Avi/ujkelet.live
A Hamász terrorszervezet vezetője kedden azt állította, hogy az Egyesült Államok olyan béketerven dolgozik, mely Jeruzsálem egyik külvárosát ajánlaná Ciszjordániában a jövőbeli Palesztina fővárosának.
Ismail Haniyeh azt is elmondta, a terv részeként az Izrael biztonsági határától keletre fekvő és Jeruzsálem önkormányzati határán kívül eső Abu Díszt összekötnék egy híddal a Jeruzsálem óvárosában lévő Templom-heggyel, a Middle East Eye riportja szerint.
Abu Díszt az Al-Aksza mecsettel összekötő híddal biztosítanák a [palesztinok] hozzáférését a mecsethez.”- mondta Haniyeh, Gáza törzsi vezetőinek.
Decemberben a The New York Times riportja azt állította, hogy a Mahmúd Abbász Palesztin Hatósági elnöknek bemutatott szaúdi béke javaslat Kelet-Jeruzsálem szíve helyett Abu Díszt jelöli ki egy jövőbeli palesztin állam fővárosaként.
A jelentésre reagálva Rijád ragaszkodott ahhoz, hogy továbbra is elkötelezett maradjon a régóta fennálló Arab Békekezdeményezés iránt, amely az 1967-es határokhoz való izraeli visszavonulást valamint Kelet-Jeruzsálemet mint palesztin fővárost követeli, cserébe az arab világ normalizálná a kapcsolatait a zsidó állammal.
Haniyeh továbbá azt állította, hogy a terv szerint a Templom-hegyet – ami az al-Akszának is otthont ad – „három különálló részre” osztanák, a Gázai övezet pedig autonóm terület lenne a palesztin államban.
Haniyeh azt mondta, hogy terrorszervezetet tájékoztatást kapott az állítólagos tervről, de nem mondta el, honnan származik az információ.
A Hamász vezetője szerint Donald Trump amerikai elnök döntése, hogy elismerte Jeruzsálemet, mint Izrael fővárosát, „része a folyamatban levő erőfeszítéseknek a palesztin ügy lezárására az úgynevezett ‘évszázad megállapodásában.'”
Azt mondta, a döntés „hatással van az egész régió és az [arab és muszlim] nemzet[ek] újrakonfigurálására”, ami szerinte „Jeruzsálem és a palesztin jogok rovására fog történni”.
Trump december 6-i bejelentése, hogy hivatalosan elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, szakítva több évtizedes amerikai külpolitika állásponttal, kemény nemzetközi kritikát vont maga után, valamint erőszakos tiltakozásokat robbanantott ki Ciszjordániában, Kelet-Jeruzsálemben, Gázában és a muzulmán világban. Számos európai városban tartottak Izrael-ellenes gyűléseket, amelyek közül néhány antiszemitizmusba fordult.
Haniyeh szombaton azt állította, hogy az Egyesült Államok Jeruzsálem Izrael fővárosaként való elismerése után elismerné Izraelt, mint zsidó államot is.
“Tudomásunk van arról, hogy az amerikai kormány elismerné Izraelt, mint zsidó államot, [ezzel megengedné Izraelnek] a telep elcsatolásokat, és eltörölné a palesztinok visszatérési jogát,” – mondta.
Az izraeli kormányok elutasították a palesztin követelést, mely menekültek milliói és leszármazottaik „visszatérési jogát” tenné lehetővé Izraelbe, mivel egy ilyen beáramlás drasztikusan megváltoztatná Izrael zsidó vonalát. Izrael álláspontja általában az volt, hogy a menekültek sorsára a palesztin államról szóló végleges tárgyalások során kell megoldást találni, és a palesztin állam ugyanúgy befogadhatja majd a palesztin menekülteket, ahogyan Izrael állam is befogadta a zsidó menekülteket.
Az ENSZ 1947-es felosztási terve kifejezetten egy zsidó és egy arab államra vonatkozott.
Órákkal, hogy 1948. május 14-én megalakult Izrael Állam az Egyesült Államok elismerte, mint zsidó államot. A Fehér Ház kijelentette: „Ezt a Kormányt tájékoztatták arról, hogy kihirdettek egy zsidó államot Palesztinában, és az ideiglenes kormány kérte az elismerést. Az Egyesült Államok elismeri az ideiglenes kormányt, mint Izrael Állam de facto hatóságát.”
Benjamin Netanjahu miniszterelnök már régóta felszólította a palesztinokat, hogy fogadják el Izrael jogát a létezéshez, valamint ismerjék el az országot a zsidó nép nemzeti otthonaként.
A palesztinok ezt visszautasították és továbbra is megtagadják a zsidóság történelmi kapcsolatát Izrael földjéhez.
