Pénzügyminisztérium: a költségvetési hiány kiugró növekedése várható

0

Ziva/ujkelet.live

A Pénzügyminisztérium múlt héten nyilvánosságra hozott jelentése szerint, a koronavírus válság miatt az elkövetkező hónapokban a költségvetési hiány kiugró növekedése várható.

Az államháztartás költségvetésének tizenkét hónapra számított hiánya március végére elérte a 4%-ot az előző hónap 3,1% -os értékéhez képest viszonyítva, közölte a Pénzügyminisztérium. A hirtelen megugró deficit magában foglalja az állami kiadások növekedését és az adóbevételek csökkenését a koronavírus-krízis és a gazdaság befagyasztásától kezdődően.

A márciusi hiány 15,9 milliárd sékel volt a 2019 márciusi 3,6 milliárd sékelhez képest. Az adóbevételek márciusban 17,6% -kal, az államháztartási bevételek pedig 8,1% -kal csökkentek 2019 márciusához képest.

A bevételek legnagyobb mértékű csökkenését az okozta, hogy a Nemzeti Biztosítási Intézet (Bituach Leumi) az államkötvények kiváltásával az állampénztárból pénzt irányított át a munkanélküli segélyek kifizetésére.

A Nemzeti Bank múlt héten közzétett adatai azzal számolnak, hogy idén az izraeli gazdasági növekedés 5%-kal fog csökkenni, jövőre pedig 9% -kal fog emelkedni.

A Nemzeti Bank 2015 óta nem csökkentett kamatot, a bank Monetáris Bizottsága a koronavírus pandémiára és a várható globális recesszióra reagálva múlt héten azonban úgy döntött, hogy csökkenti a kamatlábat 0,25% -ról 0,1% -ra. A kamatvágás érdekessége, hogy a Nemzeti Bank vezetője, Amir Jaron hivatalba lépése után egy hónappal pontosan 0,1%-ról emelte 0.25%-ra a kamat értékét 2018-ban.

A Nemzeti Bank szerint a koronavírus-válság miatt megszakadt természetes növekedési trend és következtében a gazdaság több mint egyharmadának befagyasztása, a magánfogyasztás mintegy 25% -os csökkenése és a több mint egymillió munkavállaló által igényelt munkanélküli segélyek kifizetése indokolta a Monetáris Bizottság beavatkozását.

A nemzetközi méretű pénzügyi válság itthon és világszerte a tőkepiacok sokkjához vezetett, a részvényárak meredek zuhanásával a volatilitás és a kockázat növekedésével. Az államkötvények hozamának és a vállalati kötvények különbözetének meredek növekedését a Nemzeti Bank közbelépésével és a befektetési alapok kivonásával sikerült megállítani.

A sékelt illetően a Nemzeti Bank szerint az árfolyam rendkívüli ingadozást mutat a dollár likviditási nehézségei miatt. A Nemzeti Bank által végrehajtott csereügyletek mérsékelték az ingadozást, miközben a sékel 5,8% -kal gyengült a dollárral szemben.

A kialakult pandémia-pénzügyi válság megoldására jelenleg még nem létezik úgynevezett “bejáratott” modell, a zsidó állam még háború idején is aktív gazdasággal működött, a cégek nem zártak be és a munkahelyek még ha visszafogottan is, de folyamatos megélhetést tudtak biztosítani.

A koronaválság utáni időszakra a gazdaság fokozatos újraélesztésére a Pénzügyminisztérium, a Nemzeti Bank, a Nemzeti Gazdasági Tanács, a Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium valamint az Egészségügyi Minisztérium képviselőiből álló csoport által készített tanulmány eddig ismert részletei szerint a legoptimistább számítások alapján is 400ezer munkanélkülivel számolnak.

A fokozatos piacnyitás és a visszatérés a rendszeres tevékenységekhez oly módon, hogy a fertőzés kockázata minimális maradjon, ugyan jó hatással lesz a növekedésre, de nem enyhíti jelentősen a munkanélküliséget, különösen az alacsony fizetésű munkavállalók esetében.

A kormány szakmai tanulmányában megjelölt négylépcsős fokozatos piacnyitás során a tervek szerint a Pészach ünnepe után az első két hétben a munkahelyeken megengedett munkavállalók aránya 50% -al növelhető valamint az üzletek és a nyitott bevásárlóközpontok korlátozásokkal újból kinyithatnak. Az óvodák és a speciális oktatási központok ismét működhetnek és az izraeliek munka és élelmiszvásárlás mellett más okokból is elhagyhatják majd otthonaikat.

A második szakaszban (május 3–17.) az 1–3. osztályba tartozó általános iskolások már járhatnak iskolába és a korlátozások betartásával a bevásárlóközpontok és piacok ismét kinyithatnak. A harmadik szakaszban, május 17-től kezdve újból működhetnek az olyan kis létszámú szabadidős és szórakoztató helyek, mint a fitnesz klubok, természetvédelmi területek, könyvtárak, múzeumok, valamint bérelt nyaralók kivételt képeznek a sportstadionok, színházak és mozik. A negyedik szakaszban, pedig a tervek szerint május 31-től kezdve minden vállalkozás újból kinyithat.

A tanulmány nem tesz említést a nemzetközi légiforgalom újraindításának időpontjáról és a tanulmányban megnevezett dátumok ellenére a kormány eddig még nem hozott döntés az időzítésekről, de valószínű, hogy az újraindítás feltételét a napi száznál kevesebb regisztrált fertőzötthöz fogja kötni.

A tanulmány elkészítése előtt azonban az is nyilvánvaló volt, hogy a túlélés szempontjából húzóágazat lesz a startup és a techszektor, mivel könnyen át tudtak állni az otthoni munkavégzésre, hasonlóan a bankszektorhoz valamint az ügyvédi irodákhoz. A vírusválság legnagyobb vesztesei pedig a turizmus és a szállodaipar, amelyek újraindításának időpontja egyelőre kétséges.

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .