ujkelet.live
Benjamin Netanjahu távozóban lévő miniszterelnök csütörtökön lisszaboni útja végén azt nyilatkozta az izraeli újságíróknak, hogy Izraelnek minden joga megvan a Jordán-völgy annektálására, ha úgy dönt.
Fatou Bensouda, a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze korábban a nap folyamán aggodalmát fejezte ki a terület annexiójára irányuló izraeli javaslatok miatt.
A miniszterelnök mindennek ellenére a sajtónak azt mondta, „minden jogunk megvan ehhez, ha úgy döntünk… Van néhány kérdés arra vonatkozóan, hogy mit lehet tenni egy átmeneti kormányban. Pontosan emiatt kell kormányt alakítanunk most és meg kell csinálnunk.”
Arra a kérdésre, hogy hajlandó volna-e lemondani az elsőségéről a miniszterelnöki poszton a rotációs megállapodásban, ha a Kék-Fehér beleegyezik a Jordán-völgy annektálásába és az Egyesült Államokkal kötött védelmi szerződésbe, Netanjahu azt válaszolta, ezek megvalósitásának kulcsa, hogy miniszterelnök maradjon.
„Ha akarjátok, elmagyarázhatom, hogyan működik az amerikai rendszer. Több ezer óra főműsoridős TV-adás van a hátam mögött, és ez bizonyos befolyással bír az Egyesült Államokra, főleg most. Nem leszek képes [befolyásra], ha nem vagyok miniszterelnök.”
A miniszterelnök nem kívánt válaszolni arra, hogy él-e mentelmi jogával a Knesszetben az ellene folyamatban lévő három korrupciós ügyben, illetve hogy szándékában áll-e törölni a Likud pártelnöki választást.
„Minden erőfeszítést megteszek annak ellenére, hogy a Kék-Fehér ellenzi a megállapodást és hogy megakadályozzuk ezt a [harmadik] valóban szükségtelen választást. Beni Gánc [megakadályozhatja], ha sikerül felülemelkednie Jáir Lapidon, és ha [Avigdor] Liberman felülemelkedik önmagán,” mondta Netanjahu a Kék-Fehér lista másodikjára és a Jiszráel Beitnu elnökére hivatkozva.
„Remélem, hogy egy kisebbségi kormány az Egyesült Listával nem lehetséges opció,” mondta a miniszterelnök, utalva a többnyire arab törvényhozókból álló pártok szövetségére.
Arra a kérdésre, hogy miért nem hajlandó lemondani, a miniszterelnök azt mondta: „A közvélemeny engem választott. Hagyjuk, hogy a közvélemény döntsön.”
A közvetlen miniszterelnökválasztások lehetőségéről közte és Gánc között, Netanjahu azt mondta: „Először is, próbáljuk meg elkerülni az újabb választásokat, de ez egy olyan opció, amely egyre érdekesebbé válik.”
Korábban a nap folyamán Netanjahu találkozott Mike Pompeoval amerikai külügyminiszterrel, és megvitatták a Jordán-völgy annektálását is.
A miniszterelnök szerdán, mielőtt felszállt volna a gépre azt mondta az újságíróknak, hogy a Pompeóval folytatott „beszélgetés elsősorban Iránra és két további kérdésre összpontosít: védelmi paktum az USA-val, amit elő kívánok mozdítani, valamint az Egyesült Államok jövőbeli elismerése a Jordán-völgyre kivetett izraeli szuverenitás felett. Ezek nagyon fontos kérdések, állandóan foglalkozunk velük. Vannak mások is, amelyeket most nem részletezek.”
Pompeo és Netanjahu utoljára októberben találkoztak Jeruzsálemben. Média riportok szerint Netanjahu eredetileg Londonban akart találkozni Pompeóval, ahol a héten a világ vezetői, köztük az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump is megjelent a NATO csúcstalálkozón.
A miniszterelnök vasárnap este egy telefonbeszélgetés során Trump elnökkel megvitatta az Egyesült Államok és Izrael közötti védelmi szerződés lehetőségét, valamint a Júdea és Szamáriában (Ciszjordánia) lévő Jordán-völgyre kivetett izraeli szuverenitás kérdését.
Netanjahu azt a benyomást keltette, hogy Trump mindkét elképzelést kedvezően fogadta, és felszólította politikai riválisát, a Kék-Fehért vezető Beni Gáncot, hogy alakítson vele egységkormányt ezen lehetőségek megvalósításához.
„Tegnap egy nagyon fontos beszélgetést folytattam Trump elnökkel Izrael biztonsága szempontjából,” mondta Netanjahu az askeloni ipari zóna 12 új gyárának alapkőletételénél. „Beszéltünk Iránról, de hosszan beszéltünk azokról a történelmi lehetőségekről is, amelyek előttünk állnak az elkövetkező hónapokban – köztük a Jordán-völgy mint Izrael Állam elismert keleti határának létrehozása, valamint egy védelmi szerződés az Egyesült Államokkal. Olyan dolgok, amikről eddig csak álmodhattunk, de most lehetőségünk van megvalósítani őket.”
„Ezért tettem egy ajánlatot Beni Gáncnak – valósítsuk meg ezeket a történelmi lehetőségeket egy egységkormányban, amelyet most létrehozunk az általam javasolt kritériumok szerint. Nagyon messzire mentem [a politikai engedmények terén] e cél elérése érdekében, mert ezeket a lehetőségeket ki kell aknáznunk.”
Netanjahu mindkét témát a szeptemberi választások előtt dobta be először.
Egy héttel a választások előtt Netanjahu összehívta a sajtót és kijelentette, amennyiben újraválasztják, kiveti az izraeli szuverenitást a Jordán-völgyre és a Holt-tenger északi részére. A bejelentés széles körű nemzetközi elítelő nyilatkozatokat vont maga után.
A Fehér Ház akkor csak annyit reagált, hogy Júdea és Szamária egyes részeinek izraeli annektálására vonatkozó álláspontja nem változott.
A 2400 négyzetkilométer nagyságú völgy Júdea és Szamária területének csaknem 30% -át teszi ki. Izrael már többször kijelentette, hogy a biztonsági ellenőrzést mindenképpen meg akarja tartani a terület felett, legyen szó bármilyen békemállapodásról a palesztinokkal.
A Kék-Fehér szerint ez az egész csupán egy „választási trükk” Netanjahu részéről, aki 14 éves miniszterelnöksége alatt nem tett lépéseket a megvalósítására. A párt egyébként támogatja a terület annektálását egy békemegállapodás részeként, de nem egyoldalúan.
Három nappal a szeptemberi választások előtt Trump Twitteren közölte, hogy telefonbeszélgetést folytatott Netanjahuval, megvitatva egy kölcsönös védelmi egyezmény aláírásának lehetőségét Washington és Jeruzsálem között.
Trump akkor azt mondta, hogy a potenciális megállapodás „tovább erősítené az országaink közötti páratlan szövetséget”, hozzátéve, hogy várakozással tekint „az erre vonatkozó megbeszélések folytatására az izraeli választások után.”
A védelmi paktumról az 1990-es évek óta folynak tárgyalások, de eddig nem valósult meg. Az elmúlt hónapokban újból előkerült a téma, több vezető republikánus szenátor támogatásával.
A paktum aláírásához azonban szükség lenne a Pentagon és más amerikai kormányzati szervek bevonására, és az ezzel kapcsolatos tárgyalások hónapokig elhúzódhatnak.
Ezenkívül az izraeli védelmi testület támogatása sem egyetemes a kérdésben. Az Izraeli Védelmi Erők néhány vezető tisztje attól tart, hogy egy ilyen megállapodás a jövőben „meg fogja kötni az izraeli hadsereg kezét”.
Gánc hétfőn ezt az állítást visszhangozta egy Twitter-bejegyzésben, mondván, nem támogatja a javaslatot, mert az korlátozhatja az izraeli hadsereg műveleti szabadságát.
Nem világos, hogy Trump mit reagált a Netanjahu által felvetett kérdésekre.
A Fehér Ház vasárnap közzétett rövid nyilatkozata szerint „A vezetők megvitatták az iráni fenyegetést, valamint más kritikus kétoldalú és regionális kérdéseket.”
