Zsinórban harmadik héten törölték a tüntetéseket a gázai határnál

0
"Visszatérés Menete" a gázai határnál 2019. július 5. Foto: AFP

ujkelet.live

A Visszatérés Menete Főbiztossága és a Megtörjük a Blokádot – amelybe a gázai székhelyű terrorcsoportok és politikai frakciók képviselői is beletartoznak -szervezetek bejelentették, hogy zsinórban harmadik pénteken elmaradnak a határ menti tüntetések.

Izraeli média riportok szerint a szervezők hangsúlyozták, hogy a lépésnek semmi köze az Izraellel elért legutóbbi megállapodáshoz, és annak érdekében teszik, hogy megóvják a tüntetőket a határnál állomasozó izraeli csapatok reakciójától.

A 2018 március 30 óta megrendezésre kerülő erőszakos tüntetések eddig csupán hatszor maradtak el. Először mácius 15-én a Tel Avivra kilőtt rakéták után, majd májusban a magas hőmérséklet és a ramadáni böjt illetve augusztusban az Eid al-Adha ünnep miatt, illetve a közelmúltbeli Izrael és a Palesztin Iszlám Dzsihád terrorszervezet közötti harcokat követően.

tűzszünet?

Hétfőn este gázai terroristák két aknavető gránátot lőttek ki Izrael déli része felé, egy nem jutott át a kerítésen, míg a másik Eskol régióban nyílt területen landolt. A szirénák csak a nyílt területen aktiválódtak, a környező közösségekben nem.

Eskol régió egyik szóvivője szerint bár sziréna nem volt, a lakosok értesítést kaptak a Polgárvédelmi Hatóság applikációján keresztül.

Megtorlócsapásra azonban nem került sor.

Gázai terroristák kedd este két rakétát lőttek ki Izraelre, aktiválva a szirénákat a déli határhoz közel eső közösségekben és Szderot városában.

Az izraeli hadsereg szerint az egyik lövedéket elfogta a Vaskupola. A másik valószínűleg nyílt területen landolt.

A légierő reagálva a gáza terroristák rakétatámadására, kedd éjszaka és szerda hajnalban légicsapásokat hajtott végre a Gázai övezetet irányító Hamász terrorszervezet katonai pozíciói ellen.

A hadsereg nyilatkozata szerint számos célpontot, köztük egy fegyverkészítéshez használt telephelyet is lebombáztak az övezet déli részén.

Izraeli légicsapás Khan Younis területén:

A támadás közben megszólaltak a rakétára figyelmeztető szirénák Askelonban. A hadsereg Twitteren közölte, hogy nem rakétatámadás áll a háttérben. Az önkormányzat szerint a szirénákat valószínűleg Gázából indított légelhárító lövedékek indíthatták be.

Egy askeloni család a riadó közben:

A második kör légicsapásban a vadászgépek egy föld alatti létesítményt támadtak az övezet északi részén.

A megtorlócsapásokat megelőzően Benjamin Netanjahu távozóban lévő miniszterelnök figyelmeztette a gázai terrorszervezeteket, hogy súlyos hibát követtek el az Izraelre kilőtt két rakétával.

„Ha Gázában valaki azt hiszi, hogy a Fekete Öv-hadművelet után nyugodtan támadásokat indíthat ellenünk, súlyos hibát követ el. Agresszívan fogunk reagálni az ellenünk indított támadásokra, és továbbra is gondoskodni fogunk Izrael biztonságáról minden fronton.”

a „harag napja” Júdea és Szamáriában

A palesztinok tiltakozásul az Egyesült Államok döntése ellen, hogy az izraeli telepeket már nem tekinti illegálisnak, felvonulásokat és erőszakos lázadásokat tartottak kedden Júdea és Szamária (Ciszjordánia) területén. Az izraeli erők fokozott készültségben várták a tüntetéseket, melyek végül komolyabb incidens nélkül értek véget

Az iskolákat 11:30-kor bezárták, hogy a tanulók és szüleik is csatlakozhassanak a felvonulásokhoz.

A tüntetések több helyszínen zajlottak, köztük Betlehem bejáratánál (fenti videó), Rámalláh mellett, Hebronban és egy ellenörzőponton Tulkarem bejáratánál.

Az Ynet híroldal szerint a tüntetések mindegyikén 200-500 fő volt jelen.

A lázadók egy része kövekkel és Molotov-koktéllal dobálta az izraeli katonákat és autógumikat gyújtott fel. Az izraeli csapatok tömegoszlató eszközökkel reagáltak az erőszakos megmozdulásokra.

Sechemben (Náblusz) a tüntetők elégették Donald Trump amerikai elnök, Mike Pomeo amerikai külügyminiszter és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kartonból készült mását.

Rámalláhban pedig elégettek egy Trumpot ábrázoló bábut és az izraeli zászlót.

Palesztin média jelentések 77 sérültről számoltak be.

katari segély

Szerdán kezdetét vette a katari segély kiosztása a postákon a Gázai övezet mélyszegénységben élő lakosai számára.

A családonkénti százdolláros segélyből 70 000-en részesültek.

A gázai átlagbér 360 dollár/hónap körül mozog a Palesztin Központi Statisztikai Hivatal szerint. Az övezetben rekordmagas, 50 százalék feletti a munkanélküliségi ráta.

Az elmúlt nyolc évben Katar több százmillió dollárt adott a Gázai övezetnek az infrastruktúra, az egészségügy, a villamos energia és más projektek támogatására.

A katari pénz miatt Netanjahu folyamatos kritikákkal szembesül a politikai spektrum minden oldaláról.

„Visszatérés Menete”

Az izraeli média múlt pénteken a libanoni al-Akhbar újság jelentését idézte, mondván, a pénteki tüntetéseket szervező bizottság mérlegeli annak lehetőségét, hogy a hetente megrendezésre kerülő zavargásokat lecsökkenti havi rendszerességűre vagy a nemzeti ünnepek alkalmára. Az újságnak nyilatkozó forrás szerint tárgyalások folynak az ügyben, döntésre azonban még nem került sor.

A forrás hozzátette, hogy a gázai palesztin frakciók konszenzussal megállapodtak a pénteki tüntetés törléséről „az azt jelző információk fényében, hogy a megszállás [Izrael] célja a tüntetők célba vételével az al-Kudsz Dandárokkal [a Palesztin Iszlám Dzsihád katonai szárnya] kötött feltételek megszegésére irányul,” továbbá ezt „azért tenné, hogy provokálja, kínos helyzetbe hozza és válaszreakcióra kényszerítse a Palesztin Iszlám Dzsihádot, és egy új konfrontációba lépjen, amelyet [Benjamin] Netanjahu [miniszterelnök] mentőövként fog használni,” utalt az izraeli miniszterelnök korrupciós ügyei miatt kialakult helyzetre.

Bár a Palesztin Iszlám Dzsihád vezetője, Ziad al-Nahala azt nyilatkozta a libanoni al-Mayadeen TV-nek, hogy a tűzszüneti megállapodás részeként az izraeli erők leállnak az éles lőszer használattal a tüntetőkkel szemben, Netanjahu múlt vasárnap a heti kabinetülés megnyitóján a kétnapos harcok eredményeit összegezve hangsúlyozta, hogy Izrael nem ígért semmit.

„Szeretném megismételni: Izrael nem ígért semmit. Biztonságpolitikánk egyáltalán nem változott, egy jottányit sem. Fenntartjuk a teljes cselekvési szabadságot, és ártani fogunk mindenkinek, aki megpróbál ártani nekünk,” mondta Netanjahu, akinek politikai jövője bizonytalanná vált, miután csütörtökön Avichai Mandelblit főügyész bejelentette, hogy vádat emel ellene három korrupciós ügyben vesztegetés, csalás és bizalommal való visszaélés miatt.

Az al-Akhbarnak nyilatkozó forrás azt is elmondta, hogy a gázai terrorista csoportok átmenetileg szüneteltetni akarják „a meneteket annak érdekében, hogy a negatív benyomásokkal foglalkozzanak, amelyeket az izraeli propaganda a legutóbbi eszkaláció során terjesztett, mely szerint [Izrael] megpróbált vitát gerjeszteni a Hamász és a Palesztin Iszlám Dzsihád között,” és a gázai hatóságok „ellenőrizni akarják a határ menti területeket”, hogy maradtak-e robbanószerkezetek vagy más tárgyak a múlt heti eszkalációból.

A kétnapos harcok során az izraeli hadsereg nem támadta a Hamász pozícióit csak a Palesztin Iszlám Dzsihádét. A Gázát uraló Hamász terrorszervezet nem vett részt a konfliktusban, amit a Palesztin Iszlám Dzsihád nagyon rossz néven vett.

Az Izraeli Védelmi Erők és a Sabak biztonsági szolgálat együttműködésének keretében az izraeli légierő november 12-én hajnali 4 óra körül irányított lövedéket lőtt ki Gázaváros Shejaiya részén egy épületre, ahol a Palesztin Iszlám Dzsihád vezető parancsnoka, Baha Abu al-Ata tartózkodott, megölve a terrorista parancsnokot és feleségét.

Az Irán támogatását élvező Palesztin Iszlám Dzsihád a Gázai övezet Hamász utáni második legnagyobb terrorszervezete. Abu al-Ata megölése eszkalációt váltott ki Izrael és a terrorszervezet között.

A 48 órás harcok során mintegy 450 rakétát és aknavető gránátot lőttek ki Izraelre. A Vaskupola kb. 90 százalékos sikerrel működött, több tucat lakott területre tartó lövedéket elfogva. A rakéták mintegy 60 százaléka nyílt területen landolt.

Egyiptomi és palesztin tisztviselők november 14-én kora hajnalban bejelentették, hogy Egyiptom közvetítésével tűzszünet lépett életbe helyi idő szerint hajnali 5:30-kor Izrael és a Palesztin Iszlám Dzsihád terrorszervezet között.

Az izraeli hadsereg aznap délelőtt megerősítette a tűzszünet tényét, és a kétnapos harcokat Fekete öv-hadműveletnek nevezte el.

A tűzszünet bejelentését követő 24 órában gázai terroristák négy alkalommal lőttek ki rakétákat Izraelre, ami péntek hajnalban izraeli megtorlócsapást eredményezett a Gázai övezetben.

November 16-án helyi idő szerint éjjel kettőkor megszólaltak a rakétára figyelmeztető szirénák Beerseván. A Vaskupola elfogta a két Gázából Izraelre kilőtt rakétát.

A héber média a beersevai rakétatámadást követően arról számolt be, a biztonsági tisztviselők úgy vélik, a rakétákat a Hamász emberei lőtték ki, de valószínűleg a vezetés jóváhagyása nélkül.

A Hamász szóvivője, Fawzi Barhoum kijelentette, hogy nem fogják hagyni, hogy Izrael szabja meg a hadműveletek idejét és helyét, a katonai műveletek végrehajtására vonatkozó döntés továbbra is a gázai terrorista csoportok kezében van, és „Izraelt terheli a felelősség a folyamatos agresszió következményeiért és eredményeiért.”

A 13-as csatorna palesztin média jelentéseket idézve arról számolt be, hogy röviddel a beersevai rakétatámadás előtt telefonbeszélgetésre került sor Ismail Haniyeh, a Hamász politikai szárnyának vezetője és a Palesztin Iszlám Dzsihád vezetője, Ziad al-Nahala között.

Az Al-Akhbar újság szerint a telefonbeszélgetést megelőzően a két terrorszervezet katonai szárnya összeült Gázában. A találkozón súlyos vádakkal illették egymást, de végül megállapodtak az együttműködésről. Ezenkívül az újság azt állította, hogy a gázai tisztviselők úgy vélik, hogy a tűzszünet hamarosan összeomlik.

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..