Káosz – Hamász évad

0
Hamász intifáda, nyomában káosz. Fotó: Channel 2, courtesy

Ziva/ujkelet.live

Az arab és muszlim vezetők együttműködési szervezetének (IESZ) sürgősen összehívott válságmegoldó találkozóján a soros házigazda elnök, Recep Tayyip Erdogan és a konferencián végül személyesen is megjelent résztvevők egymást feltüzelve keltek ki Donald Trump “izraelpárti” bejelentése ellen. A konferencia konkrét szankciók meghozatala ügyében ugyan tanácstalannak bizonyult, végül arra a következtetésre jutottak, hogy természetesen az Egyesült Államok közvetítői szerepét véglegesen törölve, az eddig is jól bevált ENSZ-hez fordulnak “jogorvoslatért”. Mahmúd Abbász tovább fokozva a hangulatot azzal fenyegetett, hogy felmond az oszlói egyezménytől kezdve minden kétoldalú megállapodást Izraellel.

Az arab-iszlám vezetők reakciója borítékolható volt, senki nem számított békés fogadtatásra, a nagy zűrzavarban azonban a “Palesztin egységért” aggodalmaskodó vezetők egy lényeges szereplőről, mintha megfeledkeztek volna, pedig egyik fő szövetségesük, a Hamász csütörtökön ünnepli megalakulásának 30 éves évfordulóját.

Avi Issacharoff, aki esetleg a nevet nem ismeri a Káosz (Fauda) immár Netflixen is nézhető izraeli filmsorozat társszerzője, a The Times of Israel, internetes hírportálon megjelent rövid elemzésében két egyszerű, de lényeges szempontra hívta fel a figyelmet. Egyrészt nyilvánvaló, hogy amíg Isztambulból üres fenyegetések hangzanak csak el, addig Gáza felől az elmúlt napokban kilőtt tucatnyi rakéta üzenete világos.

A Hamász ismét színrelépett.

Az arabul tökétesen beszélő, 36 éves Avi Issacharoff a közel-keleti arab/muszlim és izraeli-palesztin konfliktus téma egyik legismertebb és elismertebb szakértőjének számít, korábban az izraeli rádió majd 2005-2012 között, a Háárec közel-keleti tudósítójaként nem csak számos dokumtentumfilm fűződik nevéhez, de az izraeli-palesztin konfliktussal foglalkozó, elemző könyvei is jelentek meg.

Issacharoff elemzésében kiemelte, hogy Trump Jeruzsálemre vonatkozó bejelentése nyilván sokat nyom a latban, de a Hamász válaszreakciója mögött más lappangó indulatokkal is számolni kell. Igaz, hogy az amerikai bejelentés miatt dühös tüntetések robbantak ki a határkerítés mellett és a várakozásoknak megfelelően a Hamász-média mindent megtesz annak érdekében, hogy táplálja a konfliktusérzetet, politika gyűléseiken pedig további ellenállásra buzdítja a népet.

Közben Ciszjordániában “a Jeruzsálem felszabadítására hirdetett intifáda”, ahogyan azt a Hamász politikai vezetője, Ismail Haniyeh elnevezte, a mindennapos tüntetések és incidensek ellenére sem tud számottevő eredményeket felmutatni. Az alacsony részvételű tiltakozások azonban folytatódnak és az eszkaláció lehetősége továbbra is fennáll, hiba lenne nem számolni a lehetőséggel.

Mindent összegezve megállapítható azonban, hogy Trump Jeruzsálemre vonatkozó bejelentése a három évtizedes évfordulóját ünneplő Hamász színrelépésének csak egyik és nem legsarkalatosabb tényezője.

A Hamász kénytelen tartani magát, ugyanis jelenleg kínos lenne, ha úgy tűnne, hogy a Gázát uraló terrorszervezet visszaszorítja a rivális palesztin terrorista csoportok tiltakozását éppen megalakulása évfordulóján. A múltban azonban volt rá példa, hogy közbelépett az Izraelt támadó magánakciók miatt.

Másrészről az amúgy sem fényes gázai helyzetet súlyosbítja az egyre mélyülő humanitárius válság, amely nem csökkent az elmúlt hónapokban, annak ellenére, hogy a Hamász és riválisa, a Fatah a palesztin médiában szintén nagydobra vert megbékélési megbeszéléseket folytatott.

A két palesztin frakció közötti tárgyalások látszólag folyamatban vannak, de eddig semmilyen kézzelfogható eredményt nem sikerült felmutatni. Valójában ezért is vagy ennek ellenére, az áramhiány az elmúlt napokban kritikussá vált, szerdán a gázai lakosok három óra villamosáramot kaphattak, egy 24 órás áramszünetet követően. Az egyiptomi teherautók, amelyek dízel üzemanyagot szállítottak volna a gázai erőműbe, nem érkeztek meg Egyiptom belső problémái miatt, ami tovább súlyosbította a helyzetet.

December közepén esedékes 45ezer Gázában dolgozó Hamász közalkalmazott novemberi fizetése. Rámalláh megtagadta a bérek utalását, addig, amíg a Fatah és a Hamász meg nem oldja nézeteltéréseit.

Meglehetősen ironikus, hogy amíg az arab és a muszlim vezetők – köztük a Hamász szövetségesei, mint például a török elnök, Recep Tayyip Erdogan – Jeruzsálemről alkudoznak, Gázát kifelejtették a buliból.

Hirtelen, a humanitárius válság Gázában, a Hamász-Fatah megbékélés és a bérkifizetések eltűntek a napirendről, helyette sokkal fontosabb téma került elő: hiábavaló viták és üres kijelentések arról, hogy az amerikai vezetés elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként.

Az üres kijelentések és hiábavaló viták mögé eközben természetesen az európai vezetők – (tisztelet a kivételnek) élükön, a tengerentúli médiával hasonló hangnemben, – is felsorakoztak. A külföldi média a palesztin “megszállt területek”  köré ártatlan palesztinok vérével festett és rakétákkal bőséggel tarkított háborús felvezetésben tálalja a tudatlan olvasó elé a kialakult sajnálatos helyzetet és a két bűnöst: Trumpot és Izraelt. A híradásokból eddig közel-keleti hírszerkesztés gyanánt, itt-ott pár sorban néha megvillantott “majdnem megkéseltek ” egy katonát versus “meghiúsult egy katona megkéselése” félretájékoztatás helyett, most mindehol ugyanaz a konfliktusérzetet stimuláló üzenet jön le a külföldi médiából, amelyet a Hamász a saját csatornáin is közvetít. A valóságnak nem megfelelően, úgy tűnik, hogy hirtelen megint javában dúl a háború.

Eközben a gázai humanitárius válság és a Fatah-Hamász konfliktus megoldását sürgető sosem volt konferencia napirendjén természetesen az a kérdés sem fog szerepelni, hogy milyen reakció várható 45ezer fizetését hiába váró, és a több millió sötétben élő dühös palesztin részéről.

A káosz újabb évada még csak most kezdődik.

Hozzászólás

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.