Jeruzsálemi Könyvvásár

Ian McEwan: Szombat

ujkelet.live

„Például az a probléma, hogy mit jelent: embernek lenni. Nagyvárosban. Évszázadunkban. Átmeneti időszakban. Tömegben. A tudomány átalakító hatása alatt. A szervezett hatalom uralma alatt. Iszonyatos ellenőrzésnek kiszolgáltatva. A gépesítés előidézte körülmények között. A gyökeres változásba vetett remények meghiúsulása után.” Saul Bellow: Herzog

A közelgő Jeruzsálemi Könyvvásár apropóján a legemlékezetesebb éveket és díjazottakat szeretnénk feleleveníteni. 1963 óta, a kétévenként megrendezésre kerülő nemzetközi könyvkiállításon átadott Jeruzsálem-díjat olyan írók kaphatják, akik szabadságról, társadalmi és politikai környezetről sajátos stílusban, különleges interpretációban publikálnak. A nyertesek között olyan neves, akár Nobel-díjas alkotókat találunk, mint Bertrand Russel, Jorge Luis Borges, Simone de Beauvoir, Graham Greene, Susan Sontag és Artur Miller.

A 2011 évi díjazott a brit Ian McEwan, aki a Vágy és vezeklés regénye alapján készült, nagy sikert aratott filmje révén vált ismertté. Szombat című regényét magyar fordításban az Ulpius kiadó jelentette meg 2005-ben.

Bizonyára sokunkkal megtörtént már, hogy egy bizonyos esemény, pillanat beleég az emlékezetünkbe. Próbáljuk elfelejteni, tovább lépni és mikor már azt hisszük, hogy túljutottunk rajta, újra felbukkan. 2003. február 15-én – Anglia történetének legnagyobb háborúellenes megmozdulásának napján -​ Henry Perowne egy hosszúnak ígérkező nap reggelén égő repülőgép szerencsés földet érését látja hálószobája ablakából. Nem sok ideje van megemészteni a látottakat, hiszen ezen a napon tér haza lánya, Daisy az egyetemről és Henry feladata, hogy bevásároljon vacsorára, részt vegyen fia zenekari próbáján, squasholjon legjobb barátjával és meglátogassa beteg édesanyját. Egyszóval egy látszólag teljesen átlagos szombati nap elé nézünk és ahogyan haladunk a könyv olvasásával egyre jobban kitárul előttunk Henry világa.

Henry Perowne idegsebész, életét ugyanolyan precizitással irányítja, mint ahogy betegeit műti. Igazi sikerember, mindent előre megtervez, mindent jól kiszámít. Ezen a szombati napon mégis porszem kerül a gépezetbe és szembesülnie kell azzal a ténnyel, hogy hiába tervezünk, hiába osztunk be mindent, bármikor történhet valami váratlan, ami mindent összekuszál. De pont ez a kiszámíthatatlanság vezeti rá arra, hogy átértékelje életét, családtagjaihoz és hivatásához fűződő viszonyát.

Henry a nyugati civilizáció rettegéseit képviseli. Az ember megszelídítette a természetet, milliók kaptak munkát, biztonságos otthont, élelmet. Ez a stabilnak tűnő bura mégis egy pillanat alatt össze tud omlani a terror erejétől.

A Szombat aktuális mondanivalója érthető okokból hatással volt az izraeliekre és a díjat megítélő grémiumra is. Az ellenzékre is. Szokássá vált felszólítani a díjazottakat, hogy Izrael palesztinokkal szembeni politikája ellen tiltakozva ne vegyék át a díjat. Umberto Eco elítélte az izraeli bojkottra való felszólítást, mert egy tudós véleménye – szerinte – sohasem azonosítható országa politikájával. McEwan végül átvette a díjat, de beszédében élesen bírálta az izraeli politikát. Hasonló eset történt négy évvel azelőtt Murakami Haruki esetében, akit japán palesztin pártiak próbáltak meggyőzni a díj visszautasításáról.

Hogyan vélekedett Murakami mindezekről? A következő cikkből fog kiderülni.

Ian McEwan Jeruzsálemben, 2011. Fotó: internet

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s