ENSZ-riport: a Palesztin Hatóság példátlan anyagi és politikai kihívásokkal néz szembe

2
Nickolay Mladenov ENSZ-megbízott fotó: youtube screenshot

ujkelet.live

Egy újonnan közzétett jelentésben az Egyesült Nemzetek rámutatott, hogy a március vége óta tapasztalt Gáza és Izrael közötti viszonylagos és ideiglenes nyugalom ellenére, a palesztin nép és kormányzat példátlan kihívásokkal néz szembe. A súlyos költségvetési válság, valamint a növekvő humanitárius szükségletek és a tárgyalásos megoldás politikai perspektívájának hiánya veszélyezteti Júdea és Szamária (Ciszjordánia) stabilitását és a palesztin államépítő erőfeszítések életben tartását.

Az ENSZ közel-keleti békefolyamatért felelős különleges koordinátora (UNSCO) által a 2019. április 30-án Brüsszelben megrendezésre kerülő ad hoc összekötő bizottság (AHLC) kétévente tartandó ülésére készített jelentés számos lépést tartalmaz a kritikus humanitárius és gazdasági beavatkozások gázai végrehajtásának megkönnyítése érdekében. Ezek magukban foglalják a Gázai övezet 2018 októbere óta történő villamosenergia-ellátásának megduplázását, több ezer ideiglenes munkahely létrehozását és sürgősségi orvosi ellátás biztosítását. Továbbá részletezi a folyamatos erőfeszítéseket a fenntartható megoldások megtalálására az energia-, víz- és egészségügyi ágazatok számára.

„A Gázai övezet romló humanitárius és gazdasági helyzetének kezelése nemcsak a donorok finanszírozását és a projektek végrehajtását igényli, hanem merész politikai döntéseket minden oldaltól,” mondta Nickolay Mladenov az ENSZ közel-keleti békefolyamatért felelős különleges koordinátora. „A folyamatos Gázára kivetett izraeli zárlat, párosulva a palesztin belső megosztottsággal, és a több mint egy évtizede tartó Hamász uralom Gázában, a Gázai övezet kormányzásának bukását és a háborús kockázat növekedését eredményezték.”

A paleszinok két rivális kormány között vannak felosztva 2007 óta, amikor a Hamász terrorszervezet erőszakkal átvette a Gázai övezet feletti uralmat Mahmúd Abbász palesztin hatósági elnök Fatah pártjától, aki azóta csak az autonóm területek irányítására jogosult Júdea és Szamáriában.

Abbász egyébként 2005-ben nyerte el a vezetői pozíciót, de választások hiányában négy évre szóló hivatali idejének 14. évében jár.

A Hamászt időközben nagyon meggyengítette az izraeli és egyiptomi blokád, a három háború, amit Izraellel vívott és a nemzetközi elszigeteltség. Gáza gazdasága romokban, a lakosság súlyos villamos energia és ivóvíz hiánnyal küzd.

A jelentés foglalkozik a Gázai övezetből eredő erőszakkal is, beleértve a hetente megrendezésre kerülő “Visszatérés Menete” tüntetéseket és az Izraelre kilőtt rakétákat. Az ENSZ azonban úgy véli, hogy az izraeli reakció mértéke aggodalomra ad okot.

Júdea és Szamáriára mint megszállt Ciszjordániaként utalva a riport figyelmeztet a Palesztin Nemzeti Hatóság előtt álló példátlan pénzügyi, biztonsági és politikai kihívásokra, részletesen ismertetve a hátteret, amely “magában foglalja az izraeli katonai megszállás folytatását, a telep bővítéseket és rombolásokat, a területi széttagoltságot, a joghatóság hiányát, a fokozott palesztin védelmi szükségleteket, a palesztinok és az izraeli biztonsági erők közötti erőszakot és a csökkenő pénzügyi támogatást.”

A Knesszet júliusban megszavazott egy törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi az izraeli kormánynak, hogy levonja a Palesztin Hatóságtól azt az összeget, amit Mahmúd Abbász kormánya a biztonsági foglyoknak és támadás végrehajtása közben megölt terroristák családjainak fizetnek. A törvény februárban lépett életbe 138 millió dollár visszatartásával.

Abbász válaszul elutasította a teljes adóbevétel összegét, amit Izrael a kormányának fizet havonta.

„E döntések eredményeként a palesztin kormány bevételeinek mintegy 65% -ától megfosztásra került, és extrém megszorító intézkedésekre kényszerült,” jegyzi meg a riport, hozzátéve, hogy ha ez nem oldódik meg, a válság okozta hatás visszafordítása évekbe telhet.

A 12-es csatorna vasárnapi riportja szerint Franciaország múlt héten hivatalos levélben kérte Izraelt, hogy a Palesztin Hatóságtól visszatartott pénzek ügyében gondolja meg magát. Izrael elutasította a kérést, melyet erkölcstelennek és az EU jogszabályaival ellentétesnek nevezett.

A palesztin pénzügyminiszter korábban jelezte, hogy Rámalláh drasztikus megszorításokat alkalmazott a pénzhiány miatt, beleértve a közalkalmazottak bérének megvágását. Márciusban a Palesztin Hatóság alkalmazottai csak fizetésük felét kapták kézhez.

Az Arab Liga vasárnap havi 100 millió dollárt ígért a Palesztin Hatóságnak, kiegyenlítésül az Izrael által visszatartott pénzekre.

„A jelentés hangsúlyozta az ENSZ szilárd elkötelezettségét, hogy továbbra is együttműködjön Izraellel, a Palesztin Hatósággal és a nemzetközi közösséggel, hogy sürgősen megoldást találjon a példátlan költségvetési válságra. Ezenkívül naprakész áttekintést nyújtott a Gázára vonatkozó sürgős beavatkozásokról, valamint számos lépést a gazdasági stressz enyhítésére a Palesztin Hatóság területén. A jelentés azonban megjegyezi, hogy ezek az intézkedések – bár hasznosak – csak ideiglenes enyhülést kínálnak, hiányoznak a 2016-os Kvartett jelentésben vázolt szükséges átalakító és proaktív lépések, amelyek változtathatnak a romló helyzeten.”

2 Kommentek

  1. Talán nem fegyverekre kellene költeni a rengeteg pénzt amit az EU, USA, Arab Ligától kapnak. Esetleg a külföldi magánszámlákra is kevesebbet kellene eltüntetni.

  2. Palesztin Állam építés?
    Terrorista kiképzőtábor van ott!
    Minél több a pénz-segély,amit kapnak,annál több gyilkost tudnak átküldeni Izraelbe.

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .