Hétfőre sztrájkot hirdetett a teljes gázai magánszektor a romló gazdasági helyzet miatt

0
arab férfi vásárlóra vár a Fras piacon Gáza városban 2018. január 21. Fotó: AFP/ MAHMUD HAMS

ujkelet.live

A teljes gázai magánszektor sztrájkolni fog hétfőn, tiltakozva a romló gazdasági helyzet ellen, amely számos vállalkozást csődbe kényszerít. Évek óta nem volt példa ilyen komoly megmozdulásra.

A sztrájk a terv szerint délután 2-ig fog tartani.

A legfrissebb beszámolók arra figyelmeztetettek, hogy az övezet az összeomlás szélén áll, az 1,8 millió lakost gyakori áramkimaradás, ivóvíz hiány sújtja, valamint elavult a mobilhálózat is.

Bár a Palesztin Hatóság irányítása alatt áll a Kerem Shalom határátkelő – a Hamásszal kötött megbékélési alku részeként – ami a humanitárius segélyek és kereskedelmi áruk fő bejutási pontja az övezetbe, a fogyasztói vásárlóerő folyamatos hanyatlás alatt áll, számolt be a Hadashot hírek hétfőn.

“80 éves vagyok és még soha nem éltem meg ilyen napokat,” – mondta egy nő a TV-csatornának.

“A gázai gazdasági helyzet az összeomlás szélén áll. Minden gazdasági mutató erre utal. A munkanélküliségi ráta már elérte a 46 százalékot. Több mint negyedmillió ember van munka nélkül,” mondta Maher al-Ta’ba, a gázai kereskedelmi minisztérium szóvivője.

Vasárnap Reuven Rivlin elnök is figyelmeztetett a gázai határvidék körüli látogatása után: “Az idő közeledik, amikor a gázai infrastruktúra összeomlik, sok civilt nyomorban hagyva, megfelelő egészségügyi feltételek nélkül, a fertőzések és az ivóvíz hiány miatt járványoknak kitéve.”

“A Hamász emberei azok, akik megakadályozzák a gázai nép rehabilitációját,” tette hozzá.

Néhány gázai a Hamászt is kritizálta, de a többség az izraeli és egyiptomi blokádot, és a Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász erőfeszítéseit – a terrorszervezet megszorongatására -, hibáztatta a gazdasági rossz közérzetért. Vasárnap tüntetés volt az ENSZ palesztin menekültügynöksége (UNRWA) egyik elosztó központjánál is, tiltakozásul az amerikai segélyek csökkentése ellen.

“Egykor arra gondoltunk, hogy visszatérünk Haifába és Jaffába, és felszabadítjuk Jeruzsálemet. Ma arról álmodunk, hogy lesz áram és víz és orvosi kezelés, és étel kerül az asztalra,”- mondta Adel al-Mashuchi helyi komikus.

Egy másik gázai posztolt magáról egy videót, amin dühösen üvölti: “Ti, akik Ciszjordániáért feleltek, és ti, akik Gázáért feleltek, 100 ezer dolláros autót vezettek, és a gázaiaknak nincs mit enniük! Az emberek a pokolban élnek!”

Az Izrael elpusztítására törekvő Hamász 2007 óta uralja az övezetet. Azóta három háborút vívott a zsidó állammal, több ezer rakétát lőtt ki a területére és egy földalatti határon átnyúló terroralagút hálózatot épített ki.

Izrael kitart az egy évtizeddel ezelőtt bevezetett blokád mellett, ami megakadályozza, hogy a Hamász fegyvereket vagy az ahhoz szükséges anyagokat becsempéssze Gázába. A Gázai árucikkeket először Izraelbe szállítják ellenőrzés céljából, majd a palesztin területre viszik, miután megállapították, hogy az áruk nem jelentenek biztonsági kockázatot.

A gázaiak legalább 70 százaléka függ a nemzetközi segélyektől.

10-ből legalább 4 gázai munkanélküli, míg Ciszjordániában 10-ből 2 (az izraeli munkanélküliségi ráta körülbelül 4,3%).

Az övezet lakossága olyan gyorsan nő, hogy 2030-ra a palesztin területeknek 1 millió új munkahelyre lesz szüksége ahhoz, hogy a jelenlegi munkanélküliségi rátát fenntartsa, egy ENSZ-tanulmány szerint.

“Lefelé irányuló spirálban vagyunk, különösen Gázában, és a dolgok egyre rosszabbá válnak,” – mondta Anders Thomsen, az ENSZ Népesedési Alapjának palesztin területen működő irodájának igazgatója, amikor a jelentés megjelent. “Ha ez így folytatódik, amit persze csak elképzelni lehet, egy olyan környezetet fog teremteni, ami a radikalizációnak és a konfliktusoknak kedvez, ezért úgy gondolom, el kell kerülni.”

A gázai háztartások naponta legfeljebb négy-hat órára elég villamos energiát kapnak, és kénytelenek palackozott vizet fogyasztani, mert az övezet vízinfrastruktúrája az összeomlás szélén áll.

A havi kereset az átlaghoz képest alacsony – 1,600 sékel (118000 Ft.), szemben a ciszjordániai 2000 sékellel (147000 Ft). A szegénység mindenütt jelen van.

A szolgáltatások hiánya ellenére a gázaiknak többszörös adót kell fizetniük az árukért – egyszer a Palesztin Hatóságnak, egyszer pedig a Hamász kincstárának.

forrás: The Times of Israel

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..