A hadsereg hibás adatokat közölt a besorozott ultraortodoxok számára vonatkozóan

0
Aviv Kochavi vezérkari főnök az izraeli hadsereg háromnapos váratlan hadgyakorlatán 2018. február fotó: Izraeli Védelmi Erők

ujkelet.live

A Kan közszolgálati műsorszóró riportját követően az Izraeli Védelmi Erők szerdán bejelentette, hogy vizsgálatot indított a hadseregbe bevonuló ultraortodox újoncok valós számának ügyében.

A katonaság szerint Aviv Kochavi vezérkari főnök a vizsgálat lefolytatásával Roni Numa vezérőrnagyot bízta meg. A közelmúltban nyugdíjba vonult Numa feladata lesz meghatározni az ultraortodox besorozottak helyes számadatait a 2011–2018-as évekre is.

A riport szerint az izraeli hadsereg éveken át hamis számokat tett közzé az ultraortodox közösségekből a hadsereghez csatlakozó személyek számáról, néha megduplázva vagy megtriplázva a valós adatokat, ezzel látszólag közelebb hozva az számokat a törvény által meghatározott kvótához.

A hadsereg nyilatkozata kijelentette, hogy határozottan elutasítja azokat állításokat, miszerint a megnövekedett szám összehangolt erőfeszítés volt a törvényhozók és a nyilvánosság megtévesztésére, az adatok helytelensége mögött az a meghatározás áll, hogy ki tekinthető ultraortodoxnak.

A hadsereg szerint kezdetben megengedett volt beleszámítani azokat, akik legalább két éven át tanultak egy ultraortodoxként azonosított iskolában, és azokat is, akiket a kalkulációk során úgy ítéltek meg, hogy ultraortodox életmódot folytatnak. Később viszont csak az első kritériumot teljesítők számítottak a törvény szerint az ultraortodox kategóriába.

A katonai szóvivő nem részletezte, hogy a hadsereg pontosan mit ért ultraortodox életmód alatt.

A Knesszet Külügyi és Védelmi Bizottság, melynek megbízott vezetője Gabi Askenázi ex-vezérkari főnök (Kék-Fehér), szintén bejelentette, hogy hétfőn összeül megvitatni a megnövelt számok jelenségét, meghívva a katonaság és a védelmi minisztérium képviselőit.

A katonaság szerint a helytelen számokat néhány hete egy belső felülvizsgálat során fedezték fel, és azonnal felhívták rájuk Kochavi figyelmét.

„Az állítás, miszerint az ultraortodox besorozási számadatok kitalációk, helytelen,” nyilatkozta a hadsereg. „Az első áttekintés rámutatott, hogy eltérések mutatkoztak a számítási folyamatban, de ennek forrása, semmilyen formában és módon, nem egy arra irányuló széleskörű kísérlet volt a hadsereg részéről, hogy megtévesszen a számokkal.”

Az Izraeli Védelmi Erők Személyzeti Állományának Igazgatósága által kiszámított hibás számokat minden évben elküldték a vezérkari főnöknek, a védelmi miniszternek és minden egyéb releváns kormányzati szervnek, és közzétették a hivatalos jelentésekben.

A Kan-jelentés szerint, amely nem idézett forrást, a hadsereg a 2011–2017 közötti időszakban az ultraortodox besorozottak listájába foglalt olyanokat, akik nem voltak uktraortodoxok, néhány közülük még vallásos sem volt. 2011-ben például a katonaság 1200 újoncról számolt be, miközben a tényleges szám 600 volt. Azóta pedig hamisan növeli a létszámot, hogy úgy tűnjön, folyamatosan emelkedik. 2017-ben a tényleges szám 1300 volt, de az ultraortodox besorozási osztály 3 070-et jelentett.

Az ultraortox zsidók körülbelül 10%-át képezik Izrael népességének, a zsidó törvények szigorú értelmezésének betartása szerint élik életüket. Sokuk a katonai szolgálatot a fiatalok elcsábításának tekinti, amivel elhagyják az imádkozás és vallási tanulmányok zárt világát.

Évtizedes vita tárgya, hogy vajon a fiatal ultra-ortodox férfiaknak, akik szemináriumokon tanulnak, kötelezővé tegyék vagy sem a katonai szolgálatot, mint ahogy az kötelező az izraeli zsidó lakosság többi részének.

A 18. életév betöltése után a férfiaknak két évet és nyolc hónapot kell szolgálniuk a hadseregben, míg a nőknek két évet.

2017 szeptemberében a Legfelsőbb Bíróság eltörölte a vallásos tanulmányokat folytató ultra-ortodox férfiakat katonai szolgálat alól mentesítő törvényt, mondván, hogy aláássa a törvény előtti egyenlőség elvét.

A döntés felvetette annak a lehetőségét, hogy rákényszeríthetik őket a szolgálatra, mely súlyos politikai és társadalmi következményeket vonna maga után. A bíróság azonban egy évre felfüggesztette a határozatát, lehetővé téve a kormánynak egy új törvény előterjesztését. A kormány többször is halasztást kért, legutóbb a választások miatt. Az új koalíciónak, ha végre megalakul, új tervezettel kell előállni.

Az ortodox törvényhozók javaslata szerint minden izraeli számára katonai szolgálat alóli mentességet kell nyújtani, aki a Tóra tanulmányozására törekszik. „Ezen záradék célja annak tisztázása, hogy a Tóra-tanulmányok nem egy adott szektorhoz tartoznak, és nem korlátozódnak az ultraortodox közösség férfiaira és Tóra-tudósaira. Ennek eredményeképpen ez a törvényjavaslat megköveteli, hogy a védelmi miniszter biztosítsa, hogy a szolgálat elhalasztása mindenki számára biztosítva legyen, akinek szándékában áll jelentős időre elkötelezni magát a Tóra tanulmányozására.”

Az április 9-i választásokat követően Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek nem sikerült május 29-ig elsimítani a Jiszráel Beitenu és az ultraortodox pártok közötti vitát a besorozási törvénytervezet kapcsán és kihirdetni az új kormányt, a képviselők megszavazták a Knesszet feloszlatását.

A szeptember 17-i választásokon a Beni Gánc vezette Kék-Fehér 33 széket nyert, egyel többet, mint Netanjahu Likud pártja. A Jiszráel Beitenu pedig ötről nyolcra növelte székei számát.

Liberman koalícióhoz való csatlakozásának továbbra is egyik feltétele az ő védelmi minisztersége alatt megfogalmazott ultraortodox besorozási tervezet egy betű megváltoztatása nélküli elfogadása.

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .