A Legfelsőbb Bíróság elutasította a Netanjahu kormányalakítását megakadályozni kívánó petíciót

1
Benjamin Netanjahu miniszterelnök a Likud kampányindítóján Ramat Ganban 2019. március 4. Forrás: Twitter

ujkelet.live

A Legfelsőbb Bíróság csütörtökön elutasította a petíciót, amely Benjamin Netanjahu ügyvivő miniszterelnök következő kormányalakítási megbízatásának megakadályozásra szólít az ellene benyújtott korrupciós vádemelésekre hivatkozva.

A bíróság kijelentette, hogy nem hoz döntést az ügyben, mert az időzítés „korai”.

A Legfelsőbb Bíróság elnöke, Ester Hayut által vezetett bizottság szerint túl korai lenne döntést hozni, mivel a választások még nem zajlottak le, és kijelentette, hogy a petíció relevánsabb lehet, ha és amennyiben Netanjahut a választások után kormányalakítással bízzák meg.

„A kormányra vonatkozó alaptörvény szerint: az elnök az a felhatalmazott fél, aki a Knesszet egyik tagját a kormány összeállításának feladatával megbízza. Mivel a választásokra még nyilvánvalóan nem került sor, és azok eredményei még nem ismertek, az elnök még nem konzultált a frakciók képviselőivel, és az előterjesztett kérdést még nem tették fel,” olvasható a döntésben.

„Ezért, még ha maga a jogi kérdés egy fontos kérdés, elméleti és a döntés meghozatal jelen pillanatban nem szükséges.”

Netanjahu Likud pártja üdvözölte a határozatot.

„A Legfelsőbb Bíróság helyesen járt el. A demokráciában csak a nép dönt abban, hogy ki fogja vezetni a népet, és senki más.”

A rivális Kék-Fehér vezetője, Beni Gánc ex-vezérkari főnök közölte, hogy tiszteletben tartja a „Legfelsőbb Bíróság helyes döntését”.

„Netanjahut a közvélemény elé visszük és legyőzzük,” írta Twitteren.

A petíció, amelyet december közepén Dafna Holtz-Lachner ügyvéd 67 közismert személy, tudós és technológiai vezető nevében nyújtott be, azt állította, hogy még ha Netanjahut nem is lehet lemondásra kérni, a bíróságnak döntenie kell, hogy indulhat-e újból a miniszterelnöki posztért.

A petíció azzal érvelt, hogy a jelenlegi törvény vádemeléssel sújtott miniszterelnökre vonatkozó engedékenysége csak hivatalban lévő miniszterelnökre vonatkozik, nem pedig egy képviselőre, aki újraválasztásra törekszik, és felteszi a kérdést: A norma, ami alapján egy mezei kabinetminiszternek le kell mondnia, amikor vádat emelnek ellene, egy hasonló jogi helyzetbe kerülő képviselő kinevezhető-e miniszterelnöknek?

Továbbá ha Netanjahu lemondásának most nincs közvetlen jelentősége, a jövőbeni jogosultságának kérdése már óriási következményekkel járna a soron következő márciusi választásokra nézve, és a szavazóknak jogukban áll még a következő forduló előtt megtudni, hogy Reuven Rivlin elnök törvényesen kinevezheti-e a miniszterelnöki posztra, ha nyer március 2-án.

Mandelblit főügyész múlt hónapban bejelentette, hogy vádat emel a Netanjahut érintő mindhárom korrupciós ügyben. A miniszterelnök szerint az egész egy puccskísérlet a megbuktatására, és vizsgálat indítására szólított az ügyeivel foglalkozó nyomozók és ügyészek ellen.

A petíciót kedden hallgatta meg a háromfős bírói testület: Esther Hayut a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Hanan Melcer a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese és Uzi Vogelman bíró.

A tárgyalás megnyitásakor Hayut tisztázta, hogy az ülés azzal foglalkozik, hogy egyáltalán vitára bocsássák-e a petícióban felvetett kérdéseket.

A Legfelsőbb Bíróság bírája továbbá hangsúlyozta, hogy nincs olyan jogi akadály, amely meggátolná Netanjahu indulását a márciusi választásokon, míg Uzi Vogelman bíró szerint példa nélküli lenne dönteni egy nem aktuális hatalom átadásra vonatkozó kérdésben, jelen esetben a kormány létrehozására vonatkozó felhatalmazásról.

„A törvény nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely megakadályozná Netanjahu indulását,” mondta Hayut. „A választásokra sor kerül. Ezt követően az elnöknek [Reuven Rivlin] gyakorolnia kell a hatalmát. Lesz egy olyan szakasz, amikor az elnöknek döntenie kell – miért kell erről most határozni, és nem a következő szakaszban?”

Mendelblit múlt héten közölte a bírósággal, hogy a petíciót első kézből el kell utasítani azon az alapon, hogy a kérdés jelenleg pusztán elméleti, és továbbra is az lesz, amíg a márciusi választások eredményei nem ismertek. Mindazonáltal, ha a bíróság úgy dönt, hogy most foglalkozik a kérdéssel, akkor ezt nem a rendes három bíróból álló testülettel, hanem kilenc bíróval kibővítettel kell megtennie.

A főügyész képviselője, Aner Helman, a keddi meghallgatáson azt mondta, hogy „a főügyésznek nem szabad minden neki állított csapdába belesétálni. Kísérlet folyik arra, hogy a jogi rendszert belerángassák a politikai rendszerbe, ez egy aknamező, amelybe csak akkor lépünk be, ha nincs más választásuk.”

Reuven Rivlin elnök az izraeli Calcalist által szervezett konferencián kedden kijelentette, hogy „a demokrácia a nép akaratát képviseli, de a népnek azt kell akarnia, ami a helyes. A köztisztviselőket meg kell védeni a nép akarata elleni megbuktatás lehetőségétől… Mivel a bíróság egy olyan ügyet tárgyal, amely még nem került az asztalára, helyénvaló nem nyilatkozni róla, habár megvan a véleményem. Kétségtelenül van egy problémánk, amely a törvény és az erkölcs, az értékek és a nép akarata között áll, és ezeket komolyan mérlegelni kell.”

Netanjahu azzal érvelt, hogy a kérdés nem érvényesíthető jogilag, vagyis a bíróságnak nincs hatalma dönteni az ügyben, még akkor se, ha a márciusi választások után kormányalakítással bíznák meg.

Múlt csütörtökön Mendelblit közölte, hogy nem készít jogi véleményt arról, hogy Netanjahu megbízható-e kormányalakítással, amíg a Legfelsőbb Bíróság el nem dönti, hogy alaposan megvitatja-e a kérdést, vagy elutasítja a petíciót.

Mandelblit november végén jelezte, hogy nincs jogalapja lemondásra vagy szabadságolásra kényszeríteni Netanjahut mint ügyvivő miniszterelnököt.

„A miniszterelnök lemondásának egy ideiglenes kormány alatt nincs gyakorlati jelentősége,” írta Mandelblit a jogi véleményében, mivel a törvény kimondja, hogy a lemondó miniszterelnök miniszterelnök marad mindaddig, amíg új kormány nem alakul. „Ebből kifolyólag egyértelmű, hogy egy ideiglenes kormány helyzetében nem jelenthető ki, hogy a miniszterelnöknek jogilag kötelessége lemondani erről a posztról.” Ugyanakkor következetesen elkerülte annak a mérlegelését, hogy Netanjahu megkaphatja-e a felhatalmazást a márciusi választások után az új kormány létrehozására.

A petícióra adott válaszában Netanjahu múlt héten azt állította, hogy elfogadhatatlan, hogy a főügyész döntsön a szavazók helyett a miniszterelnök személyének kérdésében.

„Elfogadhatatlan, hogy egyetlen köztisztviselő, a főügyész, bármennyire magas is a beosztása, döntsön a lakosság és annak törvényhozói képviselői helyett, hogy ki irányíthatja az országot, és ki nem… Egy demokráciában az, aki eldönti, ki lesz a nép vezetője, a nép, és senki más. Máskülönben, ez egyszerűen nem demokrácia”.

„A petíció egy kísérlet arra, hogy a bíróságot belerángassa egy olyan ügybe, amely még csak nem is bírósági, és amely még csak nem is tartozik a tisztelt bíróság hatáskörébe, és nem kellene megérkeznie e tisztelt bíróság küszöbére, hanem kizárólag a választók döntésére kellene hagyatkozni. Csak ennek okán a petíciót első kézből el kell utasítani.”

Megosztás

1 komment

  1. Addig cicázik Netanjahu a bíróságokkal, amíg azok megúnják és egyszerűen felfüggesztik őt néhány hónapra, amíg rendeződik a helyzete, és kinevezik Gantz-ot. Nem elég az ilyen-olyan miniszterségről való lemondása, nem tudom, miért tűrték el eddig is, hiszen egy ember nem tud több széken ülni, legalább is huzamosabban nem.

Leave a Reply to Hámori ÉvaCancel reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .