Az UNIFIL megerősítette a 3. határokon átnyúló alagút létezését

ujkelet.live

Az Egyesült Nemzetek békefenntartó erői az izraeli-libanoni határon (UNIFIL) csütörtökön megerősítette egy harmadik alagút létezését, mely átszelte a nemzetközileg elismert határt, a kék vonalat, ezzel megszegve az 1701-es sz. ENSZ-határozatot, mely véget vetett a 2006-os második libanoni háborúnak. A nyilatkozat azonban nem említi, hogy a föld alatti járatokat a libanoni Hezbollah terrorszervezet ásta.

Az izraeli hadsereg december 4-én indította el a Hezbollah-alagutak feltárására és megsemmisítésére irányuló Északi-pajzs hadműveletet, mely január 13-án a hatodik és egyben utolsó izraeli területre átnyúló járat megtalálásával és megsemmisítésével ért véget.

“2018. december és 2019 január között az Izraeli Védelmi Erők (IDF) tájékoztatta az UNIFIL-t, hogy hat alagutat fedezett fel a kék vonal mentén.

A megbízatásának megfelelően elvégzett független műszaki vizsgálatokat követően az UNIFIL már megerősítette két alagút áthaladását a kék vonalon, melyek az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1701. számú határozatának megsértésével érnek fel.

A közelmúltban az UNIFIL elvégezte az IDF által Észak-Izraelben felfedezett utolsó alagút műszaki ellenőrzését a kék vonal közelében, és szemközt a libanoni Ramyah faluval.

Az UNIFIL független értékelése megerősíti, hogy ez az alagút áthalad a kék vonalon, megsértve az 1701-es határozatot.

Összességében az IDF által eddig jelentett hat alagútból az UNIFIL független vizsgálata megerősítette öt alagút létezését, amelyek közel fekszenek a kék vonalhoz Izrael északi részén. Ezek közül három alagút hatolt át a kék vonalon.

Az UNIFIL tájékoztatta a libanoni hatóságokat a jogsértésről, és sürgős nyomon követési intézkedéseket kért a libanoni kormánytól az 1701-es sz. határozat értelmében.

Az UNIFIL továbbra is együttműködik a felekkel annak biztosítása érdekében, hogy az érzékeny területeken végzett minden tevékenységet megfelelően összehangolják, a kék vonalat mindkét fél teljes mértékben tiszteletben tartsa, és segítse a feleket abban, hogy fenntartsák az ellentétek megszüntetésével kapcsolatos kötelezettségeiket az 1701.-es sz. határozatban foglaltak szerint.”

Az izraeli hadsereg az utolsó alagútról anno azt nyilatkozta, hogy a libanoni Ramyah-ból indult, több tucat méternyi hosszan nyúlt át Izraelbe és 55 méter mélyen ásták. Ez volt a legmélyebb járat, amit a hadsereg a hadművelet során talált.

כוחותינו איתרו אמש מנהרת טרור התקפית נוספת שנחפרה מהכפר רמיה וחצתה לשטח ישראל. תוואי המנהרה ינוטרל בימים הקרובים. הודעה נמסרה לראשי הרשויות הרלוונטיים וליוניפי״ל. עם חשיפת מנהרת טרור זו הושלם איתור כלל התוואים שחצו את הגבול לשטח ישראל. לאור זאת מגיע לסיומו מבצע ״מגן צפוני״ pic.twitter.com/8D1lwv3lXK

— צבא ההגנה לישראל (@idfonline) January 13, 2019

A villamos energiával, a berendezések és a szemét mozgatására való sín-rendszerekkel, világítással és kőbe faragott lépcsőkkel rendelkező járat „egy rendkívül fejlett alagút, melybe komoly erőforrásokat öltek,” mondta Ronen Manelis katonai szóvivő akkoriban, hozzátéve, hogy a hadsereg megállapítása szerint nincs több határokon átnyúló alagút.

“Az alagutakat arra akarták használni, hogy behatoljanak a területünkre, elrabolják embereinket, köztük civileket, hogy civileket gyilkoljanak, és meghódítsanak egy darabot Észak-Galileából. Ez nem pusztán agresszió. Ez háború. Ez egy háborús terv része,” nyilatkozta Benjamin Netanjahu decemberben, a nemzetközi médiának tartott sajtótájékoztatóján a Hezbollah-terroralagutakról.

Katonai tisztviselők szerint a libanoni határ mentén talált alagutak a Hezbollah meglepetésre játszó támadási tervének központi elemeit képezték, és megsemmisítésük jelentős visszaesést jelent a terrorszervezet számára, évekre elhalasztva az Izrael elleni konfrontáció lehetőségét.

A Hezbollah vezetője, Hasszán Naszrallah azonban januárban cáfolta, hogy a járatok tervük központi elemét képezték.

“Az alagutak feltárása nem befolyásolja 10 százalékkal sem a Galilea átvételére irányuló tervünket. Ha úgy döntünk, hogy megtesszük – még akkor is, ha elpusztították az alagutakat -, nem tudjuk újjáépíteni őket?” Továbbá azt sugallta, hogy az izraeli-libanoni határon vannak még támadóalagutak, amelyeket Izrael még nem talált meg.

A katonai hírszerzés vezetője, Tamir Hyman vezérőrnagy még decemberben azt mondta, hogy az alagutak lokalizálása és megsemmisítése csupán egy része az izraeli hadsereg átfogó erőfeszítésének, hogy meghiúsítsa a Hezbollah támadási terveit.

Hyman szerint a hadsereg azon is dolgozik, hogy ellensúlyozza az Irán támogatta csoport több mint 100 000 rakétából és lövedékből álló arzenálját, amelyet állítólag precíziós irányítású rakétákkal akar frissíteni.

Az izraeli hadsereg a hadművelet befejezésekor közölte, hogy folytatja a határfal építését az izraeli-libanoni határ mentén. Libanon erre jelezte, hogy panaszt tesz az ENSZ Biztonsági Tanácsában az épitkezés miatt.

A biztonsági akadály építése tavaly év elején kezdődött, miután a védelmi intézmények megkapták a támogatást egy 13 km hosszú betonfal építésére – a mintegy 130 km hosszú határ mentén – a 22 határral szomszédos izraeli falu védelme érdekében.

A betonzár két fő funkciót szolgál: az izraeli civilek és katonák védelme a mesterlövészek támadásai ellen, és a Hezbollah harcosok Izraelbe való beszivárgásának megakadályozása.