Politzer Tamás/ujkelet.live
150 évvel ezelőtt, 1867-ben írta alá I. Ferenc József „az izraeliták egyenjogúságáról polgári és politikai jogok tekintetében” címet viselő, ún.emancipációs törvényt. Mai jogász ember kissé csodálkozik, hogy miként sűríthető néhány sorba egy fontos jogszabály:
„1.§ Az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogosítottnak nyilváníttatnak.
2.§ Minden ezzel ellenkező törvény, szokás vagy rendelet, ezennel megszüntettetik.”
Nemrég konferencia is értékelte e fontos jogforrás érdemeit, hatását.
A törvény megalkotását követő hetvenedik évben, 1937-ben, ezelőtt 80 évvel is megjelent egy évértékelés az Egyenlőség című zsidó folyóiratban. Tanulságos a számvetés több bekezdését elolvasni:
„”…a gazdasági antiszemitizmus, mely hovatovább az állami, önkormányzati hivatalokon és üzemeken kívül a magángazdaságot is elzárja a zsidóság elől. Ez a magyarázat a kitérések állandó növekedésének is…: 1930-ban 390, 1935-ben 667, 1936-ban 920….”
„Dinnyés Lajos képviselő, kinek pártja a törzsökös magyar, falusi lakosságot képviseli A magyar nép nem antiszemita címmel írt az újságnak, ami többek között megemlíti, hogy „Elsősorban a zsidó vagyon felosztásáról, a zsidó vállalatok elkobzásáról agitálnak a szélsőjobboldali propagandisták…A zsidóságot, a zsidó tehetséget, a bevált, becsületes, a nemzet számára is jelentős feladatokat végző régi zsidó vállalatokat nem lehet egyszerűen kizárni a magyar életből, mert ezt az ország gazdasága sínylené meg.”
Hajdúsámsonban, három ezer földműves jelenlétében egy kisgazda azt mondta:”A magyar népnek nincs szüksége sem nyilas, sem kaszás, sem kampóskeresztekre. A magyar földművelő népnek és a csonka hazának egyre van szüksége: búzakeresztre, rozskeresztekre.”
Kálon„száznégyéves korában meghalt az ország legöregebb lakosa, a magyar zsidóság pátriárkája, Goldmann József.” Kilenc élő gyermeke, húsz unokája, tíz dédunokája „és Kál község apraja-nagyja állta körül koporsóját”. „Dutkai Lajos katolikus kántor” így búcsúzott a község lakossága nevében:”Mindenki szerette ezt a kiváló magyar embert.”
A Turul-mozgalom egyik füzetéből ezeket a mondatokat idézi a számvetés összeállítója: „Egy-két zsidó börzéstől függ az ország boldogulása…Faji szempontból sokkal többet ártottak nekünk a zsidók, mint gazdasági szempontból…Állami életünk formáit mi tettük tönkre, a magyar népet, a magyar társadalmat azonban ők fosztották meg faji öntudatától.”
Egy szegedi káplán röpiratában „ a keresztény felekezetek összefogását hirdeti a zsidóság ellen, melynek elütő a politikai lelki világa, mely a pénz ura és főapostola a tőke ellen hadakozó szélsőségeknek.”
A Kék Kereszt nevű szervezet vigadói nagygyűlésén „ a zsidóságról szóló beszéd után három szólamban ezt a mondatot zengte el az Új erő nevet viselő” kórus: A zsidóságot idegen elemnek tekintjük.”
A Magyarság vezércikkéből idézet: „ A kapitalisztikus vállalatok engedjenek át több ezer állást…” A második kívánság: „ a gazdasági élet egész terén be kell vezetni a numerus clausust.”
„Kossuth Lajos küzdelmének és a mai jobboldal harcainak szellemi rokonságáról tartott előadást …, az Új Magyarság munkatársa: „Száz idézetet ajánlott fel az előadó annak bizonyítására, hogyha Kossuth Lajos ma élne, ott állana a leglázasabb nacionalizmus frontján és > szélsőség < volna. A száz idézetből természetesen egyetlen egyet sem tudott az előadó felmutatni, akinek készséggel elhisszük, hogy Kossuth lángolóan izzó nacionalista volt, de hozzá kell tennünk, hogy Kossuth nacionalizmusa csak az osztrák elnyomással szemben érvényesült. Azzal a húszezer magyar zsidó honvéddel szemben, aki ott küzdött és vérzett Kossuth seregeiben, semmi esetre sem tartotta szükségesnek, hogy nacionalizmust hirdessen, amint azt a mai jobboldali szélsőségesek, még a világháború zsidóhitű hősi halottaival szemben is szükségesnek tartják.”
Mi olvasható a Turul Szövetség márciusi 12. pontjában? „ Követeljük, hogy a zsidóság nyilváníttassék fajnak és tartozzanak az Országos Idegeneket Ellenőrző Hivatal alá. Követeljük a …vegyesházasságok megtiltását,…a zsidó bevándorlások megszüntetését; kitérés esetén a fajiság kötelező feltüntetését; a névmagyarosítás megtiltását és a már engedélyezetteknél négy generáción keresztül az előző név kötelező használatának elrendelését…”
Idézet Molnár nevű jogtanár cikkéből : „A zsidóság az élet napos oldalán helyezkedik el, mert az élet napos oldalán azok vannak, akiknél a vagyon van.”
Végváry J. képviselő és diákvezér így értelmezte a zsidókérdés megoldását:” Minden rendben lesz, ha nálunk ötvenezer zsidó marad és a többi négyszázötvenezer vezetőivel együtt kivándorol más hazába.”
A Magyar Nemzeti Szocialista Párt szegedi szervezete a törvényhatóság közgyűlésének javasolta „száz aláírással”, hogy „ Verhovay Gyuláról és Istóczy Győzőről, a két nagy magyar antiszemita képviselőről nevezzen el utcát”. A Wimmer Fülöp utcát és a Lőw Lipót utcát azért tartották „alkalmasnak az új utca elnevezésekre, mert nem látjuk célszerűnek, hogy ebben a nagy magyar városban továbbra is utcák legyenek zsidókról elnevezve.”
Hódmezővásárhelyen W.S. „fakereskedő észrevette, hogy egy kilencéves fiú nyilaskeresztet rajzol egy ház falára. A kisfiú édesanyja, özv. Ny.J-né az állítja, hogy W. megtámadta és arcul verte, amikor kérdőre vonta fiának plakátragasztása miatt. W.S. viszont Vidor Dezső rendőrkapitánynál kijelentette, hogy amikor az előtte ismeretlen hölgytől érdeklődött a nyilaskeresztet rajzoló gyermek iránt, a hölgy neki támadt, lezsidózta és orron vágta.”
A debreceni közjegyzői kamara elnöke „a magyar faj fajképének a megrontásával is vádolta a zsidóságot és teljesen a német vérelmélet politikai alapjára helyezkedett.” Az Egyenlőség „megállapította, hogy” e szónok származása sem felel meg az árja-törvényeknek, mert édesanyja, K.E., zsidó volt.”
Az Új Magyarságban azt olvasta a leltár-készítő, „hogy Siófokon a Terézváros, a Lipótváros, a Király utca és a Dohány utca lakói nyaralnak és szegény, szerencsétlen Ertl-testvérek, a siófoki nagyszállodák sajnálatraméltó, derék tulajdonosai kénytelenek a várt párisi, londoni mondain közönség helyett az emberiség eme megnevezhetetlen rétegét megvendégelni.” Továbbá:” a zsidók könnyű nyári ruhát viselnek, a nők fehér kosztümöt, a férfiak szellős trophikál öltönyt.”
„Kőzápor a cserkészekre” címet viseli a rövid tudósítás: Az Abonyi utcai zsidó gimnázium cserkészcsapata június végén az Akali és Balatonzamárdi közelében lévő cserkésztáborba vonult.Július 3-án, szombat éjszaka a mély sötétségben éles sípjelzés hasított át az éjjeli csenden s az ezt követő másodpercekben több, kilós sziklakövek zápora kezdett hullani minden irányból a táborra…”
„ A Turániak Kaláka Szövetkezete telektömböt vásárolt Érd-Parkvárosban és 270 telket parcelláz a szokásos hangzatos feltételek és ígéretek mellett. Sőt, még meg is toldja a csábító feltételeket. Nemcsak árnyas sétányt, hűs strandot, ózondús levegőt és kedvező fizetési feltételeket hirdet, hanem – zsidómentességet is…,E kitétel ugyan a körlevélből kimaradt, „…a turániak szerint azért, mert az Angol-Magyar Bank, mely a parcellázó Károlyi grófot képviseli, ezt így kívánta. Azonban a Virradat továbbra is harsányan hirdeti, hogy zsidónak nem adnak telket, a telep felépülése után pedig Turánszállás bejáratánál kopjafára tűzve ott fog komorlani a fekete írás: zsidónak a telepre lépni tilos.”
„Szálasi Ferenc, a Nemzeti Akarat Pártjának ismert vezére kiadta negyedik számú körlevelét. Az ellene lefolytatott eljárás ellenére <újra kijelenti, hogy a zsidó nép faj és nemcsak vallási, hanem népi közösség is. Kijelenti, hogy a zsidó fajiság ellen harcol és nem a zsidó vallás ellen.> A zsidó vallás ellen csak akkor lép fel – úgymond -, ha ez gyakorlati kihatásaiban Krisztus erkölcsi világrendje és gyakorlata ellen lázad. Szálasi ellen ez után a körlevél után újabb eljárás indult meg…”
Gömbös Gyuláról mesélte a soproni polgármester: „A harmadik birodalom illetékes tényezőinél érdeklődött a volt miniszterelnök, hogy mibe került Németországnak a zsidóbojkott. Mikor kérdésére horribilis számmal feleltek, Gömbös ezt felelte: Ezt a luxust az elszegényedett Magyarország nem engedheti meg magának.”
Idézet egy soproni cikkírótól, aki az erdőcsokonyai birtokos antiszemita beszédére reagál: „hátha csak azért támadja a gróf úr ilyen ádáz dühvel a zsidókat, hogy ezáltal a maga ezer holdjairól, azoknak szociális és nemzetpolitikai kötelességeiről elterelje a figyelmet. Ha ezek az alacsonyrendű ösztönök egyszer robbanni fognak, akkor nemcsak a gazdag és szegény zsidók, de a gazdag keresztények, Ön is, gróf úr, a levegőbe fognak repülni.”
„ A Rabbiképző Intézet 60 éves jubileuma csendben folyt le a külső események vihara közt. De azért a zsidóságnál a fegyverek zajában sem hallgat a tudomány és a hit szeretete. Megkapó ünneplés vette körül Marczali Henriket 85, Mahler Edét 80, Pfeiffer Ignácot 70 éves születésnapján, Kramer Miksát 85 éves fordulóján, dr Schreiber Lajos, dr. Farkas József rabbikat 70-ik születésnapjukon. Vészi Józsefet 80-ik életéve küszöbén, mivel megvált a Pester Lloyd főszerkesztői székéből
„Kiskunlacháza az a község, ahol minden felekezet békében és szeretetben él együtt, ebben a községben a templomok lélekharangjai szólaltak meg a zsidó tanító temetésén és ebben a községben a Kol-Nidre estéjén ment el a református pap a zsidó templomba, hogy a nemzeti egységet ezzel is dokumentálja.
„Építeni és nem csüggedni ! – Gambettának híres jelszavával indult neki az új költségvetési évnek az ország legnagyobb zsidó testülete, a Pesti Izraelita Hitközség.”
Ballagi Ernő Az év története című írásából válogatta, idézi Politzer Tamás
