Elmaradt a csoda, a 22. Knesszet éjfélkor feloszlott

2
2019. április: a képviselők a Hatikva közben a Knesszetben fotó: Twitter screenshot

ujkelet.live

A csodában reménykedők halvány reménye véglegesen elszállt, amikor a tiszavirág életű 22. Knesszet éjfélkor feloszlott. A precedens nélküli egy éven belül harmadszor sorra kerülő választásokért a „királycsináló” Jiszráel Beitenu a két nagy pártot, a Likudot és a Kék-Fehért tette felelőssé, míg a Likud a Kék-Fehért és a Jiszráel Beitenut, a Kék-Fehér pedig a Likudot.

Az új választások dátumának megszavazása egészen a hajnali órákig elhúzódott.

A vitán Ahmad Tibi képviselő, a többnyire arab törvényhozók alkotta Egyesült Listából, elhintette még délelőtt, hogy talán a negyedik választások időpontját is meghatározhatnák.

Az új választási törvényjavaslatot a Kék-Fehér törvényhozói, Avi Nissenkorn, Meir Cohen és Tzvi Hauser valamint Miki Zohar és Shlomo Karai Likud-képviselők még kedden előterjesztették.

Bár a Knesszet a mandátuj lejártával éjfélkor automatikusan feloszlott, a 90 napos törvény szerint az új választások időpontja március 10-ére, Purimra esett volna, ezért a törvényjavaslat négy olvasatát éjfél után meg kellett szavazzák, hogy a dátum március 2.-ra módosuljon.

A Kék-Fehér a második és harmadik olvasat megszavazása előtt kifogásolta, hogy nincs jelen a miniszterelnök és több Likud képviselő, és azzal fenyegettek, hogy akkor ők sem szavazzák meg a törvényjavaslatot, és az új választások időpontja Purim marad.

Benjamin Netanjahu ügyvivő miniszterelnök végül megjelent a szavazáson, és a képviselők elfogadták a törvényjavaslat második és harmadik olvasatatát.

Annak ellenére, hogy a szavazás időpontját megjelölő törvényjavaslat a kijelölt határidőn belül nem került megszavazásra, mivel még éjfél előtt elkezdték a róla szóló vitát, a képviselőknek Rueven Rivlin államelnök hivatalos bejelentéséig, hogy a Knesszet mandátuma lejárat, volt lehetőségük elfogadni a tervezetet.

A módosítás megszavazásával a következő forgatókönyv lépett életbe:

március 2: 3. választások

március 16: a 23. Knesszet felesketése

március 29.: lejár az első kormányalakítási megbízatás

április 28.: lejár a második kormányalakítási megbízatás

május 20.: 21 nap után lejár a Knesszet megbízatása

augusztus 11.: 4. választások időpontja

A zsinórban harmadik választás egyébként hétfői napra esik, erre legutóbb az 1984-es szavazás során került sor, igaz akkor egységkormány jött létre Simon Peresz (Hama’arach) és Jichák Samir (Likud) vezetésével.

Izraelben az országos választásokat általában kedden tartják.

A változtatás oka a március hónap keddjeire eső évfordulók és ünnepek sorozata, ideértve az ismeretlen helyen eltemetett katonák emléknapját, a Purim-karnevált és egy haszid bölcs halálának évfordulóját, amely nagy ultraortodox zarándoklatot von maga után lengyel szülővárosába.

Izraeli média jelentések szerint a Likud a választások lehető legkésőbbi időpontját, míg a Kék-Fehér a lehető legkorábbit akarta.

A Központi Választási Bizottság élére vasárnap Neal Hendelt, a Legfelsőbb Bíróság bíróját nevezték Hanan Melcert helyére, aki az előző két választás elnöke volt.

A 12-es csatorna szerda esti riportja arról számolt be, hogy a Likud egy utolsó próbálkozásként a kormányalakításra, rotációs miniszterelnöki lehetőséget ajánlott Amir Peretznek, a Munkapárt vezetőjének. A Likud tagadta riport állítását.

Benjamin Netanjahu ügyvivő miniszterelnök este a közösségi oldalaira feltöltött videóüzenetben nagy győzelmet ígért választóinak, és a rivális Kék-Fehért politikai trükközések sorozatával vádolta.

„El akarják rejteni a tényt, hogy mindent megtettek annak elkerülése érdekében, hogy létrejöjjön egy széles nemzeti egységkormány, amely annektálja a Jordán-völgyet, és kiveti az izraeli szuverenitást Júdea és Szamáriára. Mindent megtettek, hogy kisebbségi kormányt hozzanak létre Ayman Odeh és Ahmed Tibi terrorista támogatókkal, és ők is kudarcot vallottak.”

Netanjahu szerint a Kék-Fehér „új választásokat kényszerített ránk. Csak egy dolgot kell tenni, nyerni kell, nagyot nyerni – és ezt fogjuk tenni.”

A Kék-Fehér Twitteren csak annyit reagált, hogy „Netanjahu, tartogass a hazugságokból a kampányra is.”

A Kék-Fehér szerint a Jordán-völgy annektálása csupán egy „választási trükk” Netanjahu részéről, aki 14 éves miniszterelnöksége alatt nem tett lépéseket a megvalósítására. A párt egyébként támogatja a terület annektálását egy békemegállapodás részeként, de nem egyoldalúan.

Netanjahu és a Likud más törvényhozói az elmúlt hetekben a Kék-Fehér állítólagos kisebbségi kormány létrehozására tett erőfeszítéseit azzal igyekeztek megakadályozni, hogy az Egyesült Lista törvényhozóit a Hamász és a Palesztin Iszlám Dzsihád terrorszervezetek támogatóinak nevezték, akik el akarják pusztítani az országot. Reuven Rivlin elnök többször felszólította a képviselőket minden oldalon, hogy álljanak le az arab kisebbséget és az ultraortodoxokat célzó gyűlöletkampányokkal.

Visszatekintő

Izraelnek közel egy éve nincs működő kormánya. A 20. Knesszet összeomlását, mely decemberben előrehozott választások kihirdetéséhez vezetett, a Jiszráel Beitenu vezetője, Avigdor Liberman indította el, aki november 14-én bejelentette távozását a védelmi minisztérium éléről és pártja kilépését a koalícióból, miután a biztonsági kabinet előző nap beleegyezett egy nem hivatalos tűzszünetbe a Hamásszal.

Egyébként a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet politikai szárnyának vezetője, Ismail Haniye sajátosan értelmezte Liberman távozását:

„Politikai győzelmet arattunk Avigdor Liberman védelmi miniszter lemondásával,” mondta Haniyeh a libanoni Hezbollah terrorszervezthez köthető al-Mayadeen TV-állomásnak. „Liberman lemondásának bejelentése a vereség beismerése részéről és a bitorló ellenség részéről.”

A novemberben nagyot kockáztató Liberman az utolsó közvélemény-kutatásokon rendre nem jutott be a parlamentbe, de az áprilisi választásokon végül sikerült megőriznie 5 székét, majd a szeptemberin növelte további hárommal.

Az áprilisi választások eredménye: Kék-Fehér 35; Likud 35; Sasz 8; Jahadut Hatora 8; Hadash-Ta’al 6; Munkapárt 6; Jiszráel Beitenu 5; Jobboldali Pártok Uniója 5; Merec 4; Kulanu 4; Ra’am-Balad 4.

Miután Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek nem sikerült május 29-ig elsimítani a Jiszráel Beitenu és az ultraortodox pártok közötti vitát a besorozási törvénytervezet kapcsán és kihirdetni az új kormányt, a képviselők megszavazták a Knesszet feloszlatását, ezzel megakadályozva, hogy Reuven Rivlin elnök a Kék-Fehért vezető Beni Gáncot kormányalakítással bízza meg.

Az új választásokra szeptember 17-én került sor.

Izrael történetében először fordult elő, hogy ilyen rövid időn belül újabb választásokat tartottak.

A miniszterelnök a szavazás után Libermant tette felelőssé a történtekért.

Liberman a Knesszet feloszlatása után azzal kampányolt, hogy egységkormányt fog kikényszeríteni a Likud és Kék-Fehér között.

A szeptember 17-i szavazás a következő eredményt hozta: Kék-Fehér 33; Likud 32; Egyesült (Arab) Lista 13; Sasz 9; Jiszráel Beitenu 8; Jahadut Hatora 7; Munkapárt-Geser 6; Demokratikus Tábor 5.

Bár a Kék-Fehér egy székkel megelőzte a Likudot a szeptember 17-i választásokon, sem Netanjahu sem Gánc nem tudta megszerezni legalább 61 képviselő támogatását. Netanjahu 55 támogatót gyűjtött be, míg Gánc 54 képviselő támogatását szerezte meg, köztük 10 arab képviselőét, akik világossá tették, hogy nem csatlakoznak semmilyen kormányhoz. Az Egyesült Lista egyik frakciója, a Balad és a Jiszráel Beitenu nem javasolt senkit.

A szeptemberi szavazás után Netanjahu és Gánc egységkormány létrehozására irányuló tárgyalásokat folytatott a Reuven Rivlin elnök által körvonalazott hatalommegosztási megállapodásra építve, de a miniszterelnöki rotációban mindkettő első akart lenni; Netanjahu ragaszkodott ahhoz, hogy a tárgyalásokat a jobboldali szövetségeseiből álló 55 fős blokkja (Likud, Sasz, Jahadut Hatora, Zsidó Otthon és Új Jobb) nevében folytassa; a Kék-Fehér pedig kitartott amellett, hogy nem csatlakozik olyan kormányhoz, amit a vádemeléssel sújtott Netanjahu vezet.

Miután Netanjahu és Gánc is kudarcot vallott a kormányalakítással, a mandátum Izrael történetében először a Knesszethez került. A képviselőknek 21 nap állt rendelkezésre, hogy találjanak egy Knesszet-tagot – Netanjahu vagy Gánc is szóba jöhetett volna -, aki megszerzi legalább 61 képviselő támogatását. A jelöltnek ezt követően 14 nap állt volna rendelkezésre a kormányalakításra.

Netanjahu a vádemelések mellett saját pártján belül is kihívással néz szembe Gideon Szá’ár személyében, aki pártelnöki szavazást szorgalmazott, melynek időpontja december 26. A Walla híroldal szerint Netanjahu kampánymenedzserei Miri Regev sport és kulturális miniszter valamint Jiszráel Katz külügyminiszter lesznek. Szá’áré pedig Joáv Kisch képviselő lesz.

Szerda éjszaka azonban David Bitan váratlanul bejelentette, hogy elegendő aláírás gyűlt össze, hogy szavazásra bocsássák a pártelnöki választás eltörlését.

Közvélemény-kutatás

A 13-as csatorna kedd este közzétette friss közvélemény-kutatását.

Amennyiben a választásokra ma kerülne sor, a következő eredmények születnének – zárójelben a pártok jelenlegi székeinek száma:

Kék-Fehér 37 (33)

Likud 33 (32)

Egyesült Lista 13 (13)

Jiszráel Beitenu 8 (8)

Jahadut Hatora 7 (7)

Sasz 6 (9)

Új Jobb 6

Munkapárt-Geser 5 (6)

Demokratikus Tábor 5 (5)

Centrum-bal + arab pártok: 60

Jobboldali pártok + ultraortodox pártok: 52

Jiszráel Beitenu: 8

Amennyiben harmadik választásokra kerül sor, azért a válaszadók 41 százaléka szerint Netanjahu, 26 százalék szerint Avigdor Liberman (Jiszráel Beitenu) és 5 százalék szerint Gánc a felelős. További 23 százalék szerint mindegyikük egyformán felelős, míg 5 százalék szerint egyikük sem hibás.

Ha a Likud élén Gideon Szá’ár indulna a párt bár négy székkel kevesebbet kapna, a blokkok közötti arány 57-55 mandátumra (+ Liberman 8 széke) módosulna szintén a baloldal javára.

Az eredmények szerint a Kék-Fehér és a Likud közötti távolság egy székről négyre nőtt, és az áprilisi választásokon kieső, a szeptemberin a Zsidó Otthonnal Jamina néven közösen induló Új Jobb 6 széket szerezne, míg a nemzeti-vallásos Zsidó Otthon nem jutna be a Knesszetbe.

2 Kommentek

  1. Úgy tűnik nekem, mintha Liberman kavarná a dolgokat: arra várna, hogy Netanjahu meghívja őt csatlakozásra, és akkor kormánytag lehet. A Knesszet feloszlásával Juli nem tud intézkedni. Úgy gondolom, a Jordán-völgy annektálása csak választás előtti ígérgetés, túl sokba kerülne Izraelnek. Az az érzésem, hogy az ígérgetések kimerülésével N. csak lemond, és a kérdés megoldódik.

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .