Hírek

Csoda: Az OMIKÉ-ről angolul

szerző: G. A.

A második világháborút megelőző korszakban a zsidó alkotók, művészek fontos (bár mint kiderült, korántsem nélkülözhetetlennek ítélt) résztvevői voltak a magyar kulturális életnek, és magától értetődően tekintették magukat magyar írónak, szobrásznak, festőnek, zeneszerzőnek, muzsikusnak, táncosnak, színésznek…, míg csak az 1938-as és 1939-es első és második zsidótörvény meg nem fosztotta őket ettől a joguktól, rabolta el tőlük egyszerre életcélnak tekintett hivatásukat és megélhetésüket. Az önvédelmi próbálkozásoknak igen fontos része volt az alkotó művészeket, előadókat, színházi embereket és műszakiakat megjelenési és munkalehetőséghez, a zsidó közönséget művészi élményhez, bajokat feledtető szórakozáshoz, magas színvonalú zenei eseményekhez juttató – az akkor már Amerikában élő Bartók Divertimentóját például ennek keretében mutattak be Magyarországon először – kulturális szerveződés, az úgynevezett Művészakció. Működését a hatóságok szigorú feltételek mellett, kizárólag a század eleje óta létező, általában OMIKE néven emlegetett, Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület keretei között engedélyezték. Előírták azt is, hogy a közönség is csak zsidókból állhat (ez utóbbi nem akadályozta meg Kodály Zoltánt abban, hogy megjelenjen a hatvanadik születésnapja tiszteletére rendezett zeneesten). Az OMIKE saját korában is legnépszerűbb, mindmáig számon tartott része volt a színtársulat, mely kezdetben különféle zsinagógákhoz kapcsolódó kultúrtermekben, majd végül fő helyszínként a „Dohány” közeli Goldmark-teremben játszott.

E sorok olvasói valószínűleg egytől egyig ismerik a főként a magyar Holocaust első számú krónikásaként tisztelt Lévai Jenő nevét. Nos, ő 1943 őszén kiadott egy könyvecskét (Írók, színészek, énekesek és zenészek regényes életútja a Goldmark-teremig), amelyet szerkesztőként jegyzett és részben írt is, és amelyet elsősorban az OMIKE színházának és művészeinek szentelt. Részben valószínűleg valamivel le akarta vezetni pangásra ítélt szerkesztői energiáit, részben némi jövedelmet kívánt szerezni magának és hasonló sorsú kollégáinak, de valószínűsíthető fő célja az volt, hogy elősegítse a normális propagandalehetőségektől is megfosztott társulat következő, 1943—1944-es évadának sikerét. Hogy ez a szezon csonkán maradt, az a történelem bűne — mikor a megszálló német csapatok megérkeztek Budapestre, a színészek éppen próbáltak.

Ez a már-már feledésbe merült, néhány porladozó példányban lappangó vékonyka kötet most fontos történelmi dokumentummá nemesült. Hála a New Yorkban élő Fred Bondy éveken át tartó nem csökkenő lelkesedéssel végzett szervező és szerkesztői munkájának, kiegészítve igen gazdag és érdekes képanyaggal, tudományos igényű tanulmányokkal (Horák Magda, Deák István), szerkesztői jegyzetekkel, bibliográfiával – szóval, úgy felszerelve, ahogyan egy szakmai kiadványnak felszerelve lennie illik – az Egyesült Államokban megjelent angol nyelven (The Writers, Artists, Singers, and Musicians of the National Hungarian Jewish Cultural Association /OMIKE/, 1939—1944, fordította Anna Etawo). Kiadója az Indiana Államban működő Purdue University Press, melynek Shofar Supplements of Jewish Studies sorozatában kapott helyet.

Nem értékelhetjük túl ezt az eseményt, nem gyakran történik hasonló. Szinte biztosra vehetjük, hogy az immár széles körű nemzetközi szakmai közönség számára elérhető munka további kutatásokat fog indukálni a témában. Külön értékelendő az a szakmai igényesség, amellyel a kiadványt gondozták, igazán csak a kötelező kötekedés említteti meg velünk, hogy az angol szedő meg korrektor nem mindig volt képes megbirkózni a számára szokatlan magyar ékezetekkel. (Nem csoda.)

Advertisements

1 reply »

  1. Kedves Gergely Anikó! “Üzleti szótár” című, magyar-angol nyelvű könyvemet szeretném magyar-angol-héber nyelvűre fordíttatni és kiadni Izraelben.
    Szíves válaszát várom arra a kérdésemre,hogy kit nyerhetnék meg sponsornak, mert kb. 350ezer sékelbe kerülne a tervem megvalósítása.
    Szíves válaszát e-mail címemre kérem, üdvözlettel dr.Hámori Éva

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s