Hamász vezér: Ujjunk a ravaszon marad népünk védelme érdekében

1
Yahya Sinwar Fotó: Mohammed Salem/Reuters

ujkelet.live

Az állítólagos tűzszüneti tárgyalások közepette Izraellel a Hamász második legnagyobb hatalommal rendelkező tagja azt mondta szombaton, hogy a terrorszervezet készen áll arra, hogy erőszakot alkalmazzon népe védelmében, ha háborúra kerül sor.

“Megígérem, hogy a megszállás [Izrael] evakuálni fogja a telepeit nemcsak a Gázával határos területeken, hanem Asdodban, a Negevben, Askelonban és még Tel Avivban is. Emlékezzetek erre az ígéretre. A Gázai övezet ellenállásának ujja a ravaszon van. Ma tízszer erősebbek vagyunk mint 2014-ben [az erős szikla hadművelet idején],” mondta Yahya Sinwar egy csoportnyi gázai tisztviselőnek. A Hamász vezér szerint terrorszervezete készen áll a háborúra Izraellel, hogy megvédje Gáza népét. “Mi leszünk a kard és a pajzs.”

Sinwar beszélt Egyiptom közvetítő szerepéről is a Hamász és Izrael közötti tűzszüneti tárgyalások kapcsán, mondván, “jelentős szerepet töltenek be a Gázára kivetett blokád enyhítésében, és mi ezért hálásak vagyunk… Népünkkel együtt sikerült arra kényszerítenünk az egész világot, hogy napirendre vegye a Gázára kiszabott blokád kérdését, és megoldásokat keressen.”

A múlt szombati egyéves évfordulót követően pénteken megújult erővel folytatódtak a Hamász terrorszervezet vezette “Visszatérés Menete” erőszakos tüntetések a gázai-izraeli határnál.

A Kan izraeli közszolgálati műsorszóró szerint 10-11 000 gázai vett részt a lázadásokon a határ 5 pontján.

Bár a szervezők és a fegyveres frakciók békés tüntetésre szólították a résztvevőket, a lázadók szokás szerint autógumikat égettek és kövekkel dobálták a határkerítést és a túloldalán állomásozó izraeli katonákat, akik tömegoszlató eszközökkel és speciális esetekben éles lőszerrel reagáltak.

A Hamász vezette Gázai Egészségügyi Minisztérium 84 sérültről számolt be, egy közülük kritikus állapotban van.

A terrorszervezet politikai szárnyának vezetője, Ismail Haniyeh az Izrael és a Hamász közötti egyiptomi közvetítésű tűzszüneti tárgyalásokkal kapcsolatban pénteken megjegyezte, hogy pozitív irányban haladnak előre. A keddi izraeli választásokat cionista ügynek nevezve pedig azt mondta, a palesztinokra vonatkozó politikát tekintve az izraeli politikai pártok közötti különbségek „nagyon marginálisak”.

A Gázai övezet a világ egyik legsűrűbben lakott földterülete, ahol 365 km² -en (összehasonlításul Budapest 525,2 km²) közel 2 millió palesztin arab él.

A paleszinok két rivális kormány között vannak felosztva 2007 óta, amikor a Hamász terrorszervezet erőszakkal átvette a Gázai övezet feletti uralmat Mahmúd Abbász palesztin hatósági elnök Fatah pártjától, aki azóta csak az autonóm területek irányítására jogosult Júdea és Szamáriában (Ciszjordánia).

Abbász egyébként 2005-ben nyerte el a vezetői pozíciót, de választások hiányában négy évre szóló hivatali idejének 14. évében jár.

A Hamászt időközben nagyon meggyengítette az izraeli és egyiptomi blokád, a három háború, amit Izraellel vívott és a nemzetközi elszigeteltség. Gáza gazdasága romokban, a lakosság súlyos villamos energia és ivóvíz hiánnyal küzd.

Izrael a blokáddal akadályozza meg, hogy a terrorszervezet fegyvert vagy alagút építéshez használt árut csempésszen be Gázába. Ezért a Gázának szánt árucikkeket először Izraelbe kerülnek ellenőrzés céljából, majd a palesztin területre szállítják a biztonsági kockázat elhárítását követően.

Egyiptom pedig az év nagy részében zárva tartja közös határát Gázával.

A Gázai övezet munkanélküliségi rátája jelenleg 52,1%. Minden második felnőtt munkanélküli. A fiatal, képzett lakosság körében ez még súlyosabb, 70% körüli.

Az ENSZ becslései szerint ha nem történik drasztikus változás, Gáza 2020-ra lakhatatlanná válik.

A Hamász és Izrael között március 14-e óta a szokásosnál is feszültebb a viszony.

Március 14-én csütörtök este volt az első alkalom a 2014-es erős szikla hadművelet óta, hogy megszólaltak a légvédelmi szirénák Tel Aviv nagyvárosi területén, Gus Dan régióban.

A szirénákat két Gázai övezetből véletlenül kilőtt M-75-ös rakéta aktiválta. A rakétatámadásra válaszul az izraeli légierő több mint 100 terror célpontot semmisített meg a Gázai övezetben.

“A Tel Avivra kilőtt rakéta műszaki üzemzavar következménye volt, de apró példaként szolgál arra, hogy mivel szembesül a megszállás [Izrael], ha úgy dönt, butaságot követ el,” mondta Haniyeh kedden a palesztin Quds News Network weboldal szerint.

A felek közötti feszültséget tovább fokozta, hogy nem sokkal később, március 25-én egy újabb véletlenül kilőtt hosszú hatótávolságú rakéta csapódott be a Tel Avivtól északra fekvő Mismeret közösségben egy lakóházba, megsebesítve 7 személyt. A lövedék lángba borította az épületet, és a repeszek is komoly károkat okoztak a környéken, mert eltaláltak egy gáztartályt az épület mellett.

A hadsereg szerint a támadáshoz a terroristák a Hamász 120 km hatótávolságú j80 típusú lövedékének egy variánsát használták. 2014 óta először lőttek ki Gázából ilyen messzire rakétát lakott területre.

Válaszul az izraeli légierő több tucat környi bombázást hajtott végre, többek közt lerombolta Haniyeh egyik irodáját Gázavárosban, miközben gázai terroristák mintegy 60 rakétát lőttek ki Izrael déli részére szerda hajnalig.

Múlt szombaton került sor a “Föld Napja” és “Visszatérés Menete” tüntetésekre a Gázai övezetben.

Az Izraeli Védelmi Erők becslése szerint a nap csúcspontján, délután 4-kor a határnál összegyűlt gázaiak száma 41 000 körül mozgott. A nagy tömeg és a 4 halott ellenére a tüntetéseket Ronen Manelis katonai szóvivő relatív nyugodtnak értékelte, amit az övezetet uraló Hamász terrorszervezet ez idáig példátlan visszafogottságának, illetve az izraeli hadsereg hét eleji rakétatámadásokra adott kemény válaszának tulajdonított.

Utoljára vasárnap volt riadó Izraelben.

Aznap kétszer is megszólaltak a rakétára figyelmeztető szirénák a Gázai övezettel határos izraeli közösségekben.

Az izraeli hadsereg 5 Gázából Izrael felé indított rakétát azonosított. A lövedékek nyílt területen landoltak. Sérülésről vagy anyagi kárról nem érkezett jelentés.

Megtorlásul a rakétatámadásra izraeli tankok tüzet nyitottak számos Hamász terrorszervezethez tartozó pozícióra.

A második riasztásra délután került sor. A szirénákat egy Gázából Izraelre kilőtt aknavető gránát aktiválta, mely végül nem jutott át a határkerítésen.

A rakéták ellenére Izrael vasárnap reggel közel egy hét után megnyitotta a Gázai övezettel közös határátkelőit egy egyiptomi tűzszüneti megállapodás végrehajtásának részeként.

A Védelmi Minisztérium Kormányzati Tevékenységek Koordinátora a Területeken (COGAT) részlege, mely Izrael katonai összekötőjeként funkcionál a palesztinokkal, hétfőn közölte, hogy a Gázai övezet halászati zónája 12 tengeri mérföldről 15-re nőtt. A Ynet híroldal szerint Izrael a második intifáda óta nem engedélyezett ilyen széles tartományt.

1 komment

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .