Pészachra hangolódva: lehet 10 sékel egy üveg minőség bor?

    0

    Zivatech/ujkelet.live

    Nagy ünnepek idején az áruházláncok 10 sékeles áron adják az ünnepi vacsora alapvető élelmiszereit, a pészachi kínálat mivca-keretébe idén lehetséges, hogy egyes boltokban a borok is bekerülnek. A hazai éves borfogyasztáshoz viszonyítva rekord pészachi borértékesítés várható. A nagytételes vásárlás mögött a fogyasztói szokások mellett a szokatlanul alacsony árak is közrejátszanak, ugyanis idén az előző évekhez viszonyítva a legolcsóbban vehetünk bort az ünnepi asztalra. Okkal feltételezhető, hogy az olcsó árak ok-okozati következményeként a mennyiség a minőség rovására megy, de ez nem így van. Kategóriás palackok asztalibor áron kerültek ki idén az áruházláncok pészachi polcaira.

    Joggal merül fel a kérdés kinek éri ez meg, ha egyáltalán megéri?

    A Globes gazdasági portál gyors felmérése is abból indult ki, hogy amikor egy üveg bor vetekszik az olcsó üdítő árával megkérdőjelezhető, hogy mi történik a borászati iparágban. Vajon akár a veszteséget is  bevállaló áruházláncok közötti árverseny vagy a pincészetek közötti vetélkedés vitte le a pészachi árakat? Michal Raz-Chaimovich szerint a válasz attól függ, hogy kit kérdezel. Egyesek szerint az áruházláncok nyomják egyre lejjebb az árakat a versenyben maradásért, mások szerint a túlkínálattal küszködő pincészetek a felelősek. Az igazság valahol középen található, a végső árakat végül nyilván mindkét fél egyformán befolyásolta.

    Az elmúlt három év statisztikai adatait figyelembevéve idén kiugróan csökkentek az árak, és ilymodón a pincészetek és a boltok egyaránt az alacsony árak által generált jelentős fogyasztási mennyiséggel próbálják a hasznot kiegyenlíteni. A Globes adatai szerint ennek köszönhetően akár 10 sékelért is vehetünk bort főként a Victory / (TASE: VCTR), a Yenot Bitan és Rami Levy áruházláncok (TASE: RMLI) boltjaiban. A legolcsóbb borok Carmel, Segal, Teperberg, és Barkan pincészetektől kerültek a polcokra.

    A pincészetek által kínált alacsony áraknak két oka van. Az árak kannibalizációját eredményezi egyrészt a nagy mennyiségű többlet palackok felhamozása a pincészetekben. A szegmensben értékesített borok ára akár 20 sékel alatti és nincs különbség a márkák között. A haszonkulcs ebben a kategóriában nagyon alacsony, következésképpen a nyereség az eladott mennyiségből származik, ami évről évre egyre kevesebb lesz. A túlkínálattal párhuzamosan egy másik folyamat is zajlik, a fogyasztók a piaci trendekből tanulva jobb minőségű borokat szeretnének fogyasztani 50 sékeles árkategóriában, ami sajnos tovább csökkenti a bor árakat, nyilatkozta a Globesnak Arnon Harel a Carmel pincészet export vezetője.

    Másrészt, a kereslet és kínálat közötti egyenlőtlenség miatt is tapasztalható az árak kannibalizációja. A pészachi értékesítés az egész évi kereslet 30-40%-át adja. Valami rendkívüli történik ebben az időszakban: bár a kereslet emelkedik, az árak meredeken zuhannak, ami nem használ sem az iparágnak és rossz a boltoknak is, csak a fogyasztók számára kedvező. A pincészetek abban a reményben hajlandóak ennyire olcsón adni a boraikat pészach idején, mert úgy gondolják az ünnepek után visszatérhetnek a rendes kerékvágásba. Pészach után a kereslet azonban jelentősen visszaesik és a vásárlók kevesebb bort vesznek, vonta le a következtést Harel.

    Roi Harel, a Teperberg Pincészet marketing vezetője szerint is az idei ünnepi kínálat agresszív árai jóval olcsóbbak az előző évekhez képest. A felhalmozott borfeleslgenek az is oka, hogy 2015-ben shmita év (a Tórai hét évenkénti mezőgazdasági pihentetés időszaka) volt, ezért a pincészetek többlet kapacitással dolgoztak, 2014-ben dupla menyiségű bort halmoztak fel és ez a folyamat folytatódott 2016-ban is. A trend szerint, amikor a borfogyasztás nő, a pincészet csökkenti az árat és fordítva. Mindent összevetve idén drasztikusan csökkentek a pincészetek árai, amit tavaly 30 sékelért adtunk idén mindössze 15 sékelért kínáljuk és ez eddig még sosem történt meg, jelentette ki Roi Harel.

    A szupermarketekben korábban három palack bort adtak 100 sékelért manapság már négy vagy öt üveg vehető meg ugyanennyiért, tette hozzá Elad Katz a Castel Pincészet helyettes ügyvezető igazgatója. Katz úgy véli, hogy a nagy versenybe beszálltak a borszaküzletek is, ami szintén jelentősen hozzájárul az árak eróziójához. Pozitív folyamat azonban, hogy az olcsó borok megnövekvő kínálata ellenére, pontosan a szakmai tendencia felé irányuló marketing tevékenységnek közönhetően a fogyasztók egyre inkább igénylik a minőségi terméket, tehát a mennyiség semmiképpen nem ment a minőség rovására eddig legalábbis.

    A borágazat egyes vezetői szerint a szokatlanul alacsony árak miatt az áruházláncok a felelősek. A pincészetek nem avatoznak be egyelőre, de kritikusnak tartják, hogy a szupermarketek azzal akarnak bekerülni a média címlapjaira, hogy a legolcsóbb ünnepi kosarat tudják összeállítani. Ez a fogyasztók félrevezetése, ugyanis az ilyen árakat nem lehet hosszútávon fenntartni a pincészetek pedig nem tudnak hosszútávon minőségi bort elállítani a veszteségek árán.

    Az izraeli minőségi borfogyasztásban elindult egy folyamat, de még mindig gyerekcipőben jár a szószerint értelmezett borkultúra. Az mindenesetre biztató a jövőre nézve, hogy manapság már nem csak az ár a legfontosabb mérce. Van akit persze az is motivál, vagy a brand, nem utolsó sorban a minőség és persze mindezek együttvéve. Roi Harel szerint jó dolog, hogy a hazai pincészetek felismerték azt, hogy az izraeli fogyasztó elég kifinomult és a pénzéért elvárja a minőséget.

    Jelentős változás történt az elmúlt évek során, ha figyelembe vesszük milyen bort lehetett régen 30 sékeles áron kapni és milyet most.

    Arnon Harel: Egy jó minőségű palack bor reális ára 60 sékel körül kellene legyen

    A fél prémium szegmensben 30 százalékos növekedés könyvelhető el az 50-60 sékeles bor kategóriában, amely az összfogyasztás 8%-át teszi ki. A hazai trendbe azonban beleszól a növekvő importból származó behozatal. Dahpna Miller a Carmel borászat marketing vezetője szerint bár egyre erősödik a tengerentúlról importált borok mennyisége számszerűen nem ad okot az aggodalomra, ugyanis az izraeli fogyasztók jobban szeretik a hazai terméket különösen, ha borról van szó és ebben valószínűleg közrejátszik a kóserság, mint alapvető követelmény.

    Daphna Miller hozzátette, hogy egy felmérés szerint a borfogyaztók 55%-a vásárol 40 sékeles vagy annál drágább bort. Minél magasabb az ár úgy csökken a fogyasztók száma a jelenlegi kezdeteknél tartó borkultúrának is köszönhetően. Pozitív, hogy azért lassú minőségi javulás mérhető, még a haredi (ultra-ortodox) fogyasztók körében is. Biztató jelek közé tartozik, hogy manapság a bor vásárlásakor kulináris szempontok is közrejászanak.

    A borkultúra tanulható, a minőségi borok fogyasztására való nevelés része az izraeli pincészetek markenting programjának. Arnon Harel szerint az import áldás, de nem szabad mesterségesen befolyásolni, mint például olcsó borok behozatala vámmentes intézkedések árán. Amennyiben minőségi borok kerülnek be az országba az ösztönzi a piaci résztvevőket a minőség javítására, ami része a borkultúrára való nevelésnek. A mesterséges beavatkozás a silány minőségű borok felé rossz hatással van mind a fogyasztóra, mind a bortermelő ágazatra. A tengerentúli boltok láncaiban megtalálható 3-5 euróért vásárolható borok gyenge minőségűek, ez nem lehet célja a hazai borfogyasztásnak, értett egyet Roi Harel, a jobb minőségű borok külföldön is 8-10 euróért kaphatóak, ahogyan nálunk is 30-40 sékel körüli a fogyasztói ár.

    Arnon Harel végül hozzátette a bor nem egy olcsó termék, és nem lehet üditőital áron értékesíteni. Az alsó küszöb 30 sékel körül kellene legyen. A borászatok ne mondjanak le a szakmaiságról, mert az olcsó árral károsítják az egész iparágat. A marketingnek azt kell a vásárlókkal tudatosítani, hogy a legfontosabb tényező a bor kiválasztásakor ne az ár legyen.

    Néhány gyártó pincéje, mivel nincs türelmük kivárni a borkészítés folyamatát tele van rossz minőségű borral, amit majd olcsón el lehet adni különösen ilyen alkalmakkor. Arnon Harel szerint a cél a minőségi és nem a konzervbor készítés, amelyért a a pincészeteket lehet felelősségre vonni és nem a szupermarketeket vagy a vásárlókat, akik megvették a tálcán kínált valóban olcsó és az árban alulértékelt minőségi borokat.

    A pészachi alacsony árakért bizonyára a boltok és a pincészetek is egyaránt felelősek, a végső elszámolásnál sékelben számolva lehetséges, hogy jelentős veszteséget fognak leírni a könyvelésben. A minőségi borok megfizethető árait azonban pészachi micvának is felfoghatják. Nekünk fogyasztóknak pedig az a dolgunk, hogy akár szűkre szabott kereteink ellenére is minőségi bort tegyünk a széder tál mellé.

    És természetsen Elijahuról sem feledkezzünk meg.

    !חג פסח כשר ושמח

     

    Leave a Reply

    Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .