Rivlin irodájának nyilatkozatában.

„Ha a fennmaradó kezdeti idő alatt, amely Gánc rendelkezésére áll a kormány létrehozására, a körülmények megváltoznak, és a felek meghosszabbítás iránti kérelmet nyújtanak be az elnökhöz, hogy segítsen abban, hogy megállapodásra jussanak, az elnök újból megfontolja a döntését.”

A Kék-Fehér szerint folytatják a tárgyalásokat a Likuddal.

A Likud ezzel egy időben levélben sürgette Rivlint, hogy Netanjahut bízza meg a kormányalakítással.

Rivlin bejelentése után petíció érkezett a Legfelsőbb Bírósághoz Netanjahu esetleges kormányalakítási megbízása ellen. Bár Netanjahu tárgyalás elé néz a korrupciós ügyei miatt, a Legfelsőbb Bíróság eddig nem kívánt foglalkozni a kérdéssel, mert nem találta aktuálisnak.

A bíróság este ismét elutasította a petíciót, mondván, még mindig túl korai a kérdéssel foglalkozni.

A Likud és a Kék-Fehér közötti megállapodás-tervezet szerint 18 hónapig Netanjahu lenne a miniszterelnök, majd 18 hónapig Gánc.

Bár múlt hétfőn úgy tűnt, aláírják a megállapodást, Netanjahu az utolsó pillanatban visszatáncolt.

A média szerint a feleknek nem sikerült zöld ágra vergődni Júdea és Szamária mielőbbi annektálásának kérdésében, valamint az új Kneszet-elnök személye és az új bírák kinevezésének ügyében. Utóbbi Netanjahunak kulcsfontosságú ügy.

A kormányzó Likud párt elnöke Izrael történetének leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnöke. Valamint ő az első miniszterelnök aki ellen hivatali ideje alatt vádat emeltek.

A koronavírus miatt Amir Ohana megbízott igazságügyi miniszter mácius 15-én a bíróságokat vészhelyzeti üzemmódba helyezte, így Netanjahu két nappal később esedékes tárgyalása elhalasztásra került. Az új időpont: május 24. délután 3 óra.

Avichai Mandelblit főügyész november 21-én közölte, hogy vádat emel Netanjahu ellen három korrupciós ügyben: a 4000. sz. ügyben vesztegetés, csalás és bizalommal való visszaélés, az 1000-es és 2000-es sz. ügyekben pedig csalás és bizalommal való visszaélés miatt.

Netanjahu tagadta, hogy bűncselekményt követett el, és kijelentette, hogy az egész egy puccskísérlet a megbuktatására, és vizsálat indítására szólított az ügyeivel foglalkozó nyomozók és ügyészek ellen.

Szombaton benyújtott kérelmében Gánc megemlítette a koronavírus-járványt és a Pészachot, amelyek késleltetik a kormány létrehozására irányuló tárgyalásokat, és azt mondta, továbbra is egységkormány megalakítására törekszik Netanjahuval, amiért politikai és személyes árat is fizetett, utalva a Kék-Fehér frakcióinak szétbontására. Valamint optimizmusának adott hangot, mondván, a felek „közel állnak a megegyezés aláírásához”.

Este azonban Juvál Steinitz energiaügyi miniszter és Jiszráel Katz külügyminiszter felszólította Rivlint, hogy azonnal adja át a kormányalakítás mandátumát Netanjahunak.

Netanjahu este a médián keresztül üzent Gáncnak, hogy folytassák a tárgyalásokat, a Kék-Fehér azonban ragaszkodott ahhoz, hogy csak a korábban elfogadott megállapodás aláírása esetén hajlandóak összeülni.

Vasárnap délelőtt Orli Levy-Abekaszisz (Geser) szintén felszólította az elnököt, hogy Netanjahut bízza meg a kormányalakítással, és számítsa bele őt is a miniszterelnököt támogató jobboldali blokkba.

Levy-Abekaszisz múlt hónapban vált ki a mostanra szintén megszűnt Munkapárt-Geser-Merec szövetségből arra hivatkozva, hogy ellenzi a Gánc vezette potenciális kisebbségi kormány létrehozását, mely a túlnyomórészt arab képviselők alkotta Egyesült Lista külső támogatására szorul. Azonban az első fordulóban senkit nem javasolt a miniszterelnöki posztra.

„Gantz kérése az elnökhöz a mandátum meghosszabbítására egy bejelentés arra vonatkozóan, hogy nem tud kormányt alkotni”, írta Levy-Abekaszisz Facebookon, három okot említve, amelyek miatt Netanjahunak kell megkapnia a mandátumot: Likud a Kneszet legnagyobb pártja; a miniszterelnök blokkja a legnagyobb 59 képviselővel; és az átmeneti kormány továbbra is működik, és nem bomlik fel.

Gánc március 26-án elindította a Kék-Fehér szétválási folyamatát, miután saját magát jelölte a Kneszet elnöki posztjára, hogy életben tartsa a Netanjahu Likud pátjával folytatott egységkormányra irányuló tágyalásokat.

A Kék-Fehér a Gánc vezette Hoszen Leiszráel, a Jáir Lapid vezette Jes Atid illetve a Mose “Bogi” Jáálon vezette Telem pártokból áll.

Lapid és Jáálon Gánc döntését követően még a szavazás előtt benyújtották kilépési kérvényüket. A Kék-Fehér név Gáncnál maradt, Lapid és Jáálon Jes Atid-Telem formációban folytatja a Kneszetben.

Pnina Tamano-Shata a Jes Atidból Gánchoz igazolt, míg Gadeer Mreeh a Hoszen Leiszráelből a Jes Atidba.

A Telem két tagja, Cví Hauser és Joáz Hendel Derech Erec néven új formációt alakított és csatlakozott Gánchoz.

Hauser és Hendel tiltakozása miatt nem sikerült Gáncnak kisebbségi kormányt alakítania, ami a többnyire arab törvényhozók alkotta Egyesült Lista külső támogatására támaszkodott volna. Mindkét képviselő dolgozott anno Netanjahu alatt.

A Kék-Fehér mácius 2-i választásokon 33 széket nyert. A szétválással a Hoszen Leiszrael 18 széket míg a másik két frakció 15 széket tudhat magáénak.

Gáncék eredetileg a Jes Atid frakció tagját, Meir Cohent kívánta kinevezni Kneszet elnöknek, és a pozíciót arra használták volna, hogy megszavaztassanak egy olyan törvényjavaslatot, ami megakadályozza, hogy vádemelés alatt álló képviselőt, mint pédául Benjamin Netanjahut, kormányalakítással bízhassanak meg.

A Likud elítélte a kezdményezést és többször is kijelentette, hogy Cohen megválasztása azonnal véget vet a Kék-Fehérrel zajló egységkormány létrehozására törekvő tárgyaloknak.

Netanjahu jobboldali blokkja (Likud, az ultraortodox Sasz és Jahadut Hatora valamint a nemzeti-vallásos Jamina) ígéretet tett, hogy megszavazza Gánc jelölését Cohen helyett a Kneszet elnöki posztjára. Gánc pedig úgy döntött, az egységkormány érdekében hagyja feloszlani a politikai szövetséget, amely az elmúlt évben megszilárdította pozícióját mint Netanjahu Likudjának alternatívája.

Miután Gánc benyújtotta a jelentkezését Lapid Jes Atid frakciója jelezte, hogy nem vesz részt a plenáris ülés szavazásán.

Március 15-én Gánc megszerezte 61 képviselő támogatását és ezzel megkapta a kormányalakítás mandátumát.

A helyzet iróniája, hogy a 61 támogató (Kék-Fehér, Munkapárt-Merec, Jiszráel Beitenu és az Egyesült Lista) többsége nem szándékozott megszavazni Gáncot Kneszet-elnöknek, hogy folytathassa az egységkormány létrehozására irányuló erőfeszítéseket.

A Kék-Fehér márciusi választásokon hangoztatott ígérete többek között az volt, hogy nem ülnek semmilyen körülmények között olyan kormányba, aminek az élén Netanjahu áll.

2 Kommentek

  1. Ha egy ruhán folt esik, azt ki kell mosni, mielőtt újra felveszik. Netanjahu ügyeit is előbb tisztázni kell, azután lehet gondolkozni, hogy újra uralkodjon-e. Addig pedig “van másik”, vagyis Ganz a min.elnök jelölt. Ez ilyen egyszerű!!!!!!!

  2. Most már egyértelmű, hogy a jelenlegi áldatlan helyzetért Natanjahu a felelős.”Natanjahu az utólsó pillanatban visszatáncolt”.

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .