Lemondott a Knesszet elnöke

ujkelet.live

Juli Edelstein (Likud) Knesszet-elnök szerdán bejelentette lemondását, miután a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy szerdáig meg kell tartani a leváltására irányuló szavazást. Edelstein azonban nem hajtja végre a bíróság határozatát és nem tartja meg a szavazást.

A lemondás 48 órán belül lép érvénybe, így a Knesszet csak a jövő héten szavazhat az elnök utódjáról. A Beni Gánc vezette Kék-Fehér vizsgálja a protokoll megkerülésének lehetőségét.

A Knesszet jogi tanácsadója, Ejál Jinon közölte Edelsteinnel, hogy a lemondása még nem hatályos, és a bírósági döntés értelmében ma meg kell tartania a szavazást. Edelstein azonban ezt megtagadta.

Mindeközben fekete zászlós tüntetés zajlik Edelstein ellen a Knesszetnél:

הסערה בכנסת ממשיכה: אדלשטיין התפטר אך לא העלה להצבעה את בחירת היו"ר החדש כפי שהטיל עליו בית המשפט. יועמ"ש הכנסתינון הודיע לבית המשפט כי לאדלשטיין אין כוונה לקיים את הצו וולהעלות היום להצבעה את בחירת יו"ר קבוע.⁠ בתגובה הוגשה עתירה לבג"ץ להכרזה על בטלות הכהונה של אדלשטיין לאלתר pic.twitter.com/fZZgLuMEhQ

— כלכליסט | Calcalist (@calcalist) March 25, 2020

A Knesszet-elnök továbbá azt mondta szövetségeseinek a 13-as csatorna szerint, hogy „A plenáris ülés elnapolásra került, és ez a történet vége. A Legfelsőbb Bíróság nem küldhet bírákat a plenáris ülés megnyitására, és remélem, nem viselkednek majd felelőtlenül és tiszteletlenül.”

Edelstein a lemondását bejelentő nyilatkozatában kijelentette, hogy „a Legfelsőbb Bíróság határozata aláássa a demokrácia alapjait”.

A kormányalakítás mandátuma múlt hét hétfőn Gánchoz került. Edelstein lépése lerövidíti a centrista-bal blokk idejét, hogy megszavazzon egy olyan törvényt, amely megakadályozza a három vádemeléssel sújtott Benjamin Netanjahu ügyvivő miniszterelnöknek, hogy folytathassa politikai karrierjét, mint az ország vezetője, mielőtt Gánc kormányalakítási megbízatása lejár.

A Mozgalom a Minőségi Kormányzásért és más szervezetek a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak, hogy a szavazást késlekedés nélkül meg lehessen tartani.

„Egy olyan valakinek, aki személyes árat fizetett és éveket töltött börtönben, hogy Izraelben éljen, nem kell magyarázkodnia. Cionista zsidó demokrataként, aki a maradi rendszerek ellen harcolt, és mint Knesszet-elnök nem engedhetem, hogy Izrael anarchiává váljon”, mondta Edelstein, hozzátéve, hogy a Legfelsőbb Bíróság ellene hozott ítélete „nem a törvényre, hanem egy radikális egyoldalú értelmezésre épül.”

„A Legfelsőbb Bíróság határozata ellentmond a Knesszet protokolloknak, megsemmisíti a Knesszet működését, és az igazságszolgáltatás nyilvánvaló és hamis beavatkozását képezi a törvényhozói hatáskörbe tartozó kérdésekbe. Ez a határozat példátlan károkat okoz a Knesszetnek és a nép szuverenitásának”.

Edelstein szerint a döntés súlyos és rossz, valamint veszélyes kulturális hanyatlást jelez.

„Nem veszek részt a polgárháborúban, és David Ben-Gurion örökségének megfelelően fogok cselekedni. Az izraeli állampolgároknak jelenleg egységkormányra van szükségük. Manapság kivülről a világjárvány veszélyeztet minket, miközben belülről a köztünk lévő szakadékok pusztítanak el bennünket. Ezen mindannyiunknak fölül kell emelkedni, és egyesülnünk kell. Ezúton lemondok a Knesszet elnökeként betöltött pozíciómról.”

A Legfelsőbb Bíróság hétfőn úgy határozott, hogy Edelsteinnek szerdáig össze kell hívnia a parlamentet a leváltására irányuló szavazás megtartására, miután elutasította az erre vonatkozó kérés meghallgatását, pedig azt 61 képviselő – a Knesszet többsége – az aláírásával szorgalmazta. A Kék-Fehér ezért a Legfelsőbb Bírósághoz fordult.

„Itt beavatkozást szükségeltetik”, olvasható a bírói testület döntésében – „mert e nélkül a demokratikus szerkezet és a parlamenti rendszerünk alapjai veszélybe sodródhatnak.”

„Egy állandó Knesszet-elnök megválasztására vonatkozó szavazás folyamatos megtagadása, aláássa a demokratikus folyamat alapjait”.

A határozat előtt a bíróság arra kérte Edelsteint, hogy adjon választ, hajlandó-e megtartani a szavazást szerdáig. Edelstein azonban nemmel válaszolt és kijelentette, hogy nem tud időpontot meghatározni, az majd a politikai kép alakulásától függ. Továbbá leváltása akadályozná a Likud és a Kék-Fehér közötti egységkormányra irányuló tárgyalásokat.

A Kék-Fehér a múlt héten azt nyilatkozta, hogy leállította a tárgyalásokat a Likuddal.

Amir Ohana megbízott igazságügy-miniszter, Netanjahu szoros szövetségese hétfőn csatlakozott a jobbldali hangokhoz és felszólította Edelsteint, szálljon szembe a Legfelsőbb Bíróság határozatával.

Ohana Twitteren azt írta: „Ha én lennék a Knesszet-elnök, azt válaszolnám: Nem.”

Ugyanakkor voltak más likudos képviselők, akik bár kritizálták a bíróság döntését, annak tiszteletben tartására szólítottak.

Edelstein múlt hét szerdán miután kézhez kapta a 61 képviselő aláírását tartalmazó levelet, mely az ülés összehívását és a szavazás megtartását követelte, megnyitotta a plenáris ülést, de csak annyira, hogy bejelentse, hogy hétfőig felfüggeszti. Döntését a koronavírussal és a Likud és a Kék-Fehér közötti tárgyalások elősegítésével magyarázta.

Edelstein döntése után a Kék-Fehér bejelentette, hogy a Legfelsőbb Bírósághoz fordulnak. A petíciót vasárnap tárgyalta a bíróság.

Edelstein vasárnap azzal fenyegetett, ha leváltják, akkor az ország felkészülhet a zsinórban negyedik választásokra. A Likud pedig azzal fenyegetett, hogy beszünteti az egységkormány alakítására irányuló tárgyalásokat a Kék-Fehérrel.

Avichai Mandelblit főügyész és a Knesszet jogi tanácsadója, Ejál Jinon azonban világossá tette, hogy a Knesszet nem zárható be a koronavírus vagy a Likud tárgyalási taktikája miatt.

A Knesszet hétfőn összeült a bizottságok felállításáról szóló szavazásra. Az ügyvivő kormány ellenzte a lépést, és Netanjahu jobboldali blokkja (Likud, az ultraortodox Sasz és Jahadut Hatora valamint a nemzeti-vallásos Jamina) bojkottálta az ülést.

A történtek előzménye, hogy Reuven Rivlin elnök múlt hétfőn Gáncot bízta meg a kormányalakítással.

61 képviselő ajánlásával a háta mögött az egyik első lépés Gánc részéről Edelstein lecserelésére irányult. Edelstein azonban vétójogát felhasználva megakadályozta, hogy ez a szavazás a bizottságok felállításáig megtörténjen. A Szabályozó Bizottság megalakulásának akadályozásával Edelstein a koronavírus-krízis kezelését felügyelő kormányzati bizottságok felállítását is leállította.

Edelstein azt akarta, hogy a Kék-Fehér és a Likud megállapodást kössön a bizottság összetételének arányairól, azonban az erre irányuló tárgyalások kudarcot vallottak.

A Kék-Fehér, Egyesült (arab) Lista, Jiszráel Beitenu és Munkapárt-Merec alkotta ellenzéki blokk 61 képviselőből áll, így minimális többséggel rendelkezik az átmeneti kormányt vezető lévő Likud, Sasz, Jahadut Hatora és Jamina 58 képviselőjévek szemben. A Geser képviselője, Orly Levy-Abekaszisz a választásokon a Munkapárt-Merec szövetség tagjaként indult, de a szavazás után 180 fokos fordulatot véve kilépett belőle.

A bizottságok kapcsán a Kék-Fehér a megszokott gyakorlatot akarta alkamazni, azaz a választásokon elért mandátumok arányai szerint felosztani, míg a Likud azt állította, hogy a koronavírus vészhelyzeti rendeletei miatt a bizottságba legfeljebb tíz törvényhozót vonhatnak be, és egyik félnek sem lehet többsége.

Edelstein leváltása megkönnyítené Gáncéknak a bizottságok létrehozását, és olyan törvények előzmozdítását, amik a három vádemeléssel sújtott Benjamin Netanjahu ügyvivő miniszterelnökre irányulnak. Az egyik megakadályozná, hogy vádemelés alatt álló Knesszet képviselőt miniszterelnökké nevezhessenek ki, míg a másik a miniszterelnöki posztot két terminusra korlátozná. Egy harmadik javaslat pedig lehetővé tenné a leváltását egy vádemelés alatt álló ideiglenes kormány miniszterelnökének.

Izraelnek több mint egy éve nincs működőképes kormánya. A tavaly áprilisban és szeptemberben tartott választások nem oldották fel a politikai patthelyzetet, így Netanjahu kezében maradt az ország irányítása.

A március 2-i választások szintén nem hirdettek egyértelmű győztest, de mivel Gánc több ajánlást gyűjtött be, így ezúttal ő kapta először a kormányalakítás lehetőségét, amire 28 napja van. Ha kifut az időből 14 nap hosszabbítást kérhet az elnöktől.