A SCUDOK rohamában – 12. rész

0

Szerző: Unti Ildikó

Február 28.

Folytatódott az iraki hadsereg felmorzsolása.“Minden idők háborújának anyja” – Szaddam Husszein meghatározása – számára “Minden idők legnagyobb vereségévé ” változott. Három nappal a szárazföldi harcok megkezdése után a ” dicsőséges” iraki hadsereg fejvesztetten menekült Kuwaitból és a szövetséges erők még az iraki határon túl is üldözték őket. Súlyos vereséget mérve rájuk a levegőből és a szárazföldről egyaránt. Felszabadították a fővárost, Kuwait várost, ahol azóta már újra megnyitották az amerikai és az angol nagykövetséget.

Közben az irakiak a háború 40.napján SCUD-rakétát lőttek a szaud-arábiai Chubar városkára, és eltaláltak egy barakktábort, amelyben amerikai tartalékos katonák laktak. A telitalálat következtében életét vesztette közel 3o amerikai tartalékos, 50 pedig megsebesült. A rakéta “fogadására” kilőtt Patriot rakéta, ezúttal nem talált célba.

A harcok kezdete óta, már 30 iraki hadosztályt morzsoltak fel a szövetségesek, több mint 25o.ooo katonát, akik közül több mint 50.000 megadta magát és fogságba került.
A Kuwaiti fronton kilőtték az irakiak 2200 tankját, amely Irak páncélos erejének, több mint 6o %-át képezte. Ezen felül 2ooo tüzérségi ágyút és 1000 páncélos járművet. Több mint 40.000 kuwaiti vesztette életét az iraki megszállás kezdete óta. A körülkerített köztársasági gárda katonáinak csak két választása maradt, harcolni vagy megadni magukat.
Washingtonban hozták azt a döntést, hogy a háború, csak akkor fejeződhet be, ha Szadam Husszeint likvidálták és hatalmát megdöntötték. Közben Szadam parancsára, újabb nyolc magas rangú katonatisztet végeztek ki “hűtlenségi vád” alapján.
A veszély még mindig fennállt, hogy a diktátor kétségbeesésében újra Izraelre dobatja rakétáit.

A legfőbb érték az emberélet. De társadalomban élünk és rá vagyunk utalva az állami keretekre. Az egyéni és a társadalmi szükségletek között, olykor ellentétek merülhetnek fel, de ezeket át kell hidalni és hazánkért olykor az életünket is felkell áldozni. A “ki merre tud”, nem egy fenyegetett nép jelszava. Azokról beszélek, akik elszöktek Tel-Aviv környékéről. Dr Jehuda Ben Meir, ezt a jelenséget bírálta a Dán-körzeti városok lakosságának viselkedésével kapcsolatban a háború idején. Tudjuk, hogy békénk, nyugalmunk legfőbb biztosítéka, ellenfeleinknek az a meggyöződése, hogy minket nem lehet innen eltávolítani! Aki pedig ezt a meggyőződést megrendíti, az a puszta létünket ássa alá.

Ezen a napon az Otthonban újra csak szokatlanul nagy csend honolt, mikor reggel lementem a korai kávékat elkészíteni. Már elmúlt nyolc óra is és még mindig nem jöttek az alkalmazottak. Egyedül indultam Judit szobája felé, mikor berobbant Jichák: “Megszűnt a LÉGIRIADÓ veszélye!”, kiabálta.”Hallották?! Figyelem!…” Ez azt jelentette, hogy Izrael felszabadult a rakétatámadások alól, és pontosan ma volt ADAR 14.azaz Purim ünnepe.
Befejeződőtt a háború! Izrael népe önfeledten ünnepelt.

Eszter könyve, az első olyan irodalmi alkotás, amely a lehető legvilágosabban és a legtöményebben írja le a fajvédő antiszemitizmus ideologiáját. A Purim ünnepe napjainkban is kiemelkedik képletességével, hiszen mindenki azt várta, hogy legyen Szaddamból Hámán. Most a háború elmúltával, az öröm is kétszeres erővel robbant ki.
“S örvendjetek az ünnepnek te és a fiaid és a lányod, szolgálód és szolgálóleányod, a levita és az idegen és az özvegy, mindenki, aki belül van a kapuidon.”

Március 1.

Hat héttel azután, hogy kitört a háború a Perzsa-öbölben, miután Irak lerohanta és elfoglalta Kuwaitot és nem volt hajlandó eleget tenni a Bitzonsági Tanács határozatának és visszavonulni, és miután az Egyesült Államok és szövetségesei harcot indítottak Irak és diktátora ellen a háború tegnap reggel, a szövetségesek elsöprő győzelmével ért véget.

George Bush az USA elnöke, tegnap hajnalban bejelentette a tűzszünetet. Egyben felszóllította az iraki népet, hogy vegye kezébe sorsának intézését és hozza rendbe lerombolt országát. Burkolt utalás volt ez arra, hogy likvidálják a diktátort.

Az irakiak 100.000 katonát vesztettek és további 80.000 esett fogságba. Katonai potenciáljuk háromnegyed része megsemmisült. A tűzszünet előfeltétele: az iraki rakétatámadások beszüntetése, a túszok szabadon bocsátása és feltétel nélkül eleget tenni a Baker által meghatározott 12 pontnak.
Kiderült, hogy Szadam hencegései a félelem keltését szolgálták. És az is, hogy hadserege megfélemlített éhes és harci készség nélküli katonákból állt. Továbbá, mivel a szovjetek képezték ki az iraki hadsereget és szerelték fel a legjobb harcászati eszközökkel, így egy szovjet kudarccal álltunk szemben.

Ez a háború villámháború volt. Az amerikai hadsereg parancsnokai által vezetett szövetséges parancsnokság bebizonyította képességeit, katonai tehetségét, és ezek bekerülnek a háborúk történetébe. Az Egyesült Államok visszaszerezte státuszát, mint nagy katonai hatalom, Izrael visszaszerezte a világ megbecsülését és a diaszpórában élő zsidóság visszaszerezte Izraellel kapcsolatos emlékezőtehetségét.

Következik: UTÓSZÓ

 

Kiemelt kép: Izrael, scud rakéta becsapódás, 1991. Forrás: internet

Hozzászólás