Lemondott a Knesszet elnöke

4
Juli Edelstein Knesszet-elnök sajtótájékoztatója 2020. január fotó: Youtube

ujkelet.live

Juli Edelstein (Likud) Knesszet-elnök szerdán bejelentette lemondását, miután a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy szerdáig meg kell tartani a leváltására irányuló szavazást. Edelstein azonban nem hajtja végre a bíróság határozatát és nem tartja meg a szavazást.

A lemondás 48 órán belül lép érvénybe, így a Knesszet csak a jövő héten szavazhat az elnök utódjáról. A Beni Gánc vezette Kék-Fehér vizsgálja a protokoll megkerülésének lehetőségét.

A Knesszet jogi tanácsadója, Ejál Jinon közölte Edelsteinnel, hogy a lemondása még nem hatályos, és a bírósági döntés értelmében ma meg kell tartania a szavazást. Edelstein azonban ezt megtagadta.

Mindeközben fekete zászlós tüntetés zajlik Edelstein ellen a Knesszetnél:

A Knesszet-elnök továbbá azt mondta szövetségeseinek a 13-as csatorna szerint, hogy „A plenáris ülés elnapolásra került, és ez a történet vége. A Legfelsőbb Bíróság nem küldhet bírákat a plenáris ülés megnyitására, és remélem, nem viselkednek majd felelőtlenül és tiszteletlenül.”

Edelstein a lemondását bejelentő nyilatkozatában kijelentette, hogy „a Legfelsőbb Bíróság határozata aláássa a demokrácia alapjait”.

A kormányalakítás mandátuma múlt hét hétfőn Gánchoz került. Edelstein lépése lerövidíti a centrista-bal blokk idejét, hogy megszavazzon egy olyan törvényt, amely megakadályozza a három vádemeléssel sújtott Benjamin Netanjahu ügyvivő miniszterelnöknek, hogy folytathassa politikai karrierjét, mint az ország vezetője, mielőtt Gánc kormányalakítási megbízatása lejár.

A Mozgalom a Minőségi Kormányzásért és más szervezetek a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak, hogy a szavazást késlekedés nélkül meg lehessen tartani.

„Egy olyan valakinek, aki személyes árat fizetett és éveket töltött börtönben, hogy Izraelben éljen, nem kell magyarázkodnia. Cionista zsidó demokrataként, aki a maradi rendszerek ellen harcolt, és mint Knesszet-elnök nem engedhetem, hogy Izrael anarchiává váljon”, mondta Edelstein, hozzátéve, hogy a Legfelsőbb Bíróság ellene hozott ítélete „nem a törvényre, hanem egy radikális egyoldalú értelmezésre épül.”

„A Legfelsőbb Bíróság határozata ellentmond a Knesszet protokolloknak, megsemmisíti a Knesszet működését, és az igazságszolgáltatás nyilvánvaló és hamis beavatkozását képezi a törvényhozói hatáskörbe tartozó kérdésekbe. Ez a határozat példátlan károkat okoz a Knesszetnek és a nép szuverenitásának”.

Edelstein szerint a döntés súlyos és rossz, valamint veszélyes kulturális hanyatlást jelez.

„Nem veszek részt a polgárháborúban, és David Ben-Gurion örökségének megfelelően fogok cselekedni. Az izraeli állampolgároknak jelenleg egységkormányra van szükségük. Manapság kivülről a világjárvány veszélyeztet minket, miközben belülről a köztünk lévő szakadékok pusztítanak el bennünket. Ezen mindannyiunknak fölül kell emelkedni, és egyesülnünk kell. Ezúton lemondok a Knesszet elnökeként betöltött pozíciómról.”

A Legfelsőbb Bíróság hétfőn úgy határozott, hogy Edelsteinnek szerdáig össze kell hívnia a parlamentet a leváltására irányuló szavazás megtartására, miután elutasította az erre vonatkozó kérés meghallgatását, pedig azt 61 képviselő – a Knesszet többsége – az aláírásával szorgalmazta. A Kék-Fehér ezért a Legfelsőbb Bírósághoz fordult.

„Itt beavatkozást szükségeltetik”, olvasható a bírói testület döntésében – „mert e nélkül a demokratikus szerkezet és a parlamenti rendszerünk alapjai veszélybe sodródhatnak.”

„Egy állandó Knesszet-elnök megválasztására vonatkozó szavazás folyamatos megtagadása, aláássa a demokratikus folyamat alapjait”.

A határozat előtt a bíróság arra kérte Edelsteint, hogy adjon választ, hajlandó-e megtartani a szavazást szerdáig. Edelstein azonban nemmel válaszolt és kijelentette, hogy nem tud időpontot meghatározni, az majd a politikai kép alakulásától függ. Továbbá leváltása akadályozná a Likud és a Kék-Fehér közötti egységkormányra irányuló tárgyalásokat.

A Kék-Fehér a múlt héten azt nyilatkozta, hogy leállította a tárgyalásokat a Likuddal.

Amir Ohana megbízott igazságügy-miniszter, Netanjahu szoros szövetségese hétfőn csatlakozott a jobbldali hangokhoz és felszólította Edelsteint, szálljon szembe a Legfelsőbb Bíróság határozatával.

Ohana Twitteren azt írta: „Ha én lennék a Knesszet-elnök, azt válaszolnám: Nem.”

Ugyanakkor voltak más likudos képviselők, akik bár kritizálták a bíróság döntését, annak tiszteletben tartására szólítottak.

Edelstein múlt hét szerdán miután kézhez kapta a 61 képviselő aláírását tartalmazó levelet, mely az ülés összehívását és a szavazás megtartását követelte, megnyitotta a plenáris ülést, de csak annyira, hogy bejelentse, hogy hétfőig felfüggeszti. Döntését a koronavírussal és a Likud és a Kék-Fehér közötti tárgyalások elősegítésével magyarázta.

Edelstein döntése után a Kék-Fehér bejelentette, hogy a Legfelsőbb Bírósághoz fordulnak. A petíciót vasárnap tárgyalta a bíróság.

Edelstein vasárnap azzal fenyegetett, ha leváltják, akkor az ország felkészülhet a zsinórban negyedik választásokra. A Likud pedig azzal fenyegetett, hogy beszünteti az egységkormány alakítására irányuló tárgyalásokat a Kék-Fehérrel.

Avichai Mandelblit főügyész és a Knesszet jogi tanácsadója, Ejál Jinon azonban világossá tette, hogy a Knesszet nem zárható be a koronavírus vagy a Likud tárgyalási taktikája miatt.

A Knesszet hétfőn összeült a bizottságok felállításáról szóló szavazásra. Az ügyvivő kormány ellenzte a lépést, és Netanjahu jobboldali blokkja (Likud, az ultraortodox Sasz és Jahadut Hatora valamint a nemzeti-vallásos Jamina) bojkottálta az ülést.

A történtek előzménye, hogy Reuven Rivlin elnök múlt hétfőn Gáncot bízta meg a kormányalakítással.

61 képviselő ajánlásával a háta mögött az egyik első lépés Gánc részéről Edelstein lecserelésére irányult. Edelstein azonban vétójogát felhasználva megakadályozta, hogy ez a szavazás a bizottságok felállításáig megtörténjen. A Szabályozó Bizottság megalakulásának akadályozásával Edelstein a koronavírus-krízis kezelését felügyelő kormányzati bizottságok felállítását is leállította.

Edelstein azt akarta, hogy a Kék-Fehér és a Likud megállapodást kössön a bizottság összetételének arányairól, azonban az erre irányuló tárgyalások kudarcot vallottak.

A Kék-Fehér, Egyesült (arab) Lista, Jiszráel Beitenu és Munkapárt-Merec alkotta ellenzéki blokk 61 képviselőből áll, így minimális többséggel rendelkezik az átmeneti kormányt vezető lévő Likud, Sasz, Jahadut Hatora és Jamina 58 képviselőjévek szemben. A Geser képviselője, Orly Levy-Abekaszisz a választásokon a Munkapárt-Merec szövetség tagjaként indult, de a szavazás után 180 fokos fordulatot véve kilépett belőle.

A bizottságok kapcsán a Kék-Fehér a megszokott gyakorlatot akarta alkamazni, azaz a választásokon elért mandátumok arányai szerint felosztani, míg a Likud azt állította, hogy a koronavírus vészhelyzeti rendeletei miatt a bizottságba legfeljebb tíz törvényhozót vonhatnak be, és egyik félnek sem lehet többsége.

Edelstein leváltása megkönnyítené Gáncéknak a bizottságok létrehozását, és olyan törvények előzmozdítását, amik a három vádemeléssel sújtott Benjamin Netanjahu ügyvivő miniszterelnökre irányulnak. Az egyik megakadályozná, hogy vádemelés alatt álló Knesszet képviselőt miniszterelnökké nevezhessenek ki, míg a másik a miniszterelnöki posztot két terminusra korlátozná. Egy harmadik javaslat pedig lehetővé tenné a leváltását egy vádemelés alatt álló ideiglenes kormány miniszterelnökének.

Izraelnek több mint egy éve nincs működőképes kormánya. A tavaly áprilisban és szeptemberben tartott választások nem oldották fel a politikai patthelyzetet, így Netanjahu kezében maradt az ország irányítása.

A március 2-i választások szintén nem hirdettek egyértelmű győztest, de mivel Gánc több ajánlást gyűjtött be, így ezúttal ő kapta először a kormányalakítás lehetőségét, amire 28 napja van. Ha kifut az időből 14 nap hosszabbítást kérhet az elnöktől.

4 Kommentek

  1. Bibi és ö is korrupt,huzzák az idöt és semmilyen becstelenségtöl nem riadnak vissza. Tiz évet kellene adni nekik,mert nem érdekli öket a hazájuk és a népük csak az hogy ellehetetlenitsék a Bibi elleni igaz vádakat. És még ök beszélnek igazságrol.

  2. Netanyahu az elmult 50 ev legsikeresebb miniszterelnoke. Ganc es Lapid nulla, az ellensegre, a terroristakra tamaszkodva tudnanak csak kormanyozni.
    Tragedia lenne, ha elernek celjukat.

  3. A törvény az törvény. Jogállamban ez nem lehet kérdés. Ha Natanjahu kész lenne az egységkormány létrehozására, már régen megalakulhatott volna. Nem kell hozzá csak a Kék-Fehér meg a Likud. Nem kellenek az arab pártok sem, és az apró szélsőséges vallásos pártok sem. Két akadálya van az egységkormány megalakulásának: 1: Natanjahu nem veszi tudomásul, hogy aki ellen büntetőeljárás van folyamatban, az nem lehet miniszterelnök 2: Natanjahu nem hajlandó lemondani a szélsőséges vallási pártokról, amelyek sokkal nagyobb befolyást igényelnek maguknak, mint ami a választói akarat szerint járna nekik.

  4. Az izraeli parlament neve többször is h i b á s a n jelent, így: Knesszet. A modern beszélt héber nyelv sohasem kettőzi a mássalhangzó. Helyesen így kellett volna írni: K n e s z e t. Mi az hogy URL?

Leave a Reply to Yoe Cancel reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .