A „Visszatérés Menete” erőszakos tüntetések 2020-ban megritkulnak

0
illusztráció: Visszatérés Menete a gázai-izraeli határon 2018. október 12. Fotó: SAID KHATIB / AFP

ujkelet.live

A Visszatérés Menete Főbiztossága és a Megtörjük a Blokádot – amelybe a gázai székhelyű terrorcsoportok és politikai frakciók képviselői is beletartoznak -szervezetek csütörtökön bejelentették, hogy az eddig hetente megrendezésre kerülő „Visszatérés Menete” erőszakos tüntetések 2020-ban havi rendszerességűre csökkennek.

A pénteki tüntetés után 2020 mácius 30-ig nem kerül sor zavargásokra az AFP-nek nyilatkozó Talal Abu Zarifa szerint, aki szervező testület tagja.

A 2018 március 30 óta megrendezésre kerülő „Visszatérés Menete” eddig csupán hatszor maradt el. Először mácius 15-én a Tel Avivra kilőtt rakéták után, majd májusban a magas hőmérséklet és a ramadáni böjt illetve augusztusban az Eid al-Adha ünnep miatt. Legutóbb pedig novemberben egymás után három pénteken az Izrael és a Palesztin Iszlám Dzsihád terrorszervezet közötti harcokat követően.

A szervezők nyilatkozata szerint a tüntetések 2020 márciusától „havi rendszerességűek lesznek, illetve amikor nagy tömegekre lesz szükségünk és kiemelkedő nemzeti események alkalmával.”

A libanoni al-Akhbar újság november végén már megszellőztette, hogy a pénteki tüntetéseket szervező bizottság mérlegeli annak lehetőségét, hogy a zavargásokat lecsökkenti havi rendszerességűre vagy a nemzeti ünnepek alkalmára.

A lépés valószínűleg összefügg az Aviv Kochavi izraeli vezérkari főnök által szerdán említett Egyiptom közvetítésével zajló hosszútávú tűszüneti tárgyalásokkal Izrael és a Hamász között.

Az utolsó két tüntetésen egyébként 2500-2700 fő vett részt, korábban számuk átlagban 7000-8000 körül volt.

A határ mentén rendezett erőszakos demonstrációk kezelése miatt Izrael kritikák kereszttüzébe került a nemzetközi színtéren.

ENSZ

A Közgyűlés 2018. nyarán szavazásra bocsátott egy állásfoglalást, mely elítéli Izraelt a gázai határnál alkalmazott túlzott erő alkalmazása miatt, a Hamász említése nélkül.

A határozatot 120 igen, 8 nem és 45 tartózkodás mellett megszavazták.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsában is volt hasonló kezdeményezés, de az Egyesült Államok megvétózta.

Egy februári ENSZ-vizsgálat pedig megállapította, hogy az izraeli katonák emberiség elleni bűncselekményeket követhettek el a gázai zavargásokon alkalmazott intézkedéseikkel.

„Az izraeli katonák megsértették a nemzetközi emberi jogokat és a humanitárius jogot. Néhány ilyen jogsértés háborús bűncselekménynek vagy emberiség elleni bűncselekménynek minősülhet,” nyilatkozta Santiago Canton a tüntetéseket kivizsgáló független ENSZ-bizottság elnöke.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által indított nyomozás a zavargások kezdetétől 2018. március 30-tól december 31-ig vizsgálta az esetleges jogsértéseket, ami 189 palesztin arab halálához vezetett.

„Több mint 6000 fegyvertelen tüntetőt lőttek meg izraeli mesterlövészek hétről hétre a tüntetések helyszínein.”

„A Bizottság megalapozottan feltételezi, hogy az izraeli mesterlövészek azzal a tudattal lőttek újságírókra, egészségügyi dolgozókra, gyermekekre és fogyatékossággal élő személyekre, hogy kilétük egyértelmű volt számukra.”

A nyomozók kifejtették, hogy indokolt az a feltételezés, hogy az izraeli csapatok olyan tüntetőket öltek meg és sebesítettek meg, „akik nem vettek részt közvetlenül háborús cselekményekben, és nem jelentettek közvetlen fenyegetést.”

Az ENSZ csapata elutasította Izrael azon állítását is, hogy a tiltakozások célja a terrortámadások elrejtése. „A tüntetések polgári jellegűek voltak, egyértelmű politikai célokkal,” – állította a nyilatkozat.

„Néhány jelentős erőszakos cselekményt leszámítva a Bizottság megállapította, hogy a tüntetések nem minősülnek harci vagy katonai hadjáratnak.”

A bizottság 325 interjút készített az áldozatokkal, tanúkkal és más forrásokkal, miközben több mint 8000 dokumentumot vizsgált meg.

A nyomozók drón felvételeket és egyéb audiovizuális anyagokat is megtekintettek.

Izrael elutasította az ENSZ-vizsgálat eredményeit, „ellenségesnek, csalárdnak és elfogultnak” nevezve.

„Izrael teljes egészében elutasítja a jelentést,” nyilatkozta Jiszráel Katz megbízott külügyminiszter. „Egyetlen intézmény sem tagadhatja meg Izrael önvédelemhez való jogát, és kötelességét, hogy megvédje lakosait és határait az erőszakos támadásoktól.”

„Izrael teljes mértékben elutasítja az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának jelentését. A tanács új rekordot ért el a képmutatás és hazugság terén, megszállot gyűlöletével Izrael, az a Közel-Kelet egyetlen demokráciája ellen,” reagált Benjamin Netanjahu miniszterelnök „A Hamász lő ki rakétákat izraeli civilekre, dob bombákat, és végez terrorista tevékenységeket a kerítésnél az erőszakos tüntetések során,” tette hozzá.

Izrael többször hangsúlyozta, hogy a tiltakozásokat a Hamász vezeti – egy iszlamista terrorista csoport, mely nyíltan Izrael elpusztítására törekszik -, támadásai és a határkerítés megsértésére irányuló akciói leplezésére. A tüntetések során megöltek közül néhányan robbanóanyagot próbáltak elhelyezni a határkerítésnél vagy katonákra lőttek.

A Legfelsőbb Bíróság tavaly májusban egyhangúlag elutasította két emberi jogi csoport petícióját az izraeli hadsereg művelet-végrehajtási szabályai ellen, amelyek lehetővé teszik az éles lőszer használatát az izraeli-gázai határ mentén zajló összecsapások során.

A petíció benyújtói arra kérték a bíróságot, hogy adjon ki egy rendeletet, amely megtiltja a hadseregnek, hogy éles lőszert használjon az olyan tüntetők ellen, akik nem jelentenek közvetlen veszélyt a katonák életére.

Esther Hayut, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Hanan Melcer a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese és Neal Hendel bíró úgy határozott, hogy a Hamász és más terrorista szervezetek óriási kihívást jelentenek a biztonsági erők számára, mivel terroristáik szándékosan civilek – köztük nők és gyermekek közé – vegyülnek, ezzel megnehezítve a hadsereg dolgát.

A meghallgatás előtt Michael Sfard emberi jogi ügyvéd azt mondta, hogy az izraeli hadsereg művelet-végrehajtási szabályai nem felelnek meg a nemzetközi normáknak, és a fegyveres konfliktusok törvényei ebben az esetben nem alkalmazhatók. „Halálos erő alkalmazása a fegyvertelen civilek ellen, akik nem jelentenek veszélyt, illegális,” mondta. „Ez az ügy lényege.”

Izrael álláspontja szerint a Hamász által ösztönzött zavargások nem tekinthetők egyszerű civil tüntetéseknek.

Az izraeli hadsereg azzal érvelt, hogy a tiltakozások egy régóta futó fegyveres konfliktus kontextusában zajlanak a Hamász terrorszervezettel, és a tüzelésre vonatkozó szabályok a fegyveres konfliktus szabályainak hatálya alá tartoznak.

Hága

A Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze, Fatou Bensouda péntek délután közölte, hogy megalapozottnak találta, hogy vizsgálatot nyissanak a „palesztin terüleken” kialakult helyzet miatt, de a joghatóság kérdését a tárgyalás elrendeléséről döntő tanácsra bízta.

Az állítólagos bűncselekmények, amelyeket Bensouda ki akar vizsgálni:

– Három incidens, amelyek során az Izraeli Védelmi Erők állítólag háborús bűncselekményeket követett el azzal, hogy tudatosan aránytalan támadásokat indított a 2014-es gázai háború alatt.

– A Hamász és más palesztin terrorista szervezetek által elkövetett állítólagos háborús bűncselekmények a 2014-es gázai háború alatt.

– a 2014. júniusa óta az izraeli civil lakosság Júdea és Szamáriába történő áthelyezésében részt vevő izraeli tisztviselők állítólagos háborús bűncselekményei.

– Az izraeli hadsereg által bevetett halálos eszközök – 2018. márciusától kezdve [Visszatérés Menete] – a Gázai övezet és Izrael közötti határkerítés közelében lévő tüntetők ellen.

Az első ítélet

Egy izraeli hadbíróság október végén meghozta első ítéletét a „Visszatérés Menete” tüntetések kapcsán, bűnösnek találva egy katonát parancsmegtagadás vádjában, ami egy palesztin kiskorú halálához vezetett.

Az ítélet egy vádalku részeként született, amelyben a Givati gyalogdandárban szolgáló katona, A. őrmester bűnösnek vallotta magát „parancsmegtagadás vádjában, ami fenyegetéshez vezetett életre vagy egészségre,” közölte a katonaság.

A katonát egy hónap börtönre, valamint próbaidőre ítélték és lefokozták közlegénynek.

A katona 2018. július 13-i tüzet nyitott a 15 éves Otman Helleszre, aki felmászott a biztonsági kerítésre a lázadás során.

A hadsereg szerint a katona „nem kapta meg a szükséges engedélyt a parancsnokaitól”, tette nem felelt meg a művelet-végrehajtási szabályoknak, és nem volt összhangban a korábban kapott instrukciókkal.

Saron Afek katonai főtanácsnok 2018. augusztusában elrendelte a 18 éves Abdel Fattah Abdel Nabi március 30-i lelövésének és a 15 éves Otman Hellesz július 13-i lelövésének kivizsgálását „annak a gyanújával, hogy a lövések nem feleltek meg a művelet-végrehajtási szabályoknak.”

A tüntetéseket megörökítő Gázából származó videók némelyikén úgy tűnik, a katonák olyan személyekre is tüzet nyitnak, akik látszólag nem jelentenek fenyegetést sem rájuk, sem a biztonsági infrastruktúrára, márpedig a hadsereg szabályai szerint ez a két fő feltétele az éles lőszer használatának.

A palesztin arab média által a 2018. március 30-i incidensről sugárzott felvételen Abdel Nabi egy nagyméretű gumiabroncsot cipelve menekül a határtól a tüntetések gócpontja felé, amikor lelövik és összeesik.

Akkoriban a hadsereg azt nyilatkozta, hogy a Hamász számos videót publikált, „amelyek közül néhány csak egy részét mutatja a történteknek, míg másokat megszerkesztettek vagy teljesen meghamisítottak”.

A július 13-i incidensben Helleszt mellkason lövik miközben a határ mellett áll. Az esetet követően a hadsereg azt mondta, a fiú megpróbált behatolni Izraelbe.

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..