ujkelet.live
A Palesztin Hatóság kedden azzal vádolta Izraelt, hogy „háborút hirdet” a palesztin nép ellen, órákkal azt követően, hogy a Knesszet törvényhozói elfogadtak egy törvényjavaslatot, ami megnehezíti a lemondást Kelet-Jeruzsálem egyes részeiről.
Kedd reggel a Knesszet 64-51 arányban megszavazata a törvényt, amely a törvényhozók speciális kétharmados többségét igényli, hogy lemondjanak Jeruzsálem bármely részéről, ami potenciálisan bonyolítja a békére irányuló erőfeszítéseket a palesztinokkal, akik a város keleti részét jövőbeli fővárosuknak követelik.
„Ez a szavazás egyértelműen azt jelzi, hogy Izrael hivatalosan is kijelentette az úgynevezett politikai folyamat végét, és már elkezdte a bevezetését a diktáló és de facto rendeleteknek,”- mondta Nabil Abu Rudeineh, Mahmúd Abbász elnök szóvivője a Wafa hírügynökség szerint. Rudeineh a törvényt hadüzenetnek nevezte, és nemzetközi akciókat sürgetett.
„Izrael kontrollálatlan viselkedése az, ami a térséget a szakadékba taszítja”.
„Nem fogjuk megengedni semmilyen módon, hogy az ilyen terveket, amelyek veszélyeztetik a régió és a világ jövőjét, megszavazzák,” – mondta.
Hétfőn Abbász vezető tanácsadója, Saeb Erekat az amerikai csendet és Donald Trump amerikai elnök Jeruzsálem-nyilatkozatát vádolta a Knesszet felbátorításáért, ami egy ilyen törvényhez vezetett.
„Az Egyesült Államok kormánya elfogadja a megszállás álláspontját,” – mondta a palesztinok vezető tárgyalója, a Palesztin rádiónak. „A palesztinok harcolni fognak az amerikai és az izraeli törekvések ellen, hogy ne erőszakolhassanak rá megoldásokat.”
Egy nappal korábban Abbász felszólította Izraelt, hogy gondolja át „agresszív politikáját és cselekedeteit népünk ellen”.
A Jeruzsálemre vonatkozó Alaptörvény módosítás miatt a 120 tagú Knesszetben 80 törvényhozó szavazatára van szükség, hogy támogassák a város bármely részéről való lemondást.
Az 1980-ban elfogadott és 2000-ben módosított törvény alapján “Jeruzsálem Izrael egységes, oszthatatlan fővárosa”. (Igaz, az ENSZ 478-as határozata azonnal a „nemzetközi joggal ellentétesnek” nyilvánította Izrael döntését, mert beleavatkozott egy független tagállam belügyeibe.)
“Az Izrael Állam vagy a Jeruzsálemi Önkormányzat törvényeiben meghatározottak alapján nem adható át a joghatalom véglegesen vagy meghatározott időre idegen testületnek, legyen az politikai, kormányzati vagy bármely más hasonló külföldi testület.”
Mivel az Alaptörvény semmilyen rendelkezést nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy miként módosítható, egyszerű többséggel megfordítható.
Jeruzsálem kérdése előtérbe került az elmúlt hetekben, miután Donald Trump amerikai elnök elismerte a várost Izrael fővárosaként, és azt mondta, áthelyezi az amerikai nagykövetséget Tel Avivból Jeruzsálembe. Az elnök kijelentette, Jeruzsálem elismerése Izrael fővárosaként csupán a valóság elismerése, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez nem befolyásolja a végleges jogállással kapcsolatos kérdéseket.
Trump december 6-i bejelentése, szakítva több évtizedes amerikai külpolitikai állásponttal, kemény nemzetközi kritikát vont maga után, valamint erőszakos tiltakozásokat robbantott ki Ciszjordániában, Kelet-Jeruzsálemben, Gázában és a muzulmán világban. Számos európai városban tartottak Izrael-ellenes gyűléseket, amelyek közül néhány antiszemitizmusba fordult.
Tavaly az ENSZ kulturális testülete, az UNESCO számos olyan határozatot fogadott el, amelyek alig említik vagy egyenesen megtagadják Jeruzsálem zsidósághoz fűződő kapcsolatát, Izraelre pedig mint “megszálló” hatalomra utalnak.
Izrael 1980-ban csatolta Kelet-Jeruzsálemet az országhoz, de ezt a nemzetközi közösség mind a mai napig nem ismeri el, a legtöbb ország nem hajlandó a város egyik részét sem elismerni Izrael fővárosaként, mondván, hogy ezt a kérdést a palesztinokkal folytatott tárgyalások során kell rendezni.
forrás; AFP; ujkeletonline
